A saját fotómmal találkoztam szembe a FB hírfolyamában, de nem a saját oldalamon. Kissé meglepődtem, de annál kíváncsibban olvastam, miképpen is került ide?
A fotó természetesen forrásmegjelöléssel, de hivatkozás nélkül került Bodnár György cikkének az élére. Kérem, ne vegye elé onnan!
Ez a reakció szétfeszíti egy komment kereteit, ezért ezt, az önálló blogbejegyzés szántam véleményemnek.
És hogy jön ide a koalamaci? A végére kiderül!
A lábazati kőhídmegszakításról szóló cikk érdekes, és továbbgondolásra érdemes. A lábazati tőhidakat, azok fontosságát boncolgatja egy adott épület megoldásain keresztül. A végkövetkeztetés Bodnár György részéről nagyon szimpatikus egyébként. Azaz:
Érdemes alaposan átgondolni, hogy hová összpontosítjuk erőinket – mind szellemileg, mind anyagilag! (Ez egy olyan probléma volt, amit – nagy valószínűséggel – felesleges túlgondolni.
Ebben a formában, valóban túl lett gondolva! Úgy egészíteném ki, ha ilyen kérdés merülne fel, hozzáértő szakemberrel konzultálj inkább!
Miért ragadtam klaviatúrát? Többek között azért, mert az általam tervezett, épített épület fotója alatt szükségesnek tartom pontosítani a lábazati hőhíd fontosságával kapcsolatos sommás megállapítást.
Attól, hogy egy hőhíd esetleg nem okoz penészt, attól még energiát veszítünk rajta.
Következő gondolataimat 28 éves kivitelezői, és 9 éves passzívháztervezői gyakorlat alapján osztanám meg azok hasznára , akik fogékonyak erre!
A cikkben említett Gergely nevű közgazdász építéstörténetét boncolgató íráshoz szeretnék pár szakmai jellegű kiegészítést tenni, olyan módon, hogy azt bárki megérthesse!
A blogban bemutatott csomóponti rajzzal kezdeném.
A csomóponton jól látszik, hogy a fal, a födém, a padló komoly hőszigetelése. DE, nem egyforma mértékű ez a hőszigetelés! Azaz ha a hőszigetelési teljesítményeket vizsgáljuk, jelentős különbségek vannak az egyes szerkezetek között. Ez egyébként nem mond ellent magyar szabványban foglaltaknak, de ellentétes az alacsonyenergiás tervezési szempontokkal is, ahol egy egyöntetű, egyenletes “egyenfeszültségű” hőburkot, termikus burkot kell létrehozni. Miért? Mert az egymástól eltérő szigetelőképességű szerkezetek találkozásánál vonalmenti hőhíd tud létrejönni. És létre is jön, ha a pl. egy fal és egy padló hőszigetelési teljesítménye 10%-ban, vagy azt meghaladóan eltér egymástól. Ez persze nem jelenti azt, hogy ott minden esetben páralecsapódás vagy penész jelenne meg, de létrejön egy káros hőáram, amivel számolni kell.
Eltérő hőszigetelőképességű szerkezetek határán is hőhíd alakulhat ki.
Számszerűsítve a következőket látjuk. A 20 cm kőzetgyapottal hőszigetelt tégla falazat U értéke 0,136 kWh/m2, a mennyezet 45 cm papírpehely hőszigeteléssel 0,085, a padló pedig 12 cm grafitos polisztirol hőszigeteléssel is 0,225. Úgye tudjuk, a szám minél kisebb, annál jobban tartja a hőt a szerkezet. Fontos adat, hogy ezeknek közel azonosnak kellene lennie! Két határozófelület találkozása esetén tíz százalékos eltérésnél már vonalmenti hőhídról beszélhetünk. Itt a különbség 260% a padló és a fal teljesítménye között! A tolerált különbség huszonhatszorosa!
Ebből adódóan, ténykérdés, hogy a felvázolt csomópontok alapján valóban nem a legnagyobb probléma a lábazati csomópont tőhidassága. DE! Nem szabad a szőnyeg alá söpörni, netán a fürdővízzel kiönteni a gyereket!
Tökéletes az épület energetikája. Miért okoz még nagyobb bajt egy-egy hőhíd?
Ugyanis ha elkezdünk hőhídmentes, alacsonyenergiás passzívházat tervezni, mi több, építeni, akkor a nagy problémáktól haladva a kisebbek felé, el fogunk oda jutni, hogy igenis számít a legkisebb hőhíd is!
Ezeknek a kis, maradék , részletkérdésnek tekinthető hőhidak ahhoz sajnos kevesek és elhanyagolhatóak, hogy az egyetem fura urai foglalkozzanak vele, és a hőszigetelőanyag-gyártók sem tudják megtérülési számokkal bizonyítani létjogosultságukat.
Akkor tényleg van olyan eset, amikor hasznos lehet a lábazati hőhídmegszakítás?
Saját gyakorlatomban előfordult első passzívházunkban még kellő gyakorlat híján sávalapot alkalmaztam. A megvalósítás bonyolultságát, és a gazdaságossági számításokat is figyelembe véve azóta lemezalapot alkalmazunk, de akkor bizony végig ellett számoltatnom a lábazati hőhidat is, ami bizony még a lábazati pórusbeton kőhídmegszakítás ellenére is számottevő volt.
Számottevő, azaz számokban kifejezhető! Példának okáért egy 130 m2-es családi házon a lábazati zónában összességében 130kWh/év veszteséget okozott! Ez nem tűnik soknak, hiszen ez nincs 10.000Ft sem! Igen, ezért nem vergődnék én sem.
Nem elég, hogy gazdaságos az épület. A hőkomfortot is tudod biztosítani ?
De van egy másik, baromi fontos tényező, a klímakomfort! Egyszerűsítve , ez nem jelent mást, mint hogy nem mindegy, vastag pulóverben, vagy egy blúzban érzik magukat jól magukat családunk hölgytagjai. És ez a 130kWh/év energia veszteség nagyon sok, ha egy jó kondíciójú felnőtt teste 100-300 Wattórát -ot tud óránként és tevékenységtől függően termelni. Azaz az épület ezirányú hővesztesége megegyezik egy felnőtt személy teste által termelt hővel. Azaz olyan mértékű lehet a hőveszteség, amit a testünk érzékelni képes! Ezekből adódhat a hőmérsékleti diszkomfort, ami életkortól, testsúlytól, tevékenységtől függően más és más lehet!Arra akartam felhívni a figyelmet, hogy minél jobb és következetesebb egy épület hőszigetelése, annál fontosabb az apró részletekre ügyelni.
A sok fontos tényező között gyakorlattal sem könnyű eligazodni.
Minél inkább hallomásokon, vélekedésen, netről letölthető csomópontok szolgai másolásával próbálunk házat terveztetni, mi több, házat tervezni, annál kevésbbé lényegesek ezek az apróságok. Azaz, lehet csillogóra lakozni a Titanic fedélzetének rézkorlátait, az bizony el fog süllyedni, ha a fő tartó bordákon, és a fenéklemezen spórolnak, amit tetéznek az alvó matrózokkal.
Amikor hetek óta ég az Ausztrál kontinens, Sydney füstködben fuldoklik hetek óta, de ugyanígy szmogtól szenvednek hazánkban telente az északi megyék falvai,akkor nem megengedhető, hogy energiahordozók pazarlásával bárhogyan is szennyezzük környezetünket!
Szennyezés nem csak a légkörbe kiengedett füst, hanem a túlméretezett hőszivattyúk kültéri egységének zaj- és hőterhelése, a felesleges klímák terhelése, és a rosszul megtervezett épületek pazarló üzemeltetése.
Negyed százada tudjuk, hogyan lehet energiatakarékos passzívházat építeni. Tudtad, hogy már elérhető áron vannak a legjobb anyagok is?
Manapság már több mint 25 éve megvan a passzívháztervezéshez szükséges információ, és ezen 25 év alatt töredékére csökkentek a szellőztető berendezések , a jó minőségű 3 rétegű nyílászárók árai.
Tessék alaposan és jó szakember által megtervezett házat építeni, és akkor a beépített anyagok valóban jól hasznosulnak! A szükséges és elégséges törékeny egyensúlyt nem könnyű, de nem lehetetlen megtalálni! Ha ehhez nem partner a legelső építész, az bizony lehet! Tessék megkeresni azt a kollégát, aki halad a korral, mert nem elég a legmodernebb számítógépen, trendi grafikával 20 éves konstrukciókat rajzolgatni. Ismerni és érteni kell a passzívházak tervezésének, kivitelezésének minden csínját-bínját!
Te miért nem hőhídmentes házat építesz?
Ha sajnálod a tűzben megégett állatokat, az csak az első lépés! Ha valóban tennél valamit, akkor itt a lehetőség! Nem lehetetlen passzívházat építeni! Ott ugyanis ki van dolgozva, hogy hogyan lehet valóban hőhídmentes épületet tervezni, és így a maximális lakókomfort, hőkomfort télen-nyáron biztosítva van! A legfontosabb ismérve egyébként a passzívháznak a hőhídmentesség! Heló! Erről beszélünk! Ezt más építésmód ezen a szinten nem tudja biztosítani!
Tudod miért kockázatos "importált" csomópontokban gondolkozni?
Zárszóként a blogomból beemelt képhez még annyit, hogy ott egy alápincézett épület egy részlete látható. A pince nagyobb, mint a földszinti épület, másképpen fogalmazva a földszint kontúrja alól kilóg a pincében elhelyezett gépkocsitároló. Így a földszinti főfal egy vasbeton födémről indul. A pincelejáró nagyon szűkösen fért el az ingatlanon, a pince padlósíkja nem volt tovább süllyeszthető. Így a pincefödémen a hőszigetelés elhelyezése igen korlátozott volt. Ez a helyzet eredményezte, hogy a ennél a háznál , ebben a csomópontban elengedhetetlen volt a pórusbeton lábazati hőhídmegszakítás alkalmazása, még akkor is, ha ez nem passzívház!
Más esetekben viszont passzívháznál sem alkalmazok már lábazati hőhídmegszakítást, ugyanis a legjobb megoldás az, ha a hőszigetelt lemezalap alatt már megszakítom a hőhidat, így létrejön a tökéletes nagykabát a házon, azaz a termikus burok!Minden részlet egyedi, új problémaként kezelendő minden épületen. A tárgyalt lábazati hőhídmegszakírás is ezt bizonyítja. Van amikor szükésges és hasznos, és van, amikor nem befolyásolja a végeredményt!
Szereted a cuki koalákat?
Szóval, ha más nem hat meg, gondolj a tűzben megégett koalákra, amikor félmegoldásokat és import csomópontokat választanál hatékony hőszigetelés helyett. Ugyanis ma koalák, holnap az unokád, és senki nem fog erre feloldozást adni.
És amint látod, itt is igyekeztek hőhidat csökkenteni, de a fától nem látták az erdőt!
Na, ezért rossz a kolamacinak (is) a hőhíd!
/ Ha az előzményekre is kíváncsi vagy, mert egyből ezt a blogcikket olvastad, akkor itt megtalálod: cikk/
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.