Mesterünk, NEM Mekk Mester

Amikor passzívházat tervezünk, akkor nagyon sokszor szó kerül arról, hogy tulajdonképpen mit is fogunk csinálni a szellőztető berendezéssel.

Nagyon sokan azt gondolják, hogy ennek a szellőztető berendezésnek az a feladata, hogy kizárólagosan, egymagában megoldja az épület friss levegővel való ellátását.

A téli időszakra ezt mindenképpen elmondhatjuk, azonban nyári időszakban egy passzívházban is szükség van arra, hogy átszellőztessük az épületet. Ilyenkor meg szokták kérdezni, hogy miért van erre szükség, hiszen beépítettük a szellőző berendezést?

Arról lesz tehát szó, hogy mikor és hogyan szellőztessünk! Mikor nyissuk ki az ablakokat, és mikor ne. 

Igen, ez valóban így van. Nyáron azonban, amikor napközben igen meleg az idő kint, akkor kifejezetten fontos, hogy a megfelelő szellőzést biztosítsuk, és ezt alapjáraton tudjuk rendszerint megoldani. Nem szerencsés, ha túlzottan nagy levegőáramokat létesítünk a szellőző berendezéssel, ugyanis ezzel a meleget behozzuk a házba – még akkor is, ha egy levegő előkezelő kollektort alkalmazunk.

Erről a levegő előkezelő kollektorról majd egy későbbi blog bejegyzésben fogunk beszélni. Most a lényeg az, hogy nyáron hogyan szellőztessünk a szellőzőgép esetén.

Tehát hiába van szellőzőgépünk egy passzív házban, nyáron akkor is javasolt az épületet átszellőztetni.

Akkor, amikor a passzívházat méretezzük, akkor egy külön vizsgálati pont az, hogy az ablakok kinyitásával, illetve buktatásával megoldható-e az éjszakai friss levegő áramoltatása olyan mértékben, hogy az épületet vissza tudjuk hűteni. Tudni kell azt, hogy a levegővel nehéz hőmennyiséget szállítani, mert a levegőnek alacsony a fajhője, különösen a vízhez viszonyítva. Az ért jegyzem meg ezt, mert ugye egy radiátoros fűtésnél néhány liter meleg vízzel fel tudunk melegíteni egy házat, azonban a szellőzésénél nagyon nagy légköbmétereket kell megmozgatni ahhoz, hogy nyári időszakban hűtsük az épületet.

 Mégis szükség van erre a levegővel történő éjszakai hűtésre, mert ezzel tudjuk biztosítani azt, hogy az épület ne melegedjen túl. Természetesen ennek a szellőzetésnek nagy jelentősége van akkor is, amikor egy normál alacsony energiás vagy akár teljesen hagyományos épületről beszélünk.

 Nagyon sokan nem tudják ezt és nagyon szerencsétlen módon használják az ablakokat. Egy jól megépített, normális mikrokörnyezetben levő épületnél teljesen életszerű az, hogy éjszakai ablaknyitással kellemesen fel lehet frissíteni a levegőt.

Panelházaknál lehet látni azt, hogy éjjel nappal tárva-nyitva állnak az ablakok és teljesen átmelegszik az egész lakás. Természetesen megérti az ember, hogy a még szigeteletlen panelek esetében az átforrósodó panel mögött nagyon kellemetlen lakni és a kinyitott ablak az a pillanatnyi felfrissülés illúzióját kelti, azonban minden épületnél elmondható, hogy nyáron a rekkenő hőségben célszerű az ablakokat zárva tartani és külső árnyékolással védeni az üvegfelületeket a felforrósodástól.

 Néhány gyakorlati tanács:

Célszerű vásárolni egy olyan küldő-belső érzékelővel ellátott hőmérsékletmérő állomást, amelyről le tudjuk olvasni, hogy mennyi az hőmérséklet az adott pillanatban kint, illetve bent. A hőmérőt szabályosan és szakszerűen kell elhelyezni. Ezalatt azt értem, hogy egy olyan árnyékos helyen kell elhelyezni a külső hőmérséklet-érzékelőt, ahol a meleg levegő nem felé áramlik, illetve ahol a talaj sugárzása nem befolyásolja a hőmérséklet mérését.

Szabatos hőmérsékletet a talajtól 1 méterre egy árnyékos, hűvös helyen lehet mérni. Javasolt egy bokorba vagy alacsony növésű fának az ágai közé elhelyezni a hőmérsékletmérő állomást (nem a külső érzékelőt?) Nem célszerű falra felakasztani, mert a falnak a sugárzó hőmérséklete is zavarólag hathat a hőmérséklet-mérésre.

Épületen belül mindenképpen olyan helyre célszerű elhelyezni a hőmérőt, ahol szintén nem éri hősugárzás. Akár egy TV-ből kiáramló meleg levegő is megzavarhatja a belső hőmérséklet-mérésünket.

 Ha megfelelően elhelyeztük a hőmérőt, akkor már csak az van hátra, hogy elkezdjük figyelni a reggeli órákban a mutatott értéket.

Abban az esetben, ha a madarakkal kelünk - azaz korai órában -, akkor megfigyelhetjük, hogy a legnagyobb nyári kánikulában is bizony reggel igen hűvös a levegő. Ezt a hűvöset célszerű kihasználni, vagy úgy hogy korán reggeltől, amikor felébredünk, egészen addig, amíg nem kezd el a külső hőmérséklet rohamosan emelkedni célszerű ablakokat kitárva intenzíven szellőztetni. Javaslom, hogy folyamatosan figyeljük a hőmérőt, hiszen a napkelte után villámgyors emelkedésnek indul a hőmérséklet és innentől kezdve már a forró levegőt fogjuk a lakásba engedni.

 Ha olyan környéken lakunk, hogy ezt megengedhetjük, illetve megfelelő riasztórendszerrel rendelkezünk, akkor nyugodtan bukó állapotba helyezhetjük a nyílászárókat nemcsak reggel, hanem már előző este is. Ilyenkor is célszerű figyelni a hőmérőt, ugyanis nagyon sokszor kint már elviselhetőnek érezzük a levegőt, de a hőmérőt figyelve láthatjuk, hogy még messze magasabb a külső hőmérséklet, mint a belső. Ez adódhat a páratartalomból, illetve az esti hűs szellőből, hogy úgy érezzük, hogy kint már megfelelő a hőmérséklet. Megintcsak célszerű a hőmérséklet-mérésünkre támaszkodni.

Amikor azt látjuk, hogy megközelítette vagy akár el is érte a külső hőmérséklet a belső hőmérsékletet, akkor célszerű az ablakokat ismét bukó állapotba helyezni. Esetleg egészen addig, amíg ébren tartózkodunk az erkélyajtót és ablakokat kitárva kereszthuzattal szellőztetni.

 Ha sikerül megvalósítani a késő esti óráktól a reggeli órákig tartó intenzív szellőztetést, akkor megtapasztalhatjuk, hogy lényegesen kellemesebb lesz a lakás klímája, mint a korábbi időszakban.

 Azért tartom fontosnak ezt ilyen részletesen és aprólékosan leírni, mert folyamatosan azt látom, hogy össze-vissza szellőztetnek az emberek – nem sok tudatosságot vélek benne felfedezni. Nem látom magyarázatát annak, hogy a napközbeni rekkenő hőségben nyitva tartsuk az ablakokat. Természetesen a zárt lakásban előfordulhat, hogy kellemetlennek érezzük az adott hőmérsékletet.

 A klímakomfort javítására még mindig jobb megoldásnak tartom azt, hogy elindítunk egy szobaventilátort és ezzel a klímakomfortunkat javítjuk. A tapasztalatom az, hogy a legalacsonyabb fordulatra állított ventilátor oszcilláló - azaz váltakozva mozogva - nagyon kellemes klímát tud teremteni a lakásban.  A hőmérséklet ettől természetesen nem lett kevesebb, de becsapjuk a hő-érzékelésünket és ahelyett, hogy beengedjük a lakásba a  forró levegőt mégis jobban érezzük magunkat.

 A szellőzésnek természetesen része az is, hogy odafigyelünk arra, hogy a nyílászáró-felületeinket ne tudja a nap intenzíven sütni. Hiába van belső oldali árnyékoló szerkezetünk (reluxánk, sötétítő függönyünk), ha a kívülről érkező napsugarak felforrósítják az ablaküveget. Mindenképpen törekedni kell arra, hogy a külső felületeken legyenek az árnyékoló szerkezetek.

 Tovább javíthatjuk az épületünk klimatikus állapotát, ha a nyílászárók előtt növényzettel vagy valamilyen mozgatható árnyékoló szerkezettel árnyékolunk. Azért hangsúlyozom a növényzetet, vagy a mozgatható szerkezetet, mert a téli időszakban viszont arra lesz szükség, hogy napsütés érje az épületet.

Ezért nem célszerű fix árnyékoló szerkezeteket építeni, illetve ha ilyeneket telepítünk, akkor ezeket is méretezni kell a tájolás függvényében, hogy nehogy téli túlárnyékolás keletkezzen.

A szellőztetéshez hozzá tartozik az is, hogy amikor burkolatokat tervezünk az épület körül, akkor minimalizáljuk az olyan burkolatokat, amelyek elnyelik a hőt napközben, majd pedig azt este visszasugározzák.  Tehát célszerű a növényzetet minél közelebb telepíteni az épülethez, célszerű faburkolattal, esetleg kavicsburkolattal fedni az épület környékét, mert ezeket nedvesítve még mindig egy kellemesebb klímát tudunk kialakítani az épület körül, mint ha nagy betonozott vagy térkövezett felületeket hozunk létre.

A szellőző berendezés üzemeltetése folyamán oda kell figyelni arra, hogy nyári üzemmódba legyen kapcsolva a készülék. Jellemzően a készülékek ezt automatikusan meg tudják oldani, azonban vannak olyan berendezések, ahol a hő-visszanyerést a nyári üzemmódban ki kell iktatni, azaz nyáron nem cél, hogy az épületből eltávolított levegőből a hőenergiát kinyerjük. Nyári üzemmódban csak elszívjuk az elhasznált levegőt és a friss levegőt bejuttatjuk az épületbe.