Az optimális falszerkezet kiválasztása során megkezdett vizsgálódásomat tovább folytattam. Megannyi kérdést kapok tervezői és kivitelezői munkám során, tehát nem volt nehéz kiválasztani a haladási irányt.
Egy általunk megtervezett, 200m2 alapterületű épületet a PHPP számitás segítségével vizsgálom , és az ebből levont tapasztalatokat osztom meg !
Legfőbb célomnak ezt tekintem, hogy a hagyományos gondolkodás keréknyomából kizökkentselek.
Sok jó szakember megelégszik azzal, hogy legyen egy jó rétegrendünk, és akkor az épület is jó lesz. Ez szerintem nem így van!
Ha van mód választani, akkor okosan válasszunk!
Az optimális falszerkezet kiválasztása során is látható volt ettől eltérő gondolatmenetem. Ugyanis nem egyetlen réteget vizsgáltam egy rétegtervező programmal, hanem ennek a fel rétegrendnek a viselkedését és hatását az egész épületben! Ezzel persze nem tettem semmi újat az igazán jó szakemberek szerint, hiszen ők már így gondolkoznak régóta. Természetesen a rétegrend ellenőrzésének továbbra is jó módja pl. egy összehasonlításban egyetlen réteg hőátbocsátásának kiszámitása, de sokkal értékesebb adatokat kapunk, ha ezt egy egész épületet vizsgálva elemezzük.
A bevezetőt követően lássuk mostani vizsgálódásom tárgyát. Nézzünk egy olyan épületet, ami jó rétegrendekkel épül fel, de messze nem passzívház.
A falazat 30 cm vastag vázkerámiából készül, 8 cm EPS Grafit hőszigeteléssel, kívül hálóval+gletteléssel, belső oldalon gépi gipszvakolattal. Ez a falszerkezet U=0,236W/m2K értéket tud, ami igazán nem különleges. Éppen megfelel a rendeletben leírtaknak, azaz a 2020 -ra tervezett "közel nulla" energiaigényű épületek szerkezeteinek(!) szintjét célozzuk meg. (Hogy mi a bajom a "közel nulla" fogalommal, azt most nem taglalnám. Itt elég annyi, hogy ez a közel nulla sajnos nagyon messze van az igazi nullátol..)
Szóval korábbi passzívház szintű épületünket kicsit megkopasztottuk,
- kidobtuk a hővisszanyerős szellőzőgépet, és
- leszedtünk róla annyi hőszigetelést mindenhonnan, hogy "elérjük" a 7/2006 TNM rendelet szintjét. Igy maradt a fent említett 8 cm EPS.
Ezzel elértük hogy bő háromszorosára nőtt az energiafelhasználásunk!
A "megkopasztás"után a 15 kWh/m2/év értékről egészen 46 kWh/m2/év értékig romlott az éves fűtés energiaigénye.
De sebaj, így mulat egy magyar úr! Épp lefelé megy az energia ára a világpiacon, értelemszerűen azért, hogy utána ismét emelkedhessen.
Az, hogy háromszorosára nőtt, még mindig nem lenne baj, mert a bázis kicsi volt, tehát még mindig elfogadható lenne az energetikai szint, és az energiafogyasztás.De mi történik akkor, ha ugyanebből az építőanyagból egy kicsit másabb alaprajzot építünk meg?
Mi történik, ha az épület formájának energetikára gyakorolt hatására nem vagyunk figyelemmel? Például kihasítunk az alaprajzból egy fedett terasznak való területet!! Például igy:
Ekkor történik a katasztrófa, ugyanis az épület szintenként 25m2-rel lesz kisebb, az energiafelhasználás pedig már a 4x-es !! a kiindulási épülethez képest. Azaz 61 kWh6m2 /évnél járunk, ami még mindig jobb a rendeletben leirt 100kWh/m2 éves értéknél.
A harmadik oszlopon látható, hogy már 4x-esére növekedett az energiafelhasználás!
Természetesen ez ritkán fordul elő, hogy egy jó épület felől visszakozunk, és tervezünk egyre gyengébbet.
A jó gyakorlat az lenne, hogy egy adott épületet elkezdünk tuningolni, és igyekszünk minél jobb szintre felhozni.
Tehát akkor nézzük forditva, és kezdjük feljavitani a mintaépületünket!
Ezt a kétszintes, összesen 150m2 alapterületű épületet úgy módosítjuk, hogy az épülettömegből kiszakított teraszokat az alaprajzba integráljuk. Fűtött térré, és beépített lakóterületté válik, miközben a falfelületem, annak költsége nem növekszik, így az építési költsége sem nőtt, feltételezve hogy ez egy burkolt terasz lett volna. Az épület alapterülete így 2x25m2-rel megnőtt!
A fajlagos energiafelhasználásom csökkent, az alábbiak szerint.
61kWh/m2/év értékről
46kWh/m2/év értékre.
Abszolút értéken pedig a fűtési energiaköltség változatlan maradt. A 150 és 200m2 -es alapterülettel felszorozva a fenti számokat azt kapjuk, hogy a kisebb alapterületű épület éves energiaigénye 9150kWh/év, míg a 200m2-es épületé 9200kWh/év.
Hangsúlyozom, ez nem került pénzbe!
Tettem egy tétova kísérletet, hogy az optimálisan tájolt épületet elkezdtem forgatni, mi változik? Az derült ki, hogy ennél a szintnél hiába jó tájolású az épület, annak hatása nem érvényesül szignifikánsan. A forgatás 10%-os mértékű változást okozott. Azaz a jóminőségű ablakokon sem lehet számottevő nyereséget elérni, ha az egész épület nem ér el egy magasabb energetikai szinte, legalábbis eszerint a modell tanúsága szerint.
A helyes következtetés az lenne, hogy ha szeretnénk a napsütésből eredő nyereséget a ház javára fordítani, akkor érdemes egy jó energetikájú épületet létrehozni. Akkor már a jó tájolásból eredő napsütés-nyereség is hatványozottan érvényesül.
Ezért a következő lépés az az lenne, hogy a családi malacperselyt kirázva, a fent emlitett 7/2006 TNM rendelet szintjét meghaladóan falat hőszigeteljünk. Hogy miért? Mert tudjuk, hogy a politika, és a világ változik, mi is idősebbek leszünk, a fizika pedig marad. Tehát télen fázni fogunk, a nagyi méginkább, neki pedig magyarázhatjuk a kilowattokat. Ha azt karjuk, hogy ne fázzunk, fel kell tekerni azt a termosztátot. Nyáron pedig melegünk lesz, egyre hamarabb, lehet, már kora tavasszal be szeretnénk kapcsolni a klímát.
De mégis mibe kerül egy komolyabb hőszigetelés? Szerintem nem vagyunk rossz helyzetben, mert az állványozás úgyis kell, a ragasztó és a színvakolat mindenesetben kell, egyedül a hőszigetelés vastagsága növekszik.
Abban az esetben, ha passzívház szintre szeretnénk eljutni, akkor a falazatra 22 cm többlet hőszigetelést kell felpakolni. Ez 4800Ft-ért megkapható a legjobbak közül való gyártó anyagából, ami a 245m2-es felületet figyelembe véve nettó 926.000Ft. A dübelek költsége is növekedik a hosszúság változása miatt. Ezzel azonban nem számolok, mert van olyan speciális dübel, aminek költsége nem érzékeny a hosszváltozása!
Egy milliós nagyságrendű költség nem elhanyagolható, de ennek a 200m2-es épületnek a főösszege eléri az ötven milliót. Ehhez képest az 1,8 százalékos többletköltség nem vészes.
A közel nulla energiaigényű épülettől a padlás és a padló extra hőszigetelésével juthatunk el a passzívház szerkezetig. Ez természetesen már túlmutat ennek a cikknek a keretein, de ki fogom számolni azt is, mekkora többletköltség egy rendeletnek megfelelő épülettől eljutni a passzívházig.
A sok szám után a szubjektív élményeket is vegyük sorra! Egy téli estén a lakásban igen hamar észrevesszük, ha nem érezzük magunkat komfortosan. Leszáll az este, és egyszer csak megborzongunk. Ilyenkor a fűtési rendszer is kapcsolt már, és elkezdte a növekvő hőveszteséget pótolni. De minél távolabb vagyunk az U= 0,15W/m2h értéktől, annál érzékelhetőbb lesz az épület hővesztesége.
Erre a jelenségre a nők fokozottan érzékenyek, mert jellemzően kevesebb testzsírral rendelkeznek, és ugyanígy az idősebb korosztály.
((Asszonyom, egy téli estén Ön átdughatja a hideg lábát a paplan alatt ?? Remélem! :-) )
Saját házam 20 évvel ezelőtt az akkori rendeletnek megfelelő, közkedvelt és jó minőségű téglából építettem, ami 2x jobb volt, mint az addig alkalmazott B30-as falazóelem. A délre tájolt épületben napnyugtakor mégis érzékelhető a kellemetlen hőveszteség, pedig az északi falat 1996-ban 4!! :-)) cm EPS-sel hőszigeteltük, még a színvakolás előtt. Ez érzékelhető javulást hozott, és sokkal jobb lett a falszerkezet U értéke mint a követelményérték, de a hőkomfort terén nem kielégitő. Most már vicces a 4 cm hőszigetelés, ugye?
Mindezt azért írom le, mert az a tapasztalatom, hogy az 1988 óta folyamatosan szigorodó hőtechnikai előirások és elvárások nagyon csak a számok világában mozognak, az olyan szubjektív tényezőket, mint a hőérzet, kevésbé vizsgálnak.
Egy kis személyes sztori: A B30-as téglából épült irodánk utólagos hőszigetelése 2004-ben készült, az akkori követelményeket meghaladó 8 cm-es EPS vastagsággal. Ezzel egy 0,34-es U értéket produkáltunk, amit az idő és a tapasztalat ismét meghaladott.
Ne higgyetek nekem! Próbáljátok ki a saját bőrötökön!
Mivel jár majd ez? Nézzük, ha a 22 cm-es hőszigetelést valaki utólag rakná fel! Ismét állványozni, és dolgozni vele, színezni. Mindez 12.500Ft-os költséget is jelenthet négyzetméterenként, amire már a 27%-os áfát kell számolni! Igy a korábbi egymilliós költséggel szemben később 3,9mFt-os költséggel kell kalkulálni.
És,amint látjuk, az elmúlt évtizedek épületeit sorba hőszigetelik. Ki jobban, ki kevésbé.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.