Egy tipikus kérdés és nagy dilemma azután, hogy eldőlt, építkezésbe kezd a család. Hiszen mindenki úgy gondolja, ez az első munkafolyamatok egyike, és egyben olyan szerkezet, amivel közvetlen kapcsolatba kerülnek a családtagok.

 
Ennek a kérdésnek az eldöntését megfontoltan kézbeveszi a családfő, internetet bújva felkészül a szakirodalomból, mielőtt a tavaszi építőipari kiállításon az aktuális akciókat megnézné. Itt a korábban egyszerűnek tűnő döntés hihetetlenül nehézzé válik, hiszen minden tavasszal 3 új falazati megoldás robban be a köztudatba.

Az energiahatékonytól, az olcsón át a környezettudatosig mindenféle szlogennel bombázzák az amúgy is sokk alatt levő nagyérdeműt. Ebből kellene nekünk választani? Állnak tanácstalanul a standok előtt.

Egyetlen megoldás marad, Józsi  kőműves véleményére támaszkodni, és persze ott vannak a barátok, akik  megdönthetetlen véleménnyel segítik az amúgy sem egyszerű helyzetben levő építkezőket.

Lehetne esetleg mégis másképp? Nem vélemények, hanem tények és számok alapján dönteni?

Erre teszek én most kísérletet, mikor többféle falszerkezetet hasonlítok össze, szigorúan számszerűsitve, és persze a költségekről sem megfeledkezve.

Az elemzést egy kétszintes, összesen nettó 200m2-es épület alapján készítettem el. az inspirációt egy mérnök ügyfelem adta, aki a fent leírt dilemmában volt, és mindenképpen számokkal alátámasztott döntést szeretett volna hozni. Ez megkönnyítette a munkámat. Az is segitségemre volt, hogy készítettem egy PHPP (passzívház energetikai méretezés ), számitást is , mely jól monitorozta  a lehetséges alternativák energetika és költség vonzatait is.

A kiindulás az volt, hogy falazott épületszerkezet készül, a szükséges hőszigetelőréteggel.  Azt az optimális falazati anyagot kellett megválasztani, aminek kellő mértékű a hőtartása (hőkapacitása), a hozzávaló hőszigeteléssel pedig energetikailag is kielégítő lesz. A falazat és a hőszigetelés egyértelműen különvált, réteges szerkezetben gondolkoztunk.

A számitási modell minden finomságát nem részletezném itt, hiszen cikkemet nem szakembereknek, hanem laikus felhasználóknak írom. Erre  külön kitérek később, ha valakit a részletek is érdekelnek.

Két nagyon fontos kérdést kellett megválaszolnom a költségeket nem figyelmen kívül hagyva:

1. érdemes -e a passzivház kritériumnak megfelelni a falazati rétegrend megtervezése során, vagy elé a "közel nulla" energetikai szint megcélozása?

2. szükséges-e nehezített falszerkezetet építeni a nyári felmelegedés ellen?

Ezt követően pedig a legmegfelelőbb falazati rétegrendet kellett összeállítani, az optimális energetikai szint eléréséhez. Nézzük, mit vizsgáltam ezen a  200m2-es, kétszintes mintaépületen?

• 7 falszerkezeti rétegrendet hasonlítottam össze,
• arra törekedve, hogy az U érték közel azonos legyen
• és az épület PHPP szerinti hőenergiaigénye a passzivház kritériumot kielégítse

 A diagramon több falazati megoldás műszaki és költség tényezőit mutatom be. Először azokat a megoldásokat vizsgáltam, ahol a kitűzött energetikai szint a passzivház kritérium, méghozzá nem rétegrendi, hanem épület szinten.

Ebben a 200 négyzetméteres, kétszintes épületben a passzívház  szintet  a 0,09-es "U" falazati értékkel értük el.

 Ezt  a követelményértéket a 30 cm téglafalazat+30 cm grafitos EPS hőszigeteléssel tudta kielégiteni. Ennek a falazati megoldásnak a költsége anyag+díj (a+d) 21eFt ^*. Mostantól tekintsük ezt  a bázisnak, amihez minden mást hasonlítani fogunk!

 Kiváncsiságból megvizsgáltam, hogy mészhomok tégla falazat alkalmazása esetén mi történik?

 Ennek abban az esetben van létjogosultsága, ha  a telek beépíthetősége a vékonyabb falazatot teszi indokolttá.

 A mészhomok tégla falazat alkalmazása 21% **-os, illetve 38%-os drágulást okozott . Forintosítva 24eFt és 29eFt  -os négyzetméterár adódott.

Fontos megjegyezni,hogy  a vastagabb mészhomok tégla falazat rosszabb(!) energetikát eredményezett azonos hőszigetelőanyag-vastagság mellett. Ennek oka a nagyobb épülettérfogatban keresendő. Mindkét esetben kismértékben meghaladja az épület energiagénye a követelményszintet. Ezt az első 3 kék oszlopon szemléltettem.

 Gyakran felmerül a természetes anyagok használatának igénye. Bár senki nem tudta még megindokolni, hogy a polisztirolnál (EPS) miért természetesebb  a kőzetgyapot, de azért lássuk a számokat!

 Ezt az összevetést kékeket  következő zöld oszlopokon lehet látni.Ismét itt a grafikon:

 Egy 30 cm-es téglafal lehőszigetelése 30 cm kőzetgyapottal azt eredményezi, hogy  a kiindulási falszerkezethez képest 61%-kal drágábban építünk egy gyengébb minőségű falszerkezetet, ami csak 16,5kWh/m2/év értéket tud.

Aki számolt PHPP-t, tudja, ezt nehéz helyrehozni. A négyzetméter költség  (a+d) itt már 33.700Ft.

Ha tovább ínyenckedünk, és egy 20 cm vastag mészhomok falazatot hőszigetelnénk  továbbra is 30 cm kőzetgyapottal, akkor 82%-os többletköltségnél és 38eFt feletti költségnél járunk.

Pusztán érdekességképpen a 30 cm-es mészhomok falazat +kőzetgyapot kombó költségét is kiszámoltam. Ez a megoldás 99%-os többletköltséggel, és az összes verzió közül a leggyengébb energetikával jár. Forintosítva 41.700Ft-os költséggel ez viszi el negatív értelemben a pálmát.

A végére egy megvalósitható, de megkérdőjelezhető alternatívát hagytam. A falazat 20 cm mészhomokból épül, és egy olyan szigetelést tettem rá, amivel legalább elvben teljesül a passzivház kritérium. Ez 33 cm kőzetgyapottal érhető el. Igy a költségek a bázishoz képest 91%-kal magasabbak, azaz 40eFt-ra rúgnak. Ez majd' a duplája  a kezdeti 21 eFt-nak.

Ezek után nézzük meg, hogy mi történik, ha a közel nulla energiaigényű épületek szintjét célozzuk meg, legalábbis a fal rétegrendjének tekintetében.

 Ebben az esetben már 8 cm homlokzati hőszigeteléssel ki tudjuk elégiteni azt  a követelményt, ami  a fal "U" értékére vonatkozik. Mivel az épületünk továbbra is változatlan, gyakorlatilag egy passzivház, csak éppen a falazat hőszigetelését vékonyítjuk el. Itt az U érték 0,236 lett, a 0,24 -es követelménnyel szemben. A költségek bázishoz képest értelemszerűen csökkentek, méghozzá 14%-kal. A falazat összköltsége 19.000Ft-ot tesz ki.  4.000Ft-ot sem, legfeljebb 3700 Ft-ot takaritottunk meg  négyzetméterenként. Ez a megtakaritás az egész épületre vonatkoztatva 1.070.000 eFt-ot tesz ki, mivel a falazatunk összesen 288m2.

 És mibe kerül még ez a megtakaritás?

 Érezhető lesz a falfelület hőmérsékletében a különbség, és szerencsétlen esetben a penész is megjelenik egy-egy eldugott sarokban! És mi lesz a fűtésszámlával?

A fűtésszámla nem lesz rettenetes továbbra sem, hiszen az épület hőigénye ha százalékosan nagyot is nő, abszolút értéken még mindig alacsony lesz. Azaz energiában közel a dupláját használja fel, mint egy passzivház, de még igy is évi 33.000Ft csak a többletköltség.Természetesen úgy, hogy a szellőzőgépet továbbra is beépitjük!

Logikus következtetés lenne, hogy nem éri meg passzívházat, vagy  a passzívház szintű hőszigetelést megépíteni. Mégis miért épül mégis annyi passzivház, és rezsicsökkentés ide vagy oda, még hazánkban is egyre több ilyen épület készül?

Nem szabad megfeledkezni a falfelület hőmérsékletéről! A falfelület hőmérséklete érezhetően el fog maradni a levegő hőmérsékletétől, ha nem épül meg a passzivház standardnak megfelelő hőszigetelés. Nagyobb lesz a hőingás, és a szubjektiv komfortérzet is romlik.

A család legfázósabb tagja odamegy a termosztáthoz, és feltekeri. ezzel ismét csak a hőmérséklet ingadozását segíti elő, és még kevésbbé lesz egyenletes a hőmérséklet.

 Fentiekből megítélésem szerint az következik, hogy

1. érdemes megépíteni a passzivház szintű falszerkezetet

2. azt pedig a legolcsóbban oldjuk meg, ha a legkézenfekvőbb megoldást választjuk, azaz a téglafalazatot egy méretezett EPS hőszigeteléssel borítjuk

Egy kérdés maradt megválaszolatlan, érdemes -e neheziteni a falszerkezetet?

Látható volt, hogy a mészhomok tégla beépitése nem csökkentett a téli  energiafogyasztáson, hanem amint az várható volt, inkább rontott rajta. De mi a helyzet nyáron?

 A méretező program, és a mérnöki gyakorlat mindegyik falszerkezetet nehéz falszerkezetnek tekinti, és  a felmelegedés szempontjából azonos elbírálás alá esnek.

 Azaz az ablakok szükséges árnyékolásával, az éjszakai kereszthuzattal az épület kellemes belső klímán üzemeltethető még akkor is, ha klímaberendezést nem építenek be.

 Ez a diagram azt mutatja, mekkora többletköltségekkel lehet számolni a példában szereplő 200m2-es épület esetén, ha nem körültekintően választunk falazatot. Az oszlopokon milliós osztásban szerepelnek a forintok!

 Azaz kettő, vagy akár 5 millió forintot is el lehet tapsolni egyetlen tételnél! 

 És utoljára egy táblázat a számokkal, mely alapján a fenti cikk készült.

 A fenti adatokat kérem tájékoztató jellegűnek tekinteni, mely egy példa épület alapján készült. Minden épület más és más lehet, a környezeti és egyéb hatásokról nem is beszélve, ezért megalapozott döntést csak egyedi elemzés és számítás alapján lehet hozni!

A következő blogban arról lesz szó, hogy egy épület energetikáját  változatlan falszerkezet mellett hogyan befolyásolja, ha az alaprajzon jól vagy éppen rosszul változtatunk. Megvizsgáljuk azt is, hogy a friss levegőn kívül mennyit lehet nyerni egy hővisszanyerős szellőztetőberendezéssel?

Rezsnyák Péter

kivitelező építész

www.mesterunk.hu

* Minden forintösszeg nettó értendő. CSOK jogosult épületnél, generálkivitelezés esetén 5%, egyéb esetben 27%áfa terheli.

**A kalkulált anyagárak  és munkadíjak kisipari normagyűjtemény, és magán megrendelők részére kiadott ajánlatok alapján kerültek kiszámolásra.