Beköltöztetek az új házba?

–hangzik el a kérdés, és a legritkább esetben  felszabadult igen a válasz. Ha építkezésről kezdünk el beszélgetni, akkor mindig előkerülnek a rémtörténetek is. Sajnos, ezek nem városi legendák, a családi ház építés  a tapasztalatlan építtetőnek rengeteg meglepetést tartogat.

Az építkezés során előforduló rémtörténeteket szinte mindenki elkerülhetetlennek tartja.

Ön is így gondolja ?

Esetleg tudja képzelni azt, hogy  lehet építkezni másképp is?

Igen, lehet másképp építkezni, és nem csinálok titkot belőle, hogy hogyan.

Átadás előtt áll egy épületünk, ahol a megrendelő, nevezzük Marikának, egy kulcsrakész családi házat vesz birtokba, napokon belül. Minden a mi feladatunk volt, két dolgot kivéve: az ablakok legyártása és beszerelése, valamint a konyhabútor. Az ablakok méretvétele egy külön sztorit megér, most az konyhabútor  a téma. Építtetőnk, Marika, precíz, számviteli területen dolgozó hölgy a legnagyobb nyugalommal elment egy bútorgyártó céghez, és kiválasztotta álmai konyhabútorát. A családi ház terveit is vitte a megbeszélésekre, mutatta, hová is lenne e konyhabútor.

 Meg is állapodott az asztalossal, és várta, mikor kijönnek az építkezés helyszínére felvenni a méreteket.

Miért kell felmérni??

Ezt nem értettem.

Ha van egy terv, a konyhabútor helyét 1 cm-es pontossággal ki lehet alakítani. Az asztalos pedig legalább 2 centiméteres illesztési rést hagy a gyártás során. Szóval, nem értem. Az asztalos azt mondta Marikának, sosem pontos a kőművesmunka!! Ebben persze lehet valami egy asztalos szemszögéből, mert ő már régen milliméterben számol, a kőművesek pedig legfeljebb fél centiméterben gondolkoznak. A dolog nem hagyott nyugodni, és elkezdtem nyomozni. A konyhabútor főbb méreteit kértem el legelőször Marikától. Ez a döbbenet órája volt. Az asztalosok ugyan egyedi bútort készítenek, azonban méretrendje van az egyedi bútornak is.

Egy pontosan 280 centiméteres bútor elemet ajánlottak egy 280 centiméteres méretű helyiségbe.

Nem, nem buták az asztalosok, azt ők nagyon jól tudják, hogy nekik az illesztésre még rá kell számolni pár centit, így a bútor befér majd a helyére.

Egy dolgot felejtettek el! Méghozzá azt, hogy az építész terv elsősorban a kőművesnek készül.

A családi ház építés során a téglafalak kimérésekor a vakolatlan méreteket olvassa le a tervről. Ez azt jelenti, hogy a terven szereplő kettőszáznyolcvan centiméteres belső méret le fog csökkenni a vakolatok vastagságával. Ez manapság nem sok, de kétszer másfél centiméterrel kell kalkulálni.

Az asztalosnak 277 centiméterbe kellett volna beleszorítania a 280 centiméteres bútort. Na, az az, ami nem fog menni!

Hogy jutottunk el ide?  Két szakma, és egy laikus építtető kezdett el beszélni, méghozzá egymás mellett. A dolog nem egyedülálló! Olyannyira nem, hogy láttam belsőépítészt, aki nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a vakolatnak vastagsága van. A csempézésről nem is beszéltünk, mert ugye annak is van vastagsága!

Esetünkben természetesen befér majd a konyhabútor, mert az építésszel történt konzultáció után a konyha öt centiméterrel nagyobb lett a szomszédos helyiség rovására.

 Ez nem okozott gondot. Elfért a bútor, és az asztalosnak is maradt két centiméter tűrés, hogy ne verje le a falat szereléskor. Belegondolni is rossz, mi lett volna, ha nem gondolunk erre már az elején.A típus bútor helyett teljesen egyedit kell gyártani. Ez drágább és lényegesen lassúbb, és többe is kerül. A bosszúságról pedig ne is beszéljünk! Ki magyarázta volna el Marikának, hogy az új házban nem fog beférni az új konyhabútor?

Ugye nem gondolja, hogy aki a baleseti híreket elolvassa, az el is kerüli majd azokat?

A családi ház egy életre szól, forduljon szakemberhez, de nézze meg, kihez!