HTML

Mesterünk, NEM Mekk Mester

Azoknak, akik családi ház építését fontolgatják. Szeretnének mindent tudni, sőt annál többet is. Akiket elriasztanak az ismerőseik beszámolói, és tájékozottak szeretnének lenni. Azoknak, akik a mások kárán tanulnak.

Friss topikok

  • XG: Sima téglafal+külső hőszigetelés esetén a harmatpont a falon kívül van, a pára a fal és a dryvit k... (2017.05.26. 05:04) Az okostégla. Átverés?

Címkék

10+10 (1) 10 millió (1) A+ (3) agyagcserép (1) akadálymentesítés (1) alacsonyenergiás épület (2) alapterület (1) alátámasztás (2) árnyékolás (1) árnyékoló (1) A kategóriás (3) bejelentés (1) betoncserép (1) Blower-Door (2) bruttó (1) büszke (1) construma (1) családi (1) családi ház (10) cserép (2) csok (1) dörken fólia (1) ellenőrzés (1) energetika (2) energia (2) energiacímke (1) energiatakarékos (1) engedélyezés (1) építés (6) építésfelügyelet (1) építésfelügyeleti (1) építésfelügyelő (1) építész (1) építész szemével (1) építkezés (8) építtető (1) épületkár (1) fólia (1) fűtés (1) geológus (1) geometriai mintás (1) gépészet (1) hampel katalin (1) ház (3) (1) hőszigetelés (1) hőszivattyú (1) hóteher (2) huzat (1) ítészek (1) jogszabály (1) kajakos (1) katalógus (1) katasztrófa (2) kazán (1) készház (1) kezdés (1) kiváltás (1) kivitelezés (4) klímaberendezés (1) klimatizálás (1) költség (1) költségek (1) költségvetés (1) kormányhivatal (1) kulcsrakész (3) lang szonja (1) légtömörség (2) lösz (1) löszpart (1) magyar tervezők (1) meleg (1) méret (1) mérnök (4) meteorológiai (2) minősítés (1) mintaterv (1) nagy átlag (1) nagy tér egyben (1) nap (1) négyzetméterár (2) nettó (1) nyár (1) okostégla (1) olimpia (1) olimpiai formaruha (1) omlás (1) oszlop (1) otthon (1) passzívház (3) reflexiós (1) sport (1) sportoló (1) szakember (1) szavazás (1) szél (1) szellőzés (1) szocpol (1) talajmechanika (1) tanusítás (1) teher (1) tél (1) tér (1) terasz (1) térlefedés (2) tervezés (6) tető (1) tetőomlás (1) tetőtér (1) tipusterv (1) titánbevonat (1) tornászlány (1) túlterhelés (1) új csok (1) varga kálmán (1) Címkefelhő

2018.03.17. 18:19 Mesterünk

Épületgépészeti gondolatébresztő-egyelőre kéziratban:-)

Ez a segédlet azért készül, hogy a családi ház tervezések folyamán egy  építtető, megrendelő át tudja gondolni azokat a kérdéseket, amik ahhoz szükségesek, hogy megfelelő épületgépészet kerüljön a családi házba. Természetesen nem műszaki döntéseket kell meghozni, és nem egy műszaki koncepciót kell felállítania egy laikus építtetőnek, hanem pusztán csak át kell gondolnia azokat a felhasználói szokásokat és igényeket, amik alapján az épületgépész tervező, illetve az építész a megfelelő javaslatokat meg tudja tenni számára.

Az alcím lehetne akár az is, amit az öreg székely mondott:

“Értem én hogy gőzmozdony, de mitől mozog??”

Nem szeretném, hogy az előző képben említett
mozdonyvezető, vagy akár fűtő legyen Önből, de azt mindenképpen, hogy pontosan tudja: Mitől mozog?

Több kérdéskört végig elemzünk, ami alapján egy laikus számára is átlátható lesz az, hogy tulajdonképpen miről is kell dönteni és miről is kell beszélni, amikor épületgépészetről beszélünk.

Ez a segédlet jól használható abban az esetben is, ha egy alacsonyenergiás házat tervezünk és abban az esetben is kiváló, ha passzív házat szeretnénk építeni.

zzük sorban a kérdésköröket.

Energiahordozó típusa:

Az egyik legfontosabb kérdés és mostanában talán az egyik legvitatottabb is. Egyszerű felsorolásként ezért fel szeretném itt tüntetni azokat az energia fajtákat, illetve energiahordozókat, amik manapság egy hétköznapi családi házban előfordulhatnak.földgáz,

  • elektromos áram,
  • tűzifa,
  • pellet,
  • szénabála,

mezőgazdasági zöld hulladék és

Internetes fórumokat olvasva, azt tapasztalhatjuk, hogy az emberek az egyik  energiahordozót olcsónak vagy gazdaságosnak gondolva törnek mellette lándzsát, míg a másik energiahordozót rossznak, illetve drágának ítélve elvetendőnek tartják. Ha jól belegondolunk, rá kell jönnünk, hogy tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy milyen energiahordozót használunk! Kifejtem, miért gondolom ezt!

Az épületnek van egy meghatározott hővesztesége és ezt valamilyen módon pótolni kell. Innentől kezdve műszaki és praktikussági kérdés, hogy melyik energiahordozóval fogjuk ezt megvalósítani. Egy házat minden esetben ugyan annyi energiával lehet kifűteni. Itt a kérdés az, hogy milyen komfortfokozatot választunk, illetve milyen megoldások állnak nekünk rendelkezésre a fűtésre. Ha egy olyan településről beszélünk, vagy egy olyan utcáról ahol nincs kiépítve a földgáz, akkor az máris nem jön számításba. Ha éppenséggel a telekre be kellene bevezetni, akkor viszont a gáz bevezetésének a költségeit is meg kell vizsgáljuk. Tehát már az elején leszögezhetjük, hogy ez egy soktényezős egyenlet. Az sem biztos, hogy az elsőre olcsónak tűnő energiahordozó hosszútávon is az lesz.

Vegyük sorba az energiahordozókat.

Hosszú évtizedeken keresztül Magyarországon bevált és gazdaságos energiahordozó , így volt a népszerű földgáz. Egy olcsó és könnyen szabályozható kazánnal viszonylag egyszerűen meg lehetett az épület fűtését oldani. Manapság a kondenzációs turbó kazánokkal, padlófűtést vagy akár falfűtést is könnyen üzemeltethetünk egy földgáz üzemű kazánról, és megtermelhetjük a használati melegvizet is.

 

Földgáz

A földgáz előnye, hogy nagyon-nagy energiasűrűségű, azaz 1 m3 gázból nagy mennyiségű energiát tudunk kinyerni, könnyen szabályozható a berendezés és maga a gázkazán sem drága, különösen egyéb berendezésekhez képest.

Hátránya a rossz megítélés, ugyanis egy rosszul hőszigetelt épületben egy nem megfelelően méretezett gázfűtési rendszer nem fog jól működni. Az elmúlt évtizedekben nagyon sok olyan központi fűtési rendszert építettek, amikor nem voltak kellő figyelemmel , és csak tapasztalati úton méretezték a fűtési rendszert. További hátránya a földgáz üzemű kazánnak, hogy mindig az energiaszolgáltató igénybevételére leszünk utalva. Nem megoldható, hogy házilagosan földgázt termeljünk és egy földgáz üzemű fűtési rendszert nem fogunk tudni későbbiek folyamán kizöldíteni, csak a kazán lecserélésével.

Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy jól működik egy földgáz üzemű kazánról is egy passzív ház. Alapesetben lényegesen jobb lehet, mint egy elektromos üzemű hőtermelő, akár egy hőszivattyú! Ugye, ez milyen meglepő?.

Elektromos áram.

Elektromos áram energiatermelésre való használatánál több lehetőségünk van. Használhatjuk egy sima elektromos kazán üzemeltetésére, amivel meleg vizet állítunk elő és ezt juttatjuk el a hő leadókba.

Az elektromos árammal üzemeltethetünk hőszivattyút is, ahol a bevitt elektromos áram három vagy akár négyszeresét kitevő hőenergiát állítunk elő. Ezt a hőenergiát általában felületi hőleadókba (padló,mennyezet,falfűtés) célszerű belevezetni. A hőleadókról a későbbiekben lesz szó.

Elektromos árammal fűthetünk még elektromos fűtőfelületek segítségével, mint például egy fűtőfilm, egy infrasugárzó. Az elektromos áram használatánál meg kell jegyezni, hogy egy kWh elektromos áram ára legalább a háromszorosa 1kWh földgázénak. Mindezt azért fontos megjegyezni, hogy tudjuk, hogy vagy hőszivattyút kellene az épületbe telepíteni ahhoz, hogy a földgázéhoz hasonló energiahatékonyságot érjünk el, vagy meg kellene termelni magát az elektromos áramot.

 Tudni kell azt, hogy egy hőszivattyúnak több millió forintos telepítési költsége van, és ezzel még mindig csak oda jutottunk el, hogy a földgáz fűtés energiahatékonysági szintjét értük el. Arról, hogy hogyan lehet gazdaságossá tenni egy elektromos rendszeren alapuló passzív házat, a későbbiekben még szó lesz.

Itt most jegyezzünk meg annyit, hogy az elektromos energián alapuló fűtési rendszernek akkor van létjogosultsága, ha elérjük a szerkezettel a passzív ház szintet, de legalább nagyon megközelítjük azt, illetve abban az esetben, ha elsődleges igény az épületnek a hűtése is.

Amennyiben hűtést is szeretnénk, úgy a hőszivattyúnak is létjogosultsága lesz, ugyan is a hőszivattyús megoldás eleve magában hordozza az épület hűtésének a lehetőségét is.

 

Következő energiahordozó a tűzifa.

Egyáltalán nem elhanyagolható, fontos tüzelőanyag a tűzifa, ugyanis az energetikai besorolása igen kedvező, mert megújuló energiának számít. Tudni kell azt, hogy folyamatosan emelkedik az ára, változó a minősége, továbbá a fatelepeken korántsem biztos, hogy száraz tűzifát sikerül beszerezni. Előnye, hogy viszonylag könnyen raktározható, az egy évi mennyiséget minden további nélkül be tudjuk szerezni és egy alacsonyenergiás házban nincs is sok tűzifára szükség. Bizonyos esetekben akár házilagosan is megtermelhető. Egy kisebb földterületen is lehetséges akkora energiaerdőt telepíteni, ami biztosítja egy családi ház energiaszükségletét.

De arról sem szabad elfelejteni, hogy a kéményfüst jelentős mennyiségű szállóport juttat a levegőbe. A tüzeléssel lényegesen több munka van, mint az előző megoldásoknál, és nem kevés kosszal is jár.

zifával történő tüzelésnél különös gondot kell fordítani arra, hogy a tüzelő berendezés az épület tömegén belül vagy azon kívül helyezkedik el. Ugyanis egy fatüzeléses kazánnak jelentős mennyiségű hulladékhője lehet. Ezzel együtt teljes értékű fűtést lehet biztosítani egy passzívházban is tűzifával, mert léteznek olyan tüzelőberendezések, amivel már komfortosan meg lehet oldani. Létjogosultságát ott látom, ahol más energiahordozók nehezen vagy költségesen érhetőek el.

Egy modern energiahordozó : a pellet.

Egyre több helyen látni már Magyarországon is pellet fűtőanyaggal üzemelő kazánokat, mely nagyon hasonló a tűzifához.A különbség a berendezés vezérelhetőségében van.

A fűtő erendezésbe a napi pellet mennyiséget bele lehet tölteni, vagy akár egy automata adagolón keresztül folyamatosan lehet a tüzelőanyagot a berendezésbe juttatni.  Olyan szinten automatizálható akár, mint egy gáz vagy elektromos kazán. Minimális gondozást, vagy kezelést igényel. Előnye, hogy a tüzelőanyag lényegesen kisebb helyen fér el, mint egy tűzifával üzemelő kazánnál. Hátránya, hogy csak jó minőségű tüzelőanyaggal lehet üzemeltetni. Ott látom értelmét, ahol más tüzelőanyag nem jön számításba, illetve ahol fontos hogy megoldjuk az automatizálását a fűtésnek.

Egy ritkább tüzelőanyag: a szénabála.

Nem általánosan elterjedt, de vidéken, sok helyen használható a szénabála kazán. Előnye, hogy a helyben megtermett mezőgazdasági mellékterméket könnyen és egyszerűen lehet energiatermelésre hasznosítani. Néhány szénabálából megoldható egy családi háznak az egész napi energiaellátása. Előnye az, hogy tulajdonképpen környezetbarát módon tudunk megújuló energiaforráshoz jutni. Gyakorlati jelentőségét, illetve alkalmazhatóságát akkor látom, hogyha egy vidéki gazdálkodó megtermeli a maga számára a fűtőanyagot. Ha ezt pénzért kell beszerezzük és tárolnunk kell, akkor már megkérdőjelezhető a gazdaságossága a szálítónak való kiszolgáltatottság miatt.

Mezőgazdasági hulladék.

Érdekesség képen említem meg,  hogy akár ágnyesedékkel, vagy kukorica szárral, illetve a mezőgazdaságban keletkező különféle éghető anyagokkal szintén lehet hőenergiát előállítani, azonban ez inkább csak kuriózum. Létjogosultsága mégis lehet, abban az esetben, hogyha egy vidéki gazdálkodó energiatakarékos házat építene.

Biomassza kazánok.

Meg kell említsük, azokat a fűtőberendezéseket, amelyek kifejezetten olyan céllal készülnek, hogy mezőgazdasági vagy olyan ipari hulladékokat égetnek el, amik energiatermelésre alkalmasak. Azt gondolom, hogy családi házak esetében ezek kevésbé relevánsak. Egy nagyobb társasház vagy esetlegesen lakópark központi energia ellátásánál lehet jelentősége. Külföldön már vannak kísérletek arra, hogy egy-egy kisebb település energiaellátását központi hőtermeléssel, biomasszából állítják elő.

Következő fő szempont rendszer a tüzelőberendezés elhelyezésének a helye. Családi ház építésénél ezt át kell gondolni, azzal összefüggésben, hogy milyen fűtőberendezést fogunk a későbbiekben választani.

A tüzelőberendezésnek alapvetően három helye lehet:

  1. Egyszer a lakótérben közvetlenül, akár a nappaliban. Mint például egy kandalló vagy egy búbos kemence.
  2. A következő elhelyezési mód az épület hőszigetelő burkán belü Például egy külön álló kazánházban, de mégis csak az épület termikus burkán belül.
  3. A harmadik megoldás egy külön álló kazánházban, amikor az épület termikus burkán kívül, kívülről megközelíthetően egy különálló kazánházban kerül elhelyezésre a hőtermelő berendezé

Ezeknek az elhelyezési módoknak különböző előnyei, illetve hátrányai vannak. Ezeket mérlegelve lehet majd kiválasztani a végleges helyet.

Ha a lakótérben szeretnénk elhelyezni a hőtermelő berendezést, akkor mindenképpen egy jól szabályozott és tisztaüzemű berendezésre kell, hogy a választásunk essen. A lakótérben el lehet helyezni például egy megfelelően méretezett passzív ház kandallót, vagy tömegkályhát, de akár egy pellet kandalló is számításba jöhet. Azt kell tudni ezekről a berendezésekről, hogyha meleg vizet is szeretnénk előállítani, az nyáron problémássá teheti a meleg víz termelést, ugyanis a meleg víz előállítása közben a lakást magát felfűtenénk vele. Éppen ezért hogyha a lakótérben szeretnénk elhelyezni a fűtőberendezést, akkor a meleg víztermelésre egy különálló megoldást kell kitalálni.

Ha az épület hőszigetelő burkán belül helyezzük el, pl. egy kazánházban a fűtőberendezést, akkor már lényegesen nagyobb a tervezési szabadságunk. Egy kazánházban el lehet helyezni egy földgázkazánt, egy elektromos kazánt, egy fatüzelésű kazánt,  egy pellet kazánt de akár egy hőszivattyút is.

Ezek a berendezések nem járnak nagy kosszal, ugyanakkor a kazán üzemeltetése során keletkező kis vagy nagyobb mennyiségű hulladék hő is az épületen belül marad-nyáron is!  Éppen ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy a kazán üzemeltetése folyamán mennyi hulladékhő keletkezik.

Egy vendégházban tapasztaltam már olyat, hogy az épület hőtároló tömegén belül került elhelyezésre egy fatüzelésű kazán, ami nyári üzemben igen intenzíven melegítette a szomszédos lakószobákat, pedig csak meleg vizet kellett termelniük.

Egy jó energetikájú házban is előfordulhat olyan jelenség, hogy egy földgáz üzemű kazán, illetve a szigeteletlen vízcső vezetékek olyan mennyiségű hőt termelnek melegvízgyártás közben, hogy kellemetlen meleg lesz nyáron a kazán helységben. Éppen ezért célszerű a csővezetékeket hőszigetelni, hogy a helységbe minél kevesebb hulladék hő jusson.

Következő telepítési lehetőség a külön álló kazánház. Különálló kazánházba az olyan fűtőberendezéseket célszerű telepíteni, amik sok kosszal és hulladék hővel járnak. Így külön álló kazánházba kerül egy tűzifával, szénabálával, vagy biomasszával üzemelő kazán. Jellemzően ez a lakóren kívül eső kazánház tere lesz egyéb tevékenységeknek is, mint például barkács műhely, vagy valamilyen mezőgazdasági tevékenység kiegészítő helysége, így a hulladék hő hasznosul, nem veszik teljesen kárba. Ugyanakkor az épületnek a lakótere sem koszolódik, és nem is melegszk túl.

Mint már eddig is láttuk, rengeteg szempont merül fel, úgy a fűtőberendezés kiválasztásával kapcsolatban, mint az elhelyezésével. Ha ezeket a szempontokat megpróbáljuk súlyozni, és egymással ütköztetni, úgy már el fogjuk tudni dönteni, hogy a kazánházunkat hol helyezzük el és milyen fűtőberendezést válasszunk.

Összefoglalásképpen meg kell jegyezni, hogy a fűtésnek a gazdaságosságát alapvetően nem a kiválasztott fűtőberendezés, vagy fűtőanyag típusa fogja meghatározni, hanem az, hogy az épületünknek milyen kicsi lesz a hővesztesége. Az építészeti tervezés folyamán a saját gyakorlatunkban igyekszünk mindent elkövetni annak érdekében, hogy minél kevesebb hővesztesége legyen az épületnek, illetve minél nagyobb hőnyereséget biztosítsunk a napsugárzásából.

A következőkben azt fogjuk áttekinteni, hogy a megtermelt hő hogyan fog hasznosulni az épületünkben.

A hőleadás módjai:

  • Beágyazott hőleadón keresztül, mint például padló-, fal-, vagy mennyezetfűté
  • Sugárzás és levegőmelegítés által, mint például egy kandalló, vagy búbos kemence.
  • Melegvizes radiátorok.
  • Egyedi sugárzó elem, mint például márvány vagy kőlap infra fűtéssel kiegészítve.
  • Legvégén pedig egy egészen egyedi módja az épület fűtésének, illetve temperálásának, a levegőrendszeren keresztül való fűté

Hővisszanyerős szellőzés:(tudósoknak rekuperátor:-)

Alacsony energiás házakban praktikus, hasznos dolog a hővisszanyerős szellőztetés.. Passzívházakban pedig elengedhetetlen kellék a központi szellőztető berendezés.

A központi szellőző berendezés működéséről a későbbiekben szó lesz, itt annyit említenék meg, hogy a helységekbe befújt friss levegő melegítésével is van mód az épület fűtésére. Azonban ez egy korlátozott mód, ugyanis ha túlzottan sok hőenergiát próbálunk a levegővel bejuttatni, akkor a levegőben óhatatlanul előforduló porszemcsék megégnek, és ebből  kellemetlen szag, úgy evezett porégés fog következni.

Ugyanakkor mégis hasznos a levegőrendszeren keresztül való helységtemperálás, mert ennek segítségével a fűtési rendszerünket tudjuk optimalizálni, illetve minimalizálni.

Vegyük sorra a különböző fűtési rendszereket, illetve egész pontosan hőleadó rendszereket.

Padló, fal és mennyezetfűtés

Együtt tárgyaljuk a padló-, a fal-, és mennyezetfűtést, mivel ezek hasonló elven működnek.
Egy modern fűtőberendezés alacsony hőmérsékletű meleg vizet állít elő, legyen az kazán vagy hőszivattyú. Ezt a meleg vizet belejuttatjuk az épületszerkezetekbe, és az épület szerkezetek temperálásá
val érjük el azt, hogy a helységek fölmelegedjenek. Komfort szempontjából kifejezetten előnyös megoldások ezek, hiszen sugárzó hőt bocsájtanak ki magukból, miután megemelkedett egy minimális mértékben a fal, padló vagy mennyezet hőmérséklete.

Mivel alacsonyenergiás, vagy passzívházakról beszélünk és alacsony hőmérsékletű vízzel dolgozunk, nem szabad arra gondolni, hogy itt meleg felületekkel fogunk találkozni. Ezeknek a felületeknek a hőmérséklete langyos lesz, így egy kellemes hőérzetet fogunk tapasztalni. Természetesen egészen nyugodtan lehet mezítláb mászkálni a padlón.

Gyakran elhangzó kérdés, hogy a mennyezetfűtés  hogyan fog lefele fűteni?

Ezeknek a fűtőfelületeknek a hőleadása jelentős mértékben sugárzás által valósul meg, éppen így a mennyezetfűtés is lefelé kiválóan tud hőt sugározni. Abban az esetben is, ha a betonmennyezetbe van beágyazva a fűtőcső és abban az esetben is, ha egy gipszkarton táblába van integrálva a csőregiszter. Gondoljunk csak a nap hősugárzására, hiszen az is felettünk helyezkedik el, és mégis micsoda hőteljesítményt biztosít számunkra még a tél folyamán is. A felületfűtéseknél másodlagos a levegőnek a hőmérséklete, ugyanis alapvetően nem a levegő felfűtésével biztosítja számunkra a komfortot. A levegő hőmérséklete a felmelegedő tárgyak, illetve szerkezetek közvetítése által fog emelkedni.

Mind a három felületfűtési módról fontos beszélni és gondolkozni, ugyanis mindegyik alkalmas arra, hogy az épületet kellőmódon felmelegítse, illetve felfűtsük, azonban ezeknek a létesítési költsége egymástól merőben eltérő. Legolcsóbb és legegyszerűbb felületfűtési mód a padlófűtés, hiszen azt a padlószerkezet betonjába bele tudjuk ágyazni. Hasonlóan költséghatékony lehet a mennyezet betonszerkezetébe még a szerkezetépítés folyamán beépített mennyezeti fűtőcsövek alkalmazása. Utóbbinak, azaz a mennyezetfűtésnek kifejezett előnye, hogy azt hűtésre is lehet használni, abban az esetben, ha megfelelő módon méretezve van, ugyanis a hűtéshez nagyobb csőhosszra van szükség. Ez a nagyobb csőhossz fűtés esetén nem fog problémát okozni, mivel a rendszer jól szabályozható és a többlet hőmennyiség könnyen visszafojtható téli üzemmódban.

Könnyűszerkezetes épületek mennyezeténél gyakori megoldás a gipszkarton panelba integrált csőrendszer alkalmazása.


A falfűtés szintén egy hasznos és j
ó megoldás, mégis kevésbé ajánlom, ugyanis ennek a létesítési költsége a legmagasabb a speciális csőrendszer miatt, továbbá a falfűtéssel nem lehet hűtési üzemmódot megvalósítani.

Egy jól szigetelt, alacsony hőveszteségű épületben nincs szükség arra, hogy a falat temperáljuk, bőségesen elég a mennyezet-, vagy a padlófűtés ahhoz, hogy kellően komfortos legyen az épület.

A hosszas elemzésből felsejlik, hogy általam egyik legideálisabbnak tartott fűtési mód az a padló- és mennyezetfűtés. Ugyanakkor tudni kell, hogy ezek létesítése nagyobb befektetést igényel, mint egyéb megoldások alkalmazása. Az is tény, hogy ezek a legmagasabb szintű megoldásoknak tekinthetők manapság.

Sugárzó fűtések, melyek a levegőt is fűtik (konvektív fűtés)

Sugárzás és levegőmelegítés által működő fűtőrendszerek.

Ilyenek például a kandalló vagy a búbos kemence, de akár egy melegvizes radiátor is. Természetesen ide sorolhatjuk az elektromos üzemeltetésű radiátorokat is. Hogy teljes képet kapjunk ezért  a kandallót , mi több,  a búbos kemencét is figyelembe vettem, mint fűtőberendezést. Egy jól szigetelt épületben, annak akár egyetlen helységében elhelyezett kandalló vagy búbos kemence is képes kifűteni az épületet, abban az esetben különösen, ha jó hőátadó illetve jó hővezető válaszfalakat építünk az épületben.

Magyarországon van olyan kandallóépítő mester, aki mérnök lévén pontosan kiszámolva a kandalló teljesítményét, egyetlen kandallót telepít a családi ház központi helységébe, jellemzően a nappaliba. Ez a kandalló képes kifűteni a teljes épületet, különösen azért, mert az épületen kívül egy nagyhatékonyságú hőszigetelő burok van, az épületen belül viszont jó hővezető képességű válaszfalak vannak. Természetesen ebben az esetben is megengedett egy-egy helyi fűtőberendezés, mint például fürdőszobai törölköző szárító elhelyezése. Hasonló megoldás lehet egy búbos kemence üzemeltetése, amit akár ételek melegítésére, készítésére is lehet használni. Ezeknél a fűtőberendezéseknél természetesen nagy hangsúlyt kell fordítani arra, hogy az égéslevegő kívülről egy megfelelő csövön, huzatszabályozással biztosítva legyen.

Ugyan így fontos továbbá, hogy az épület túlfűtését elkerüljük, ezeknek a berendezéseknek a már említett szakszerű méretezése, illetve gondos üzemeltetése. Ezek a berendezések úgy működnek, hogy az épületben található levegőt melegítik kellő hőmérsékletre, illetve a berendezés saját sugárzó tömege biztosítja a kellemes hőkomfortot. A berendezések hátrányára írható, hogy a tüzelőanyagot abban a helységben kell tárolni, illetve abban a helységben kell a hamuzást elvégezni, ahol egyébként élünk. Nem mindenki számára elfogadhatóak ezek akomfortkörülmények.

 

Részletesen szeretnék néhány gondolatot írni a radiátorokról.

Németországban, ahol Feist professzor kifejlesztette és megalkotta a passzívház koncepciót és az első mintaházak épültek, egyáltalán nem számít szentségtörő gondolatnak a radiátoros kiegészítő fűtés. Annak ellenére, hogy Feist professzor a passzívházat úgy képzelte el, hogy semmilyenfajta kiegészítő fűtés nem szükséges. Pusztán csak a friss levegővel bejutatott hőenergiával kívánta temperálni az otthonokat. A német komfortigény eltér a Magyarországitól.

Magyarországon, magasabb hőmérsékleten érzik jól magukat az emberek, éppen ezért tervezői gyakorlatomban minden esetben tervezek kiegészítő fűtést a passzívházakba is. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy minimális hőenergiát kell bevinni. Ezt a minimális hőenergiát egy kis radiátorral is könnyedén be tudjuk juttatni, ha figyelembe vesszük, hogy egy 100 m2-es családi házban még 2 kW-os plusz hőteljesítményt sem kell bevinni. Könnyen beláthatjuk, hogy néhány radiátor bőven ki fogja elégíteni a hőigényt.

Elektromos radiátorok

Ha szempont a gazdaságosság és a racionalitás, akkor nagyon komolyan el kell gondolkozni akár az elektromos radiátorok telepítésén is. Néhány elektromos radiátor bőven fog annyi hőenergiát leadni, ami ahhoz szükséges, hogy a leghidegebb téli napokon is kellően meleg legyen az épületben. Ugyanígy melegvizes radiátorokban is gondolkozhatunk. Ezeknek a radiátor jellegű fűtőberendezéseknek a fő előnye, hogy nagyon gyorsan és hatékonyan tudunk szükséges és elégséges hőenergiát bejuttatni az épületbe.

Ha elektromos radiátorokat telepítünk, akkor napelemekkel a fűtéshez szükséges  elektromos áram igényt is meg tudjuk termelni.

Infrafilm, infrasugárzók

Következő egyszerű és hatékony  megoldás a hőleadásra  egyedi sugárzó elemek beépítése, mint például infra film felületek, vagy sugárzó márvány, vagy kőlap infra fűtéssel egybeépítve.

Ezeknek a berendezéseknek fő előnye, hogy tisztán, gyorsan és hatékonyan tudunk energiát bejuttatni az épületbe, méghozzá sugárzásos módon.  Ezekkel a berendezésekkel nem a levegőt, hanem a tárgyakat, illetve a bent tartózkodó embereket melegítjük. Megfelelő szabályozással ezek a berendezések gazdaságosan üzemeltethetőek.

Saját magam is meglepve tapasztaltam ezt, amikor egy rosszul hőszigetelt, csupa üveg üzletbe léptem éppen a Karácsony előtti napokban.Rögtön éreztem, hogy az üzletben egyáltalán nincs farkasordító hideg. Mi több, a boltban dolgozó hölgy egy vékony blúzban volt. Nem tudtam félre tenni szakmai kíváncsiságomat, és megkérdeztem tőle, hogy hogyhogy nem fázik a nagy üvegfelületek mellett. Ekkor a mennyezetre mutatott, ahol infra panelek voltak elhelyezve. Elmondása szerint abszolút elviselhető költséggel, nagyon hatékonyan tudta fűteni az üzletét, még úgy is, hogy folyamatosan járkáltak ki-be a boltból.

Hasonlót tapasztaltam egy vidéki panzióban, amikor az ősz utolsó napjaiban egy néhány napos kikapcsolódásra megérkeztünk. Az épület hideg volt, nem volt fűtve, ugyanakkor a falon volt egy infra panel, amit bekapcsoltak és perceken belül kellemes melegnek éreztük a helységet, annak ellenére, hogy nem volt folyamatos fűtés az épületben.

Nyilván huzamos tartózkodásra és folyamatos életvitelre nem javasoljuk, hogy egy hőszigeteletlen épületet hasonló módon fűtsenek, azonban itt arról beszélünk, hogy jól szigetelt épületet építünk, és azt kell egy kis teljesítményű, de hatékony sugárzó fűtőberendezéssel ellátni.

Éppen ezért járható és reális útnak tartom, ezeknek az egyedi sugárzó fűtőberendezéseknek a beépítését, különösen úgy, hogy az elektromos áramot napelemekkel meg tudjuk a későbbiekben termelni.

Központi szellőző berendezések hővisszanyeréssel

A korábban már említett, fontos és nem elhanyagolható épületgépészeti berendezésről,  a központi szellőző berendezésről is ejtsünk szót.

Mi is tulajdonképpen a központi szellőző berendezés?

A központi szellőző berendezés az épület friss levegővel való ellátását biztosítja olyan módon, hogy közben kiszívja az épületből az elhasználódott levegőt.

Ebben a központi szellőző berendezésben találkozik egymással az elhasznált levegő, illetve az épületbe beérkező friss levegő, azonban a kettő nem keveredik össze. Egy olyan hőcserélő berendezés van a készülék belsejében, ami a két levegő összekeverése nélkül biztosítja a hőenergia kinyerését.

Magyarul, olyan módon tudjuk szellőztetni az épületünket, hogy közben nem veszítjük el az épületben megtermelt meleget. Ezzel máris áttértünk arra, hogy tulajdonképpen mire is jó a központi berendezés. Nem másra, mint folyamatos szellőztetésre, olyan módon, hogy közben visszanyerjük az elhasznált levegőből a hőt.

További előnye ennek a berendezésnek, hogy minimális plusz hőenergiát is be tudunk juttatni az épületbe. Ha az épületben működik egy olyan hőtermelő berendezés, amelyikkel meleg vizet állítunk elő, legyen az hőszivattyú, gáz-, vagy elektromos kazán, akkor ennek a meleg víznek a segítségével egy úgynevezett kaloriferen keresztül hőt tudunk a levegőrendszerbe juttatni. Ez a kalorifer hasonlít az autóknak a vízhűtőjéhez, egy rácsos fémszerkezet, amiben folyadékot tudunk keringetni. Ezt a rácsos fémszerkezetű dobozt a levegőáramba építve el tudjuk érni, hogy a lakóhelységek felé áramló levegő magasabb hőmérsékletű legyen, mint korábban volt. Itt vannak műszaki határok, ugyanis 50 foknál magasabb levegőt nem célszerű bejuttatni az épületbe, ugyanis ezzel a levegőégés jelenségét idéznénk elő, ami kellemetlen szaghatással jár, mint ahogy már korábban írtam róla.

A központi szellőző működési elve tulajdonképpen nagyon egyszerű. Két ventilátor van a berendezésben elhelyezve, az egyik szívja, a másik pedig fújja a levegőt. Ezen felül található egy hőcserélő berendezés, amin egymással szembe áramlik az épületből elszívott, illetve a kültérből beszívott levegő.

A rendszer bonyolultsága abban rejlik, hogy az üzemelést és a hőcserét igen halkan kell megvalósítani olyan módon, hogy az épületben lakókat semmiképpen se zavarjuk a berendezés üzemeltetésével, illetve a légáram hanghatásával. Éppen ezért a kezdetekben rendkívül drága volt egy olyan hővisszanyerő szellőző berendezés, ami családi házba való beépítésre alkalmas volt.

Az idő múlásával egyre több gyártó jelent meg a piacon és így egyre költség hatékonyabb megoldások érhetőek el. Ugyanakkor itt is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a készülék kiválasztásakor nagyon oda kell figyelni a berendezés zajszintjére.

Az előbbiekben szó esett arról, hogy a központi szellőző berendezésben 24 órában két ventilátor működik, ez nyilván energiát igényel. Sokakban felmerülhet a kérdés, megéri-e mindez? Nem gazdaságosabb-e szakaszosan üzemeltetni, vagy akár időnként kikapcsolni a szellőző berendezést? A válasz egyértelműen az, hogy nem éri meg kikapcsolni, inkább folyamatosan üzemeltetni kell, legfeljebb a teljesítmény szintjén érdemes változtatni a felhasználói szokásoknak megfelelően. Azaz a család távolléte esetén érdemes egy alacsonyabb működési szintet beállítani.

És mégis hogyan lesz mindez gazdaságos? Mivel egy úgynevezett kiegyenlített szellőzésről beszélünk, azaz ugyan annyit szívunk el, mint amennyit bejuttatunk a lakásba, ezért a ventilátoroknak nem kell nagy ellenállást leküzdeniük, illetve nagy nyomást kifejteniük. Optimálisan beállítva a berendezés működését, kis áram felvétellel üzemeltethetjük a ventilátorokat. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a berendezés hőcserélő üzemmódban dolgozik folyamatosan. Azaz jelentős mennyiségű hőt, és így energiát takarít meg az épületben. Lényegesen többet, mint amennyit az elektromos motorok elhasználnak. A berendezés betervezése  és a passzívház ellenőrzése során természetesen a szellőzőgép méretezésére és gazdaságosságára is figyelemmel vagyunk.

Használati melegvíz termelés (HMV)

Következő fontos téma, ami részben összefügg az épület fűtésével, az a használati meleg víztermelés. Mielőtt bármit írnék erről a témáról, érdekességként megjegyzem, hogy egy alacsony energiás házban, de egy passzívházban pedig különösen igaz az, hogy jelentősen több energiát fogunk a használati melegvíztermelésre fordítani, mint a fűtésre. A tapasztalat azt mutatja, hogy akár a háromszorosa is lehet egy család energiafelhasználásában a használati meleg víz előállításának a költsége. Mindez természetesen nem baj, pusztán egy tényszerű adat.

Hogyan lehet használati meleg vizet előállítani?

Alapvetően kétféle megoldás van, az egyik, amikor a fűtési rendszerrel összefüggésben, illetve attól függetlenül oldjuk meg a használati meleg víz előállítását. A tárgyalás sorrendje is mutatja, hogy elsődlegesen a fűtési rendszerrel kapcsolatosan kell döntésre jutnunk, és utána pedig a fűtési rendszer kiválasztása után lehet ésszerű döntést hozni a használati meleg víztermeléssel kapcsolatosan.

Címszavakban elmondva: használati meleg vizet előállíthatunk a kazánunkkal, olyan módon, hogy egy úgynevezett előnykapcsolással biztosítjuk azt, hogy a kazán a mellé telepített bojlerbe megtermelje a használati melegvizet. A melegvíz megtermelése után pedig a kazán visszaáll a fűtési üzemmódra. Ennél a megoldásnál arra kell figyelemmel lennünk, hogy a kazánnak az esetleges hulladékhője a lakás hőmérsékletét emelheti nyáron is.

Amennyiben hőszivattyús fűtési rendszert választottunk, úgy a hőszivattyú hasonló módon a kazánhoz, megtermeli a meleg vizes bojlerbe a használati melegvizet, majd ezt követően az épület fűtését látja el. Abban az esetben, ha hőszivattyús fűtési rendszert választottunk, a meleg víztermelés tulajdonképpen hulladék hővel is megvalósulhat, vagy legalább részben megvalósulhat a hulladék hő felhasználásával. Ugyanis amikor a hőszivattyú hűtési üzemmódba kapcsol, akkor az épületünk belsejét hűti, majd pedig a kivont hőt a környezetbe vagy a talajba juttatja alapesetben. Ha meleg vízre is szükségünk van, akkor ezt az elvont hőt nem fogja elpazarolni, hanem a bojlerünkbe juttatja. Ez igen gazdaságossá tudja tenni az épület hűtését abban az esetben, ha a hőszivattyú alkalmas ilyen kapcsolásra.

Abban az esetben, ha a használati melegvíz előállítása a fűtési hőtermelőtől, kazántól teljesen független, akkor fel sem merül az épületben a káros hulladék hő jelensége a nyári üzemmódban. Mindez természetesen tervezési gondossággal ellensúlyozható, azonban mindenképpen fontosnak tartottam megjegyezni, hogy a hulladékhő jelenségére is oda kell figyelni. Ez a független hőtermelő lehet egy villanybojler, vagy egy átfolyó rendszerű vízmelegítő is, közvetlenül a csapolókhoz telepítve. Ezeknek a hirtelen nagy energiaigénye és teljesítmény felvétele azonban nagyon gondos tervezést igényel és általában nem javasolható. Családi házban mindenképpen hasznos, ha legalább 200 liter melegvíz rendelkezésre áll egy négy, esetleg öt fős család esetén. Nagyobb létszám esetén a 200 liternél nagyobb tároló telepítése is megfontolandó, azonban semmiképpen sem célszerű túltervezni a tároló térfogatát, ugyanis az abban álló víz hővesztesége is energia veszteségként fog jelentkezni.

Melegvíz rögtön!

Rögtön meleg a csapvíz!-azaz a használati melegvíz cirkulációja

Bízom benne, hogy a fűtési megoldások számbavételével sikerült legalább a lehetőségeket megismertetni Önökkel, és segítséget nyújt ahhoz, hogy a tervezőnek a megfelelő kérdéseket fel tudják tenni. Összefoglalóan még egyszer le szeretném szögezni, hogy a fűtési rendszer gazdaságossága nem a választott energiahordozótól fog függeni.

Mert a fűtés tényleges költsége azon fog múlni, hogy

  • mennyire energia hatékony az épület, illetve annak szerkezetei, illetve
  • mennyire jól szabályozott fűtési rendszert tervezünk
  • ténylegesen hány kilowattóra energiát kell megvásárolnunk
  • és végül mennyire hatékony a rendszerünk, azaz egységnyi energuiahordozóból mennyi hőenergiát tudunk kinyerni?.  

Természetesen nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy egy komfortos épület sokkal inkább jól fűthető, mivel a komfort érzet sokkal magasabb. Hogyha a komfort érzet rendben van, akkor adott esetben egy alacsonyabb hőmérséklet mellett is jól fogjuk magunkat érezni.

A fűtési rendszer zöldítése. A hatékonyság fokozása

Az épület energiafelhasználásában meghatározó részt képvisel a fűtés energiaigénye, ez egy passzívházra is igaz, még akkor is, hogyha egy passzívház fűtési energiaigénye lényegesen kisebb, mint egy hagyományos épületé. Sőt a melegvíztermeléshez képest elenyésző.

Mégis hogyan tudjuk zöldíteni illetve még gazdaságosabbá tenni egy passzívház energia felhasználását?

Mivel alapvetően kis energiaigényekről beszélünk, kézenfekvő megoldás lehet napelemek telepítése. Napelemek telepítésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy mennyi lesz az épületnek az összes energiaigénye, amibe természetesen bele kell számítani a fűtést, a használati meleg víz előállítást, a hűtést, az épületen belüli elektromos berendezéseket, és a világítást is. Ha mindezeket figyelembe vettük, gondolnunk kell a közeljövőben egyre gyakoribbá váló elektromos autók használatára is. Megfontolandó, hogy olyan napelem rendszert telepítsünk, ami gazdaságosan bővíthető, hogy a későbbiekben akár elektromos autót is tudjunk róla tölteni. A tapasztalati számítások azt mutatják, hogy egy jól megtervezett alacsony energiás, vagy passzívház energiaigénye egy  viszonylag kis napelem teleppel is könnyen megoldható. Ha a kezdeti beruházás összege elriaszt minket attól, hogy napelemet telepítsünk, akkor a későbbiekben is van erre módunk, mert a napelem rendszer telepítésének előkészítése igazán elenyésző költség.

Hőszivattyús megoldások

Az épület energia hatékonyságát javíthatja, ha hőszivattyús rendszert telepítünk. Ezzel tulajdonképpen megújuló energiát használunk, hiszen a talajból, illetve a levegőből nyerünk ki hőenergiát. Azonban tudni kell azt, hogy egy alacsony energiás épület hőszivattyúval való üzemeltetése koránt sem biztos, hogy önmagában hosszútávon megéri. Figyelembe kell venni ugyanis a hőszivattyú berendezések telepítésének költségét.

Mégis miért érdemes a hőszivattyúról egyáltalán beszélni?

Ennek oka nem más, mint az, hogyha hőszivattyút telepítünk az épületbe, akkor ennek a berendezésnek a hűtő üzemmódját kihasználva gazdaságosan tudjuk az épületet hűteni. Jó tudni, hogy a hűtést leggazdaságosabban hőszivattyúval tudjuk megoldani, különösen akkor, ha ezzel egyidőben a talajkollektroros hőszivattyúval melegvizet is termelünk.

Hőszivattyúk típusai - ha mindenképp hűteni akarunk

Ha már említettem, a két fő típusáról is pár gondolatot szóljak. A hőszivattyú üzemelése során annak két oldalán hideg és meleg felület jön létre.a meleg oldal a fűtést,melegvízelőállítást biztosítja, míg a hideggel hűthetünk. Akkor, amiko nincs hűtési igény, a hideg oldal akár le is fagyhatna. Ezt intenzív levegőáramoltatással előzzük meg, ekkor levegős hőszivattyúról beszélünk. Másik lehetőség a talajban keringetett vízzel való fagymentesítés, illetve üzemeltetés. Ez utóbbi esetben talajkollektoros berendezésről beszélhetünk.

Biztosan szükséges hűteni?

Azt is meg kell jegyezni, hogy egy jól megtervezett épület nem feltétlenül igényli a hűtést. Passzívház tervezési szempont, hogy az épületet túlmelegedés ellen méretezzük. Fontos megjegyezni, hogy egy költséghatékony minimál épületgépészethez képest, akár a háromszorosára is fel lehet tornászni az épületgépészeti költségeket, akkor, ha egy hőszivattyús, hűtésre alkalmas rendszert telepítünk.

Nem vitatható ennek a magasabb komfortfokozata, azonban egyáltalán nem szükséges, hogy mindezek a berendezések beépítésre kerüljenek. Megítélésem szerint sokkal fontosabb, hogy legyen egy alacsony energiafelhasználású, komfortos lakóépület, amit elláthatunk, egy olyan komfortos minimál gépészettel, ami messze meghaladja a manapság épülő családi házak komfortszintjét.

Ne tekintsünk mindenáron elérhető célként a hőszivattyús megoldásokra. Ugyanakkor, ha ilyet szeretnének, annak betervezésében is szívesen segítségükre vagyunk. 

Ha mindezek után is tanácstalan, vagy konzultálni szeretne, esetleg építkezni szeretne, keressen minket is bátran!

Rezsnyák Péter

kivitelező építész

komplett építészeti, épületgépészeti tervezés, és kulcsrakész kivitelezés saját létszámmal

www.mesterunk.hu

Szólj hozzá!

Címkék: energetika fűtés kazán hőszivattyú passzívház szellőzés gépészet


A bejegyzés trackback címe:

https://mesterunk-epit.blog.hu/api/trackback/id/tr4613748362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.