HTML

Mesterünk, NEM Mekk Mester

Azoknak, akik családi ház építését fontolgatják. Szeretnének mindent tudni, sőt annál többet is. Akiket elriasztanak az ismerőseik beszámolói, és tájékozottak szeretnének lenni. Azoknak, akik a mások kárán tanulnak.

Friss topikok

  • XG: Sima téglafal+külső hőszigetelés esetén a harmatpont a falon kívül van, a pára a fal és a dryvit k... (2017.05.26. 05:04) Az okostégla. Átverés?

Címkék

10+10 (1) 10 millió (1) A+ (3) agyagcserép (1) akadálymentesítés (1) alacsonyenergiás épület (3) alapterület (1) alátámasztás (2) árnyékolás (1) árnyékoló (1) A kategóriás (3) bejelentés (1) betoncserép (1) Blower-Door (2) bruttó (1) büszke (1) construma (1) családi (1) családi ház (11) cserép (2) csok (1) dörken fólia (1) ellenőrzés (1) energetika (3) energia (3) energiacímke (1) energiatakarékos (1) engedély (1) engedélyezés (2) építés (8) építésfelügyelet (2) építésfelügyeleti (1) építésfelügyelő (1) építész (1) építész szemével (1) építkezés (11) építtető (2) épületkár (1) ETDR (1) felelős (1) fólia (1) fűtés (1) geológus (1) geometriai mintás (1) gépészet (1) hampel katalin (1) hatósági bizonyítvány (1) ház (5) (1) hőhíd (1) hőhidas (1) hőszigetelés (1) hőszivattyú (1) hóteher (2) huzat (1) ítészek (1) jogszabály (2) kajakos (1) katalógus (1) katasztrófa (2) kazán (1) készház (1) kezdés (1) kiváltás (1) kivitelezés (6) klímaberendezés (1) klimatizálás (1) költség (1) költségek (1) költségvetés (1) kormányhivatal (1) kulcsrakész (3) lábazat (1) lakhatási (1) lakhatási engedély (1) lang szonja (1) légtömörség (2) lösz (1) löszpart (1) magyar tervezők (1) meleg (1) méret (1) mérnök (4) meteorológiai (2) minősítés (1) mintaterv (1) műszaki vezető (1) nagy átlag (1) nagy tér egyben (1) nap (1) négyzetméterár (3) nettó (1) nyár (1) okostégla (1) olimpia (1) olimpiai formaruha (1) omlás (1) oszlop (1) otthon (1) passzívház (4) reflexiós (1) sport (1) sportoló (1) szakember (1) szavazás (1) szél (1) szellőzés (1) szocpol (1) talajmechanika (1) tanusítás (1) teher (1) tél (1) tér (1) terasz (1) térlefedés (2) tervezés (7) tető (1) tetőomlás (1) tetőtér (1) tipusterv (1) titánbevonat (1) tornászlány (1) túlterhelés (1) új csok (1) varga kálmán (1) Címkefelhő

2011.04.27. 08:41 Mesterünk

Válságkezelés a felkelő Nap országában

 "Egy közeli kis szentély nagy robajjal megadta magát, de az előtte aszfaltozó munkások dolgoztak tovább. Na ekkor éreztem, hogy a japánok mennyire lelkiismeretesek és mennyire együtt lélegeznek a természettel."

 –Eddig az idézet Gabi naplójából, aki magyar fiatalasszonyként élte meg a japánokkal a közelmúlt egyik legnagyobb katasztrófáját.

Hasznos olvasmánynak tartom, mert kiderül, hogy ez  a földrengés akkora volt, hogy a régi épületek összedőltek az ő környékükön is, míg a földrengésbiztos épületek állták a sarat.

El tudunk képzelni akkora rengést, ami a kilencedik emeleten a földre taszítja a mikrót, miközben elesünk a mozgó padlón?

Töltsön minket el büszkeséggel, hogy egy magyar építész találmánya az alapja a földrengésbiztos épületeknek, így Gabiék háza sem dőlt össze!

Az igazán megdöbbentő az a szívósság és elkötelezettség, ahogy a japánok felállnak a katasztrófa után. Nem kérdés számukra, hogy  a munka az, ami előbbre viszi őket. Ahogy az asztfaltozómunkások rendületlenül dolgoztak tovább, úgy könnyeiket visszanyelve dolgoznak a többiek most az újjáépítésen, és a termelés beindításán. Az épületeket, az utcákat, a gyárakat csak munkával lehet helyreállítani. Ez az alapja mindennek. Abban a katasztrófa sújtotta környezetben nem lehet mellébeszélni.

Nem fogják a piaci spekulációk, a tőzsdei manipulációk felépíteni a házakat, az utakat, azt az embereknek kell megtenni. Lehet azzal taszítani egyet rajtuk, hogy azt mondjuk, hogy felére csökkent  a japán autótermelés. Ez a kijelentés lehet, hogy  a tőzsdén okoz károkat a japán autógyárak részvényeseinek. Egyet felejtettek el. Amikor kézzel kellett kipumpálni a vizet a ciszternából, és áramellátás sem volt folyamatos, akkor a japánok még mindig tudnak feleannyi autót gyártani, mint máskor! Meggyőződésem, hogy  a japánok felállnak a tragédia után, és sokkal erősebbek lesznek, mint valaha!

 

 

A talpraállást pedig egy dolognak köszönhetik majd, a hitüknek és az elszántságuknak!

 

Azt hiszem, mi túlságosan sokáig meredünk magunk elé egy hasonló helyzetben. A világban meginduló folyamatokra más szemmel és más gondolkodással kellene néznünk! Ahogy a japánok egyből nekiálltak a helyreállításnak, úgy nekünk sem lenne szabad tétlenkednünk, és határozottan neki kell állni nagyon céltudatosan dolgozni.

A világ már túl van a válságnak nevezett sokkon, és új utakon elindult. A kínai lakásépítés soha nem látott lendületet vett, az elmúlt évben 25 százalékkal nőtt az átadott lakások száma! Azt mondják hozzáértők, hogy ez egy újabb ingatlanpiaci buborék lesz, az amerikaihoz hasonló. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy kínában emberek tízmilliói szeretnének a fejlettebb, iparosodott déli régiókba, a tengerparthoz közelebb költözni. Sokáig fog még tartani ez a folyamat. Nekünk erre kellene reagálni, és az ezt követő időszakra.

 

Észre kell vennünk, hogy ez a folyamat a nyersanyagárak és az energia tartós és folyamatos drágulását fogja hozni. Mielőbb meg kell építeni Magyarországon azokat az energiatakarékos és gazdaságos otthonokat, amelyek a változó világgazdaságban hátteret jelenthetnek nekünk.

Egyrészt azáltal, hogy munkát teremtenek, másrészt azáltal, hogy csökkentik energiafüggőségünket. Már most figyelembe kellene venni, hogy a nagy német autógyárak több luxusautót adnak el Kínában, mint a világon bárhol. A kínai gazdagok száma soha nem látott mértékben nő. Előbb vagy utóbb rá fognak jönni ők is, hogy a felhalmozás és a vásárlás nem boldogít hosszú távon, akkor turisztikai célpontként profitálhatunk a keleti ember kíváncsiságából.

Addig azonban nincs kevesebb tennivalónk, mint a japánoknak a földrengés után! Nem várhatjuk a sültgalambot, hanem igenis neki kell állni építkezni. Az átadott lakások száma az ötöde annak, amit a szakértők ideálisnak tartanak. Ennek ellenére a nyersanyagárak elindultak fölfelé. Nem lehet arra várni, hogy ez a kis magyarországi piac további csodákat produkál. Nem lesz ingyen továbbra sem semmi, és nem lehet arra sem számítani, hogy féláron lehet lakást vásárolni. Az energiaárak nem fognak lejjebb menni, és az építőanyagárak is csak felfelé fognak elmozdulni, hiszen azok jelentős részben energiát tartalmaznak.

Lehet, hogy a válság bizonyos értelemben megtépázta hazánkat, de ha most nem kapcsolunk új sebességfokozatba, akkor csak  folyamatos lemaradásban leszünk. Ugyanakkor ez egy lehetőség is, hiszen a hátrányainkból tudunk erényt kovácsolni. A viszonylagos lemaradás jelentheti azt, hogy amit most építünk azt takarékosan és energia-hatékonyra építjük. A természeti értékeink, a háborítatlan környezet egyre nagyobb kincset fog jelenteni, ezt meg kell őrizni, mert ez iparilag nem előállítható.

A következő évszázad pedig arról fog szólni, hogy a természet kizsigerelésében megfáradt ember a természet szépségeiben szeretne gyönyörködni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a  fent idézett Gabi japán blogjában az, hogy  a japánok egy hónappal a földrengés után, tömegével zarándokoltak el egy évezredes cseresznyefához.

Az idézett blog:http://napkeletikincseim.blogspot.com/2011/03/foldrenges_16.html

Szólj hozzá!


2011.04.20. 10:29 Mesterünk

Kész átverés show az építkezésen.

 Lehet, hogy önmagunkat csapjuk be?

 

Elmélkedés a becsületről egy zuhanytálca kapcsán.

 

Továbbra is kitartok amellett,hogy kíméletlenül lerántom a leplet azokról a praktikákról, amikor a gyanútlan , laikus családi ház építő embert, az építtetőt át akarják verni. Nem biztos, hogy ennek mindenki örülni fog, de nem bánom.

A minap olyat láttam, ami alapján azt kell gondoljam, ennél nincsen már lejjebb! Elértük azt a mélypontot, amikor az építkezni szándékozó embereket már olyan keményen félrevezetik, hogy az lélegzetelállító.

Az történt, hogy egyik ügyfelünk kiválasztotta az ízlésének megfelelő zuhanytálcát. Természetesen szakboltban, bizonylattal és garanciával ellátva. Megfordítom a zuhanytálcát, és ekkor jött a döbbenet!

Az zuhanytálca alátámasztását fenyőfa lécből vágott kockákkal oldották meg. A gyártó maga!

Típusmegoldásnak tűnt. Szépen műgyantával ragasztották oda a tálca aljára. Elvben nem éri víz, de aki bontott már ki zuhanytálcát, az tudja hogy ez egy reális veszély. Nem lennék nyugodt, ha ez épülne be a házba.Szerintem ez egy családi ház építésénél sem megengedhető!

Mi jön ezek után? Akár töltött pisztolyt is árusítanak majd a boltban, és a kockázatot a vevőre bízzák? Ért hozzá, nem ért hozzá, tökmindegy?

Meg kell állapítsam, sokkal nagyobb lett a tisztesség fontossága, mint valaha. Ezt vagy felismerjük mindannyian, és felmérjük döntésein valódi súlyát, vagy egyre nagyobb csalódásoknak nézünk elébe.

Ha a tisztesség ott fog állni az építkezés során a szakmai tudás mellett, mindezeken túl pedig elkötelezett is valaki, akkor lesz esély a tisztességes végeredményre.

Mindenesetre a kesztyűt nem vesszük fel, és ilyen versenyben nem veszünk részt, ahol a másik becsapása hétköznapi gyakorlat! Továbbra is ragaszkodom ahhoz, hogy vagy jól dolgozunk, vagy sehogy. 

Ezek után pedig felmerül annak a kérdése is, hogy saját magát csapja be az, aki azt hiszi, hogy egyre lejjebb lehet nyomni az árakat a családi ház építés során. Lehet, de eltűnik az anyag, a műszaki hozzáértés, a tisztesség, és marad valami „olyannak tűnő tárgy”!

A döntés Önnél van, lehet választani! 

Szólj hozzá!

Címkék: alátámasztás


2011.04.13. 09:23 Mesterünk

Csak a kezemet figyeljék!

 

-Mondta Rodolfo, és mindenkit átvert!

 

Mire figyeljen, hogy ne verjék át?

Ha át nem is akarják verni, csalódott azért lehet. Ebben a sorozatban  azokat a típushibákat veszem sorra, amiket rendre elkövetnek azok az emberek, akik családi házat építenek.

Szívesen elkerülné ezeket bárki, és tanulna a más kárán. Itt most összefoglalom a kivitelezés témakörében azokat a buktatókat, amiket én tapasztaltam, és eddig nem láttam így összefoglalva. Ha Önnek is a különféle zűrök jutnak az építkezésről eszébe,akkor érdemes elolvasnia. Egyrészt, mert a veszélyek valósak, ugyanakkor elkerülhetőek.

 

 1. Egyedit akar, mégis konfekciót kap

Lejárta a lábát azért, hogy megfelelő használt lakást vegyen, de nem találta az igazit. Az új építésű ingatlanokba sem szertetett bele. Terveztetett egy olyat, ami valóban tetszene , és szívesen élne benne. Az építész beleadott mindent, már csak meg kell építeni. Nem minden építész rendelkezik kivitelezői gyakorlattal. Ahogy  a kivitelezők sem építészek! Tanácsot tud adni a kivitelezőválasztáshoz, de dönteni Önnek kell!
Hiába a jó terv, ha az évtizedes kivitelezői gyakorlat és rutin maga alá gyűri az építészeti elképzeléseket.
A családi házak többségéhez nem  kell külön kiviteli tervet készíteni, elég az engedélyezési terv. Ez sosem olyan részletes , hogy  kivitelezés minden részletére kiterjedjen. Nem elég az épületet megtervezni, meg kell tervezni a szerkezeteit is!

Magát  a kivitelezés menetét is meg kell tervezni. Ha a rutinra hagyatkoznak, elveszik az egyediség!


Esettanulmány:

Egy épület befejezését szerették volna megrendelni, a tetőteret kellett  beépíteni. Gyönyörű új ház, a tetőtérben az összes közmű, a tetőszerkezetben a hőszigetelés is kész volt már. Már  csak a gipszkartonozás volt hátra. Egy sugallat hatására megbontottuk a hőszigetelést a tetőben, és kiderült, hogy egy olyan tetőfólia került beépítésre, amelyik a párát nem engedi ki, a hőszigetelésben bennrekedő párát nem szellőztették ki!Tetézte  a bajt, hogy klímaberendezést nem akartak beszerelni, ugyanakkor  a tetőfólia egy elavult típus volt, nem volt rajta hővisszaverő réteg. Három hatalmas hiba, ami alapjaiban borította fel a programot.

Az építés során nem vették figyelembe az építtető távlati terveit!

 2. Tudja mit szeretne,a kivitelező is tudja, és mégsem azt kapja.

Manapság több olyan szemlélet megjelenése és térnyerése tapasztalható, ami meghatározó a tervezés  és az építés szempontjából. A legfontosabbak közül az egyik az energiatudatos épület, ami az alacsony energiafelhasználású szinttől a passzívházig terjed.  A futurisztikus elképzeléseket megvalósító, parádés elektromos és gépészeti megoldásokat felvonultató intelligens épületek szintén  egyre gyakoribbak.  Ezek mellett a tények mellett nem extra elvárás az, hogy egy radiátoros fűtés esetén is minden szoba egyenletesen fűthető legyen, és tetszőlegesen szabályozhat legyen minden helyiség. Természetesen mindez féken tartott költségek mellett! Mégis, rendre találkozom elhibázott gépészettel és hőszigeteléssel, ahol nem a passzív vagy intelligens épület volt a cél, csak egy kellemes komfort és a gazdaságos üzemeltetés, és ez sem teljesül!


Esettanulmány:

Egy tréningen megismerkedtem egy szervezetfejlesztésben profi hölggyel. Pár éves épületére panaszkodott. Egyrészt nem tudta kellőképpen felfűteni, nagy fűtésköltség mellett sem. Az épület egyik fele mindig hideg maradt, míg a másik már túl meleg lett. A fűtés tervezésénél nem vették figyelembe az épület alaptulajdonságait, azt, hogy ez egy hosszú, elnyújtott alaprajzú épület volt. Nem szigetelték le egyáltalán a mennyezetet, majd amikor lehőszigetelték, akkor a párával eláztatták a födém      hőszigetelését. Ezt tetézte, ahogy a fűtési rendszernek a szabályozása nagyon kezdetleges volt.

A legkönnyebben felfűthető helyiségbe tették a hőérzékelő és szabályozó termosztátot.

Az csak tetézte a bajt, hogy az ablakok hőszigetelés szempontjából elavultak voltak már beépítéskor, továbbá  a vasalataik is primitívek voltak, így nem tudtunk érdemben utánaállítani. A problémát részben meg tudtuk oldani, és sokkal komfortosabban tudnak az épületben lakni azóta, de ez egy újépítésű háznál nem lenne megengedhető!

 Mi lehet ezekre a dolgokra a megoldás? Kézenfekvő egy műszaki ellenőr alkalmazása. Megítélésem szerint egy jó műszaki ellenőr legalább olyan fontos a sikerhez, mint egy jó statikus vagy villamos tervező.

Miért nem elég csak egy jó műszaki ellenőr? Egy zenekarhoz sem elég egy sztárkarmester, oda színpadképes zenészek is kellenek!  Nem lehet karmester nélkül összhangot teremteni, de a hiányosságok kiküszöbölését nem lehet a nyakába varrni!

Fontos, hogy olyan kivitelezővel dolgozzon, aki kiemelt figyelmet szentel az Ön épületének, otthonának, és azonosulni tud az Ön elképzeléseivel.

Ritka az olyan kivitelező, de nem elérhetetlen Önnek sem, aki nem csak  házakat épít, hanem az ÖN házát!

Szólj hozzá!


2011.04.06. 20:51 Mesterünk

Construma. Akció?

 Disznóól vagy malacsült?

 

Hallott róla?  Idén is lesz Construma, és idén is nagy akciók lesznek! Biztosan érdemes lesz cserepet, téglát, sőt akár ablakot is venni. Ezt a tanácsot akár az anyósa is adhatta volna, hiszen mindenki ért egy kicsit az építkezéshez. Sok ember él is a lehetőséggel, és vásárol nagy lendülettel.Mint annak idején a Centrum akcióban, amit adtak, vitték.

Még élnek azok a reflexek akár  a családi ház építés során is, amik arra vitték az embereket, hogy megvegyék ami az útjukba kerül.

Így örököltem én Apósomtól két Wartburg lengéscsillapítót a rendszerváltás hajnalán. A városi legenda szerint ezért vett az egyszeri ember egy karton melltartót még a szocializmusban egy vásárlási láz során. Elhinné, hogy az emberek gondolkodása ma sem sokkal másabb? Pedig sajnos nem sokat fejlődtünk, nekem elhiheti!

Miért van az, hogy megveszik a téglát, akcióban, lerakják a telken, majd a földmunka során átpakolják, alapozás után még egyszer megmozgatják, mire végre falaznak belőle? A töréskárról ne is beszéljünk!

Az akcióban elért nyereség dupláját költik rakodásra, és még a munkaszervezés is nehezebb.A legfontosabbról nem is beszéltem. Az Ön értékes idejéről! Az, hogy érdekli, miből épül a háza, teljesen természetes. Azonban az, hogy ön raklaplogisztikával foglalkozzon, szerintem képtelenség. Ha ez Önnek megéri, ne kezdjen el építkezni, nagyon kérem! Akkor vegyen egy kész házat, kicsit frissítse fel, burkolja ki, és fesse újra, de ne építkezzen!

 Ma annyiba kerül egy építkezés, hogy rövidtávú pénzügyi befektetésnek biztosan nem jó. Elhiheti, hiszen hány sorházépítő és lakóparkfejlesztő céget most talál a piacon? Egyre kevesebbet.

Az éri meg, amikor a saját kényelmébe és nyugalmába ruház be. Azaz saját magának építtet családi házat.

Tehát igaz az, hogy építkezni érdemes, de egyáltalán nem mindegy , hogy hogyan! Ez a hogyan a kérdés! Olyannal tárgyaljon, akinél ez a hogyan fő szempont. Aki különféle termékeket akar önre sózni, akár akcióban, az az Ön javát akarja szolgálni, vagy csak az éves tervét nyomja?

Tisztázza, mire van szüksége valójában!

Ha malacsültet szeretne, akkor Ön sem disznóólat vesz, ugye? Pedig kézenfekvő lenne!

 

Tehát, ha Ön egy kényelmes és kellemes otthont szeretne, ahonnan jó elindulni, akkor ne téglát és cserepet vegyen! Keressen egy jó kivitelezőt, állapodjon meg vele, és végezze tovább a saját munkáját. Ne felejtsen el már az elején bevonni egy jó műszaki ellenőrt a családi ház építés levezénylésébe. Egy építkezés során milyen a jó műszaki ellenőr? Nem titok, később erre visszatérek még.

Képzelje el, hogy az otthona épül, az építkezés halad, Ön pedig tud normális életet élni továbbra is.

Persze, lesznek kötelező feladatok, mert azért azt mégis Ön döntse el, milyen csempét vagy falfestéket szeretne. Abba gondoljon bele:azzal az alapossággal dolgoznak Önért és családjáért, ahogy azt Ön is teszi a saját munkájában. Ha fontos a munkája, az ügyfelei, nem akaszthatja a családi ház építés miatta szögre őket. A családjáról pedig ne is beszéljünk!

Továbbra is marad ideje a társára, pedig építkezik, és az esti mesét is Ön olvassa a gyerekeknek.

Az életébe nem rondít bele egy váratlan , reggel fél hat órai telefon, hogy meghoztam az anyagot, le kéne pakolni! Mert higgye el, a világ lassan 20 éve  a Toyota módszer szerint dolgozik, a magyar logisztika sajnos ezt a szintet még nem érte el. A szállító cégek kamionsofőrei várostérkép nélkül indulnak el a címre!

Ez ne Önt zavarja!

Döntse el, mire van szüksége, és válassza azt, de tudja, hogy mit választ!

 

 

A Construma természetesen jó program, érdemes kimenni, ismerkedjen  a szakmával. De ne feledje, mi a valódi cél!

 Tudja, disznóól vagy malacsült!

 

Szólj hozzá!

Címkék: építkezés cserép építés kivitelezés construma családi ház kulcsrakész


2011.04.06. 08:03 Mesterünk

Beköltöztetek az új házba?

 Beköltöztetek az új házba?

 

–hangzik el a kérdés, és a legritkább esetben  felszabadult igen a válasz. Ha építkezésről kezdünk el beszélgetni, akkor mindig előkerülnek a rémtörténetek is. Sajnos, ezek nem városi legendák, a családi ház építés  a tapasztalatlan építtetőnek rengeteg meglepetést tartogat.

 

Az építkezés során előforduló rémtörténeteket szinte mindenki elkerülhetetlennek tartja.

Ön is így gondolja ?

 

Esetleg tudja képzelni azt, hogy  lehet építkezni másképp is?

Igen, lehet másképp építkezni, és nem csinálok titkot belőle, hogy hogyan.

 

Átadás előtt áll egy épületünk, ahol a megrendelő, nevezzük Marikának, egy kulcsrakész családi házat vesz birtokba, napokon belül. Minden a mi feladatunk volt, két dolgot kivéve: az ablakok legyártása és beszerelése, valamint a konyhabútor. Az ablakok méretvétele egy külön sztorit megér, most az konyhabútor  a téma. Építtetőnk, Marika, precíz, számviteli területen dolgozó hölgy a legnagyobb nyugalommal elment egy bútorgyártó céghez, és kiválasztotta álmai konyhabútorát. A családi ház terveit is vitte a megbeszélésekre, mutatta, hová is lenne e konyhabútor.

 Meg is állapodott az asztalossal, és várta, mikor kijönnek az építkezés helyszínére felvenni a méreteket.

Miért kell felmérni??

Ezt nem értettem.

Ha van egy terv, a konyhabútor helyét 1 cm-es pontossággal ki lehet alakítani. Az asztalos pedig legalább 2 centiméteres illesztési rést hagy a gyártás során. Szóval, nem értem. Az asztalos azt mondta Marikának, sosem pontos a kőművesmunka!! Ebben persze lehet valami egy asztalos szemszögéből, mert ő már régen milliméterben számol, a kőművesek pedig legfeljebb fél centiméterben gondolkoznak. A dolog nem hagyott nyugodni, és elkezdtem nyomozni. A konyhabútor főbb méreteit kértem el legelőször Marikától. Ez a döbbenet órája volt. Az asztalosok ugyan egyedi bútort készítenek, azonban méretrendje van az egyedi bútornak is.

Egy pontosan 280 centiméteres bútor elemet ajánlottak egy 280 centiméteres méretű helyiségbe.

Nem, nem buták az asztalosok, azt ők nagyon jól tudják, hogy nekik az illesztésre még rá kell számolni pár centit, így a bútor befér majd a helyére.

Egy dolgot felejtettek el! Méghozzá azt, hogy az építész terv elsősorban a kőművesnek készül.

A családi ház építés során a téglafalak kimérésekor a vakolatlan méreteket olvassa le a tervről. Ez azt jelenti, hogy a terven szereplő kettőszáznyolcvan centiméteres belső méret le fog csökkenni a vakolatok vastagságával. Ez manapság nem sok, de kétszer másfél centiméterrel kell kalkulálni.

Az asztalosnak 277 centiméterbe kellett volna beleszorítania a 280 centiméteres bútort. Na, az az, ami nem fog menni!

Hogy jutottunk el ide?  Két szakma, és egy laikus építtető kezdett el beszélni, méghozzá egymás mellett. A dolog nem egyedülálló! Olyannyira nem, hogy láttam belsőépítészt, aki nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a vakolatnak vastagsága van. A csempézésről nem is beszéltünk, mert ugye annak is van vastagsága!

Esetünkben természetesen befér majd a konyhabútor, mert az építésszel történt konzultáció után a konyha öt centiméterrel nagyobb lett a szomszédos helyiség rovására.

 Ez nem okozott gondot. Elfért a bútor, és az asztalosnak is maradt két centiméter tűrés, hogy ne verje le a falat szereléskor. Belegondolni is rossz, mi lett volna, ha nem gondolunk erre már az elején.A típus bútor helyett teljesen egyedit kell gyártani. Ez drágább és lényegesen lassúbb, és többe is kerül. A bosszúságról pedig ne is beszéljünk! Ki magyarázta volna el Marikának, hogy az új házban nem fog beférni az új konyhabútor?

Ugye nem gondolja, hogy aki a baleseti híreket elolvassa, az el is kerüli majd azokat?

A családi ház egy életre szól, forduljon szakemberhez, de nézze meg, kihez!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: méret építkezés szakember tervezés építés kivitelezés családi ház kulcsrakész


2011.03.09. 09:47 Mesterünk

Tavaszi szél vizet áraszt

Ha úgy érzi, belekezdene valamibe, és az éppen egy házépítés vagy tervezés lenne, az nem véletlen!

Itt a tavasz, és ahogy az első napsugarak elkezdik csiklandozni az énekes madarakat, úgy az építkező emberek is kezdenek sorra ébredezni. Nem panaszkodom, tél folyamán is megjelentek emberek, és hozták a terveiket, de azért az igazi a tavaszi napsütés, ami meghozza az építési kedvet. Így van ez idén is, lassan két válságos év után, jönnek az érdeklődők szép sorban. A folyamatnak persze vannak sajátosságai.

Míg az elmúlt időszak inkább arról szólt, hogy  a hosszabban hezitáló ügyfelek értek ide kicsit megkésve, most már a fiókból szedik elő a kicsit porosodó tervdoksikat.

Nem baj, lényeg, hogy előbb –utóbb sort kerítenek álmaik házának megvalósítására. Számomra érdekes, és mások számára pedig tanulságos jelenség az az, hogy a tervekkel milyen kapcsolatban vannak az emberek? Azzal a tervvel, ami már esetleg évek óta a fiókban lapul, vagy esetleg pont a válság alatt álmodták papírra, bízva  a szebb jövőben.

Egy olyan jelenséget figyeltem meg, ami szinte általános mindegyik építtetőnél.

 

Más kollégák is hasonló eredményre jutottak a témában, és ezért gondolom, hogy kivitelező építészként figyelmet kell szentelni ennek a ténynak. Ez pedig a következő:

Az építtetők egy  egyenes vonalon futó gondolatsor mentén haladnak előre.

Egészen pontosan arra gondolok, hogy az álom-tervezés-költségvetés-megvalósítás sorrend nagyon szigorú, és nagyon merev egymás-utániságát tartják. Egy szakmai honlapon úgy fogalmazták meg az építtetők egy szavazás keretében, hogy az építészek költségérzéketlenek. Olyanok mondták, akik a tervezésen már túl vannak! Nem ezt szeretném megítélni! Az viszont elgondolkodtató, hogy csodálatos épületeket álmodnak meg , majd engedélyeztetnek, és eljönnek árajánlatot kérni úgy, hogy fogalmuk sincs  a valós költségekről! Az ajánlatkérés pontosításakor elmondják, hogy mindenképpen hőszivattyús fűtést szeretnének, legalább alacsonyenergiás épületet. Ilyenkor azért meg szoktam kérdezni egy bizalmi légkör kialakulása után, mégis mennyire becsüli a költségeket? A válasz általában az, hogy igazából nem tudja, de egy húsz-huszonkét millió lenne rá.  Természetesen lehet ennyi pénzből jó házat, sőt nagyon jót építeni, de nem az előbb leírt színvonalon, és pláne nem százötven négyzetméter feletti hasznos alapterülettel.

Értem a megdöbbenést, amikor egy gyors számolás után egy kereteit meghaladó árral kell szembesülnie a reménybeli építtetőnek.

Meg lehetne spórolni ezeket a hidegzuhanyokat! Sőt, meg is kellene! Mert ez azzal jár, hogy  a terv mehet a kukába, vagy hosszas gyötrődés után készül egy kompromisszumos, fapados változat. Az elvesztegetett időről ne is beszéljünk. Mindez miért? Mert ahogy bárki meg tudja mondani, hogy egy háromgombócos fagyi mennyibe kerül, és mibe kerül , ha kér egy plusz gombócot. A házépítés azonban nagyobb falat.

A tapasztalat az, hogy a laikus építtetők többsége a valós építési költségek ismerete nélkül   engedélyezteti a terveket. 

Legyen plusz egy szoba, mondja az építtető, és az építész boldogan odarajzolja. Pedig elő kellene venni a zsebszámológépet, de akár a kockás papírt. Rezzenéstelen arccal le merném írni a tervezési fázisban, hogy minden egyes plusz négyzetméter megdöbbentően sokba kerül az építtetőnek. Igen, ennyibe, áfával együtt!

Ha  az építész nagyon ügyes, farag a közlekedőn, okos alaprajzot készít, megtakarít tíz négyzetmétert, máris  beljebb vagyunk.

Ezzel összevetve  a tervezési díj  kifejezetten olcsó! Egy ötszázezres befektetés mikor hoz tisztán ötszörös hasznot?? Persze, a részletes költségvetés alapján a végösszeg lehet majd barátságosabb is, de ennek  kellene lennie a kiindulásnak. Ha az építtető, akinek  a zsebére megy  a dolog , egyből kérné az árbecslést, több sikeres  családi ház építés lehetne.( Igen, az anyagárak a mesterek, satöbbi… Egy külön bejegyzést szánok az építőanyagok és  a vállalkozási díjak alakulásának, ez is megér egy bejegyzést, erre akkor   térnék ki)

Ha a költségkeret tisztázásával kezdődne egy programfelvétel, akkor a tervezés sokkal valóságosabb alapokról indulna, és sikeresebb lehetne!

Mikor kész a terv, a költségvetés összeáll, nem lenne idegen és megvalósíthatatlan álom a megrendelő kezében. Az utolsó lehetőség, amibe sokan kapaszkodnak,hogy tucatnyi helyről ajánlatot kérve, a kóklerek vakmerőségében bízva böngészik a netet, hátha valaki , mégis…Jelentkező pedig biztos akad, nem is kevés. Egy kezdő, laikus építtető könnyen bemegy az erdőbe, sőt már ott van, mert egy irreális, alultervezett négyzetméterárból szeretne nem palotát, de túlméretezett házat  építeni. Nem boncolgatom, milyen simli arzenál, trükkök garmadája van a piacon. Végül, a  hal sem a horgot kapja be, hanem a kukoricát, és ugye akkor már nyert ügye van  a pecásnak?

A következtetésem, hogy már  a tervezésnél gondoljanak a kivitelezésre!

Még beszélni sem kell senkivel, szorozzák be az alapterületet egy reális , ingatlanpiaci négyzetméterárral. A kapott szám a becsült kivitelezési költség. Tudnak dönteni a továbbiakról! Ezeket a gondolatokat 2011 márciusában írom, és azt gondolom, még sokáig igazak lesznek egészen biztosan. Ha pedig ennél pontosabb számok kellenek, keressenek olyan szakembert, akinek  a kivitelezésben tapasztalata van, netán garanciát is vállal a  mondottakra!

Szólj hozzá!

Címkék: ház építkezés költségvetés tervezés költségek építés négyzetméterár családi ház


2011.01.29. 16:37 Mesterünk

És mégis mozog a Föld

 Mondta Galilei, mikor tanai visszavonására késztették. Azóta  természetesen tudjuk, hogy a Föld valóban mozog, mégis szilárdan állunk rajta. A legtöbb esetben. Ez nem mindenkinek adatik meg!

Az újságok híradásaiban rendre előkerülnek a löszfalomlásokról szóló hírek. Tájékozott, és  a bort szerető emberek nem értik, hogy  az a lösz, amibe akár pincéket vájtak százévekkel ezelőtt, egyszerre csak omlani-szakadni kezd? Miért van az, hogy a biztonságosnak hitt lakóhelyek válnak pillanatok alatt lakhatatlanná?

A történet hosszú, de vegyük gyorsan végig a tényeket. A lösz egy olyan mésztartalmú, nagyon apró szemcsékből álló talaj, mely szárazon igen állékony, de nedvesen már korántsem. Amikor a lösz nedvességet kap, akkor egy csúszós réteggé képes válni az épületek alatt. Ha a löszréteg alatt egy vízzáró réteg van, mint pl. a kulcsi és dunaújvárosi partszakaszon, a Pannon –agyag, akkor már olyan drámai jelenségek fordulnak elő, hogy  a tévé is kivonul. Az történik ugyanis, hogy  a feltorlódó víz már nem csak kitölti a talaj pórusait (parányi üregeit), hanem a talaj szemcséit szétfeszíti, megszűnik köztük  a kapcsolat. Ettől kezdve  a víz kenőanyagként működik a talajszemcsék között. Az épületek gyakorlatilag  egy mozgó ingoványra kerülnek. Így lehetséges az, hogy az emberek este lefekszenek, és reggelre egy méterrel odébb került  a ház, hatalmas repedésekkel. Eddig ez miért nem okozott ekkora bajt? Az utcák kevésbé voltak burkolva, tehát a vizet a növényzet egyenletesen megkötötte, nem jutott hirtelen ennyi víz a talajba. A vízvezeték ismeretlen fogalom volt, és építési engedélyt sem adtak olyan partfalak föléépíteni, ahol most nagy bajok vannak. Építettek engedély nélkül, vizet vezettek, locsoltak,  az időzített bomba pedig ketyeg.

 

 

Ahogy a biológiában , genetikában máig ható kárt okozott az ötvenes évek tudománytalan kultúrdiktatúrája, ugyanúgy a műszaki területeket sem kímélték. Fel kellett építeni Stalinvárost, ami később Dunaújvárosként lett ismertté. Ki tudja megmondani, miért pont a löszös Dunapartra kellett építeni? Ezt talán Rákos elvtárs tudná elárulni…. Ami tény, hogy  a mai napig temérdek pénzt költenek az épületkárok megelőzésére, ami csak a probléma elodázását jelent. A lösz lösz marad, és ha a víz felszaporodik benne, egyik pillanatról  a másikra válik banánhéjjá az épületek alatt. Az a közismert vélekedés, hogy  a Duna mossa le  a partot, pedig egyszerűen nem igaz! A partvédelem már régen megoldott azt a kérdést, úgyhogy a Duna ebből a szempontból nem veszélyezteti a partot.

Ahogy már Rákosi elvtársnak is megmondták volna  a geológusok, ha megkérdezték volna őket, úgy most is kijelenthető,  erre a löszös partra nem szabad építkezni. Ha valaki mégis mást mond, akkor annak nem a tudomány területén kell keresni az okát.

Egy építész számára nem lehet más tanulsága ennek a dolognak, mint az, hogy hozzáértő geológusok véleményét kérjék ki egy építkezés előtt, már a tervezés során. Könnyű helyzetben vagyok, évtizedes jó szakmai kapcsolat fűz dr.Wágner Antal geológus kollégához, aki ennek a cikknek a megírásához is fontos adatokkal szolgált. A most történt események azonban arra indítanak, hogy egy ház vásárlása előtt is meg kell kérdezni  egy geológust!

Nem vethető össze még egy talajmechanikai vizsgálat költsége  sem egy akármilyen kicsi, altalaj eredetű épületkárral.

Tehát, figyelem, a felelősség nálunk van, és az eszközök adottak a megelőzéshez!

Szólj hozzá!

Címkék: katasztrófa mérnök omlás geológus talajmechanika lösz löszpart épületkár


2011.01.29. 15:39 Mesterünk

Bejött a ház az ablakon

 Úgy látszik, semmi különös nem kell már ahhoz, hogy egy tető beomoljon. Egy belgiumban történt  tetőomlás megdöbbentő aktualitást ad tavaly év végi blogbejegyzésemnek. Az éjféli miséről  kivonuló kétszás fős tömeg  után omlott be egy templomtető .

Mégis, hogyan létezik az, hogy egy hetvenéves épület tetőszerkezete csak úgy beomlik? Gondolhatnánk, hetven év nagy idő! Valóban az, hiszen akkoriban az óceánon még hajóval keltek át, és a lovaskocsi sem turistalátványosság volt. Egy épület, különösen egy középület tetőszerkezetének hetven év meg sem kottyanhat. Mi volt a végzetes dolog,a mi ide vezetett? Azt gondolom, talán  a szakértői vizsgálat sem fog egyértelmű válaszokat adni. Mindenesetre kíváncsian várom és igyekszem majd itt beszámolni róla! Addig is, vegyünk sorra  lehetséges okot. Ott keresném a megoldást, hogy hetven évig mégiscsak jó volt ez a tető! Mi rendkívüli dolog történhetett most, ami egy ilyen rohamos tönkremenetelt okozott? Például az, hogy 46 év után ez volt az első fehér karácsony. Ezen a tetőn is olyan hómennyiség halmozódhatott fel, ami lehet, hogy már volt ezen a tetőn, de most, a viharos széllel tetézve már katasztrófát okozott. Mi lehet a tanulság? Az semmiképpen sem, hogy költözzünk szalmakunyhóba! Ez nem vicc, a cunamik sújtotta vidékek nem véletlenül alkalmazzák a könnyen újraépíthető, és biztonságos épületeket és természetes anyagokat. Arra viszont oda kell figyelnünk, hogy  az elmúlt évek mulasztásait nem szabad megismételni. A hasonló időjárási szélsőségek egyre gyakoribbak lehetnek. A válság előtti évek gyakorlatát el kell örökre felejteni, amikor befektetőnek nevezett személyek, a profit bűvöletében olyan megoldásokat alkalmaztak, hogy már építés közben az összedőlés fenyegette a szupermarket tetőszerkezetét. Nem a levegőbe beszélek, mert fotóim vannak róla!  Komolyan kell venni a szakmai tapasztalattal rendelkező mérnökök javaslatait, mert lehet, hogy azok a meteorológiai terhek, amik korábban százévente fordultak elő, most gyakoribbak lesznek.

Ezek a hibák nem azonnal derülnek ki, és a felelőtlenség lehet, hogy egy darabig a hazardírozókat igazolja. Talán emlékszünk még arra, amikor Moszkvában, 2004-ben beomlott egy 2002-ben épült élményfürdő.

Eltelt négy év,és  egy 1975-ben épült piac teteje szakadt be. Mindkettő télen, havas időben  történt.

Sajátos módon a tervező, vagy a tervező iroda azonos volt!Természetesen nem zárható ki az üzemeltetői hiba, de mintha alátámasztva látnám azt a vélekedésemet, hogy a beruházói kockáztatás az elviselhetőnél nagyobb méreteket öltene. Gondoljuk át, kire bízzuk vagyonunkat és életünket! Mit tegyenek azok, akik már egy meglevő épület fenntartásáért felelősek? Adott esetben mérlegeljék azt, hogy az épület használatát korlátozzák. Azaz, nem mennek be olyan épületbe, aminek tetején a megszokottnál jelentősen több hó van! Megoldás lehet az is, hogy még a téli zord idő beállta előtt biztosítják a hóletakarítás lehetőségét, akár alpinisták bevonásával is. Rengeteg munka, lehet, hogy felesleges, de itt egy tömegkatasztrófát csak a Gondviselésnek köszönhetően úsztak meg, a közel egymilliárdos kárról nem beszélve. A biztosító ugyanis a tragédia után egy héttel 3 millió euró kifizetéséről nyilatkozott. Ez már egy másik történet lenne…

Friss : Mire a cikkel végeztem, megérkezett Szentpétervárról a legújabb tetőomlásos hír. Egy szupermarket teteje omlott be. A tragédia egy ember halálával és 14 sérülésével járt. Részvétem az áldozatoknak. A tetőn egyébként alpinisták dolgoztak.

 Ez egy érdekes gondolatot vet fel, amiről itt és most nem akarok írni, de visszatérek még a télen erre.

 

Szólj hozzá!

Címkék: katasztrófa mérnök túlterhelés meteorológiai hóteher térlefedés tetőomlás


2010.11.29. 21:19 Mesterünk

Kis Karácsony, nagy Karácsony...

 


I

 

Idén hamar elkezdődött a karácsonyi szezon. Már november végén hivatalos voltam az első karácsonyi partira. Ez a nem minden esetben kellemes, „de a kapcsolat megkívánja” típusú összejövetel a vendéglátó kreativitásától függően azért jól is tud sikerülni. Számomra a legkevésbé kell ehhez étel vagy ital, sokkal inkább olyan előadás, amiből valami magvas gondolatot, netán ötletet haza lehet vinni. A cég, akinek a vendége voltam nem materiális dolgokkal foglalkozik, sokkal inkább kézzel nem fogható, virtuális területen praktizál. Nekik köszönhetek sok olyan ötletet, információt, amit kollégáimnak is tovább tudtam adni. Önök tudták például, hogy kinek kell titkos másolatot küldeni egy e-mail megírása során? Én nem feltétlenül, de mióta kapcsolatban állunk velük, a kollégáim is tudják!

Ennek az estének mást is köszönhetünk, mégpedig ennek a posztnak a megírását. Ezen az estén ugyanis minden ott volt, ami kellett, sőt egyel több dolog is! Mégpedig egy oszlop, egy vastag,  faragott, díszesnek szánt, de mégis otromba oszlop! Nem a terem közepén, azt az építője érezte, hogy nem lenne elegáns. A terem oldalsó harmadában, szerényen félrehúzódva, azonban mégsem láthatatlanná válva. Egy zajos lakodalomban nem okozna  gondot, amikor a menyasszony cipője körüli hajcihő fókuszpontjává tud válni.

Esetünkben a vetítővásznat vágta ketté, na nem félbe, hanem teljesen trendi módon 9/16 arányban…

Az est első felében a közönség egy csoportja nyújtogatta a anyagát hol balra, majd jobbra, a vásznon látható információk függvényében. A vacsora folyamán mindenki megtornásztathatta a nyakát. Innentől kényelmesebbé vált a szórakozás, mert az est hátralevő részében jónevű humoristánk tekintett hol az oszlop jobb, majd azt követően a bal felén a közönségre.

Mégis, hogyan került ez ide? Egyszerűen úgy, hogy a problémán hamar túllépve azon füstölögtem magamban, hogy hány és hány ember szórakozását fogja még ez az oszlop elrontani?

Egy olyan oszlop, ami nem kellene hogy ott legyen! Nem kellene, mert Pannóniában évszázadokkal ezelőtt nőttek olyan fenyők, amelyek ezt a termet játszi könnyedéggel lefednék, mindenféle otromba alátámasztások nélkül. Ezek a fenyők már sajnos régen a múlt ködébe vesztek, egy egy épen maradt vár vagy templom mennyezete őriz már csak ilyen termetes szálfákat.

Törődjünk bele ? Mondjunk le a nagyobb, szépen lefedett terekről? Szerintem nem kellene! Amit anyaggal nem győzünk, azt megoldják a ma mérnökei tudással, szakmai újítással! Bátran támaszkodok azokra a mérnök kollégákra, akik egy családi ház, vagy panzió nagyságrendjében is tudnak versenyképes mérnöki szerkezeteket tervezni. Nem csak az ipar nagyságrendjében gondolkozva, hanem a kisvállalkozások és a lakossági igényeknek megfelelő léptékben. Sok esetben már az is feladat, hogy valaki felismerje azt, hogy :Ez így nem maradhat! Kell egy jobb megoldást találni!

Le kell, hogy vonjam a következtetést:  mindenki igyekezzen a szakmája mestere lenni, de sohasem szabad restnek lenni egy másik tudományággal együttműködni!

Mi mindenképpen fogjuk használni azt a tudást, amit az előadáson tanultuk!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: tervezés mérnök tér oszlop kiváltás térlefedés alátámasztás nagy tér egyben


2010.11.29. 17:06 Mesterünk

Hull a hó. Hull a hó, hull a hó, Mesebeli álom! ....

 

 

.... Télapó zúzmarát fújdogál az ágon. A kis nyúl didereg, megbújik a földön: Nem baj ha hull a hó ... 

Kissé meglepő dolog egy építőiparról szóló posztot gyermekverssel kezdeni, de szombat reggel egyből ezek jutottak  eszembe. Hogy miről? Arról, amit a nedves hó tett az országban. Az első  téli havas nap, és egyből tizenhatezer ember maradt áram nélkül itt Fejér megyében, néhány településen. Még kézzelfoghatóbb munkát végzett a hó a szomszéd drótkerítésén,ugyanis az földig nyúlt a rárakódó nedves hópamacsoktól.

Joggal kérdezhetné bárki, hogy létezik az, hogy egy kis hó ekkora problémát okozzon? Akár egy távvezetéken, akár egy kerítésen,de ami még húsbavágóbb, a tetőinken? A magyarázat viszonylag egyszerű. Az olvadáspont közeli hőmérséklet, és a megfelelő szél elkezd építkezni a hópelyhekből. Egy hópehelynek még nincs nagy súlya, kettőnek sem, de ha elkezdenek sorjázni, és csak gyűlnek , csak gyűlnek, nos, akkor lehet a híradásokban olyan híreket olvasni, mint elmúlt hétvégén. Ekkor már egyáltalán nem mondhatjuk, hogy nem baj, ha hull a hó! A természetet tisztelni kell, mert tapasztalhattuk, hogy le nem győzhetjük, maximum nagyobb biztonságban élhetünk a természetben.

Mit lehet tenni, annak érdekében, hogy ne aggódva várjuk a  következő havazást? Érdemes megvizsgálni épületeink tetőszerkezetét akár egy ácsmesterrel , vagy bonyolultabb esetben egy statikussal, annak érdekében, hogy biztosak lehessünk abban, hogy az egyre szélsőségesebb időjárásban se legyen félnivalónk. Ami a rendkívüli volt a mostani havazásban, az az, hogy az olvadáspont körüli hóból a szél nagyon hatékonyan kezdett építkezni, és az elnehezülő szerkezeteket a feltámadó szél tovább terhelte. Így szakadtak le vezetékek, oszlopok mindjárt az első téli napon. A tetőkre nézve ugyanez a veszély áll fenn. A rövid havazás és a gyors olvadás azonban most még nem hirdetett ítéletet.

Kivitelező építészként néhány gyakorlati szempontot szeretnék megosztani a tetők téli terheiről azokkal, akik még nem unták meg soraimat olvasni!

A fenti okfejtésből jól látható, tetőink terhei közül nem csak a  cserép súlyára kell tekintettel lenni, mert egy átlagos cserép NÉGYZETMÉTERRE vonatkozó súlya 40 és 80 kiló közé esik. A nehéznek tartott betoncserepek is 50 kiló körül vannak! Mi a nehéz akkor? Hát a meteorológiai terhek, azaz a hó, különösen a nedves hó! Egy négyzetméternyi tetőre akár plusz 50-100 kiló hóteher is juthat! Ez különösen akkor veszélyes, ha a tető egyik oldalára pakolja fel a szél a havat. Ez tájolástól, széliránytól függően igen változatos lehet. Na, ez az igazi teher! Gondoljunk bele, mikor csak az egyik kezünket húzza egy nehéz szatyor! Ezt tetézi a fel-fel támadó szél lökéshulláma.

Ezzel el is értem mai posztom céljához, hogy rávilágítsak, nem a cserép súlya lesz a döntő a tetőszerkezet építésekor. Egy gondos és felkészült statikus a tetőcserép súlyát nagyságrenddel meghaladó meteorológiai teherrel számol. Akkor is , ha agyagcserépről van szó, és akkor is, ha betoncserépről. Persze, persze, a statikusok mindent túlméreteznek...Igen, valóban túlméreteznek! Ugyanis az elv az, hogy egy szerkezetet az élettartama alatt várható legnagyobb terhekre méreteznek. Egy tetőtől elvárható, hogy 100, vagy akár 120 évig álljon! Tehát ha olyan hóra és viharra méretezik, amit dédapám látott utoljára, akkor nem tévedünk nagyot!

Ha a fentiek szerint járunk el, akkor már valóban nem baj, ha hull a hó....

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: tél cserép szél teher tető agyagcserép meteorológiai betoncserép hóteher


2010.07.23. 22:15 Mesterünk

Porhó elleni fólia

  A kutyám is alig bújt elő a bokrok hűvöséből, és a labdáját is tisztességből hozta csak elő. Rámnézett, és azt üzente a szeme: Ezt a focizást nem gondoltam komolyan! Ezeket a sorokat egy júliusi estén írom, egy olyan napon, mikor az átlaghőmérséklet is magasabb volt, mint egy átlagos nyári napon. 

De mit kellene tenni egy ilyen forró nyári napon, a porhó ellen? Néhány jégkockának is örülnék, nemhogy egy kis januári porhónak! Hát igen, ilyen a mi szakmánk, nyáron kell foglalkoznunk a porhóval, (és még mennyi minden mással)! 

Mindez egy épület bejárása kapcsán jutott eszembe, ahol bizony nem nagyon vették komolyan a porhelleni fólia kérdést. Igaz, ez az épület már húsz éve épült, és akkor még messze nem ismerték eléggé  a szaktársak ezeket a furcsa és ismeretlen anyagokat. Igaz, mit is csodálkozom, amikor  aminap kezembe került , egy  idei keltezésű kiviteli terv is csak annyit ír, hogy : egy réteg porhó elleni fólia.

Egy kicsit megdöbbentem ezen. Merthogy 1990-ben beépített valaki egy bitumenes csupaszlemezt ( bitumennel átitatott papír, a létező legegyszerűbb vízszigetelő anyag a múlt századból) a tetőtér rétegrendjébe,a cserepek alá, ellenléc nélkül (az a léc, ami lefogatja a tetőfóliát, és szellőző légrést biztosít a tetőcserepek alatt) az hiba, de talán nem bűn. Manapság viszont  ekkora lazasággal kezelni egy olyan szerkezeti elemet, amitől továbbra is azt várjuk, hogy ne engedje be a tetőszerkezetbe a porhavat,de nemcsak ezt, hanem azt is,hogy  a viharos szél esetén a cserép alá került csapadékot elvezesse , ugyanakkor télen engedje ki a szerkezetben felgyűlő párát, nyáron pedig verje vissza az átmelegedett  cserepek forróságát? Na nee....

Mára a porhó elleni fólia ugyanis régi nevével ellentétben egyáltalán nem csak a porhó ellen védi a gondos gazdát. Azért nem csak a porhó ellen, mert egy jó tetőfólia szélén ragasztócsík van, és összeragasztgatva a soron következő sávokat, egy szélzáró réteg jön létre. De mi lesz a párával? Egy membrán rendszerű fólia átengedi a párát, mint egy jó sportruházat! Ezek után még mindíg nincs vége  a feladatoknak, ugyanis a nyári meleget nem elég a klímaberendezésre bízni. Egy jó tetőfólia -akár egy titánbevonat segítségével -a napsugárzás javát vissza tudja verni.

Így lett a jó öreg porhó elleni fóliánkból, ami régen akár egy csupaszlemez volt, egy többfunkciós, különleges anyag. Ha nem csak a porhavat szeretnénk kívül tudni a házon, akkor érdemes elgondolkozni az alkalmazásán. Aki nem hiszi, járjon utána! Szeretettel várom abban a tetőtérben, ahol nyáron  hűvös, télen pedig meleg van!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: meleg fólia tetőtér reflexiós dörken fólia titánbevonat


2010.07.19. 16:44 Mesterünk

Kőműveskanál helyett billentyűzet

 

 Egy címnek rövidnek és kifejezőnek kell lennie, ezért maradt le az elejéről az, ami igazából odakívánkozna, azaz körző és vonalzó helyett kőműveskanál, majd billentyűzet. Így már teljes! 

 

A történet 19 évvel ezelőtt kezdődött, mikor is a diplomámat kezembe kaptam. Még friss és tintaillatú volt, mikor  a döntés megfogalmazódott, hogy  a kevés gyakorlati tapasztalatot az élet sűrűjében szeretném szaporítani. Egy gyors fejszámolás megadja az eredményt, pontosan 1991 nyarát írtuk akkor. A meleg nem volt kisebb, mindenkiben a jövőbe vetett remény és kíváncsiság élt, nem tudhattuk, mi lesz 10 vagy 20 év múlva.

Nem tűnt rossz ötletnek, hogy a gyakorlatban teszem próbára frissen megszerzett üzemmérnöki tudásomat. Nem is kellett sokat várni az első komolyabb kihívásra, jött az magától. Egy közeli ismerős bízott meg hétvégi házának átépítésével. Ez volt a kezdet, amikor a körzőt és  a vonalzót kőműveskanálra cseréltem. Valóban így történt! Persze a mérnöki tudományt sem dobtam sutba, csak nem az volt előtérben.

Nem bántam meg, mert a következő , még nem egészen két évtized arról szólt, hogy egyre szebb, és egyre komolyabb feladatokkal bíztak meg. Ez történt a minap is, amikor egy szép nyaralóépület építésére kértek fel. Ezt a megbízást egy hosszú, közel egyéves egyeztetési folyamat előzte meg, ahol a Megrendelőkkel töviről-hegyire mindent végigegyeztetünk.

Ennek a folyamatnak a tanulságai és az elműlt egy év tapasztalatai érlelték meg bennem az elhatározást, hogy miután a körző és a vonalzó visszakerült a kezembe, most billentyűzetet ragadok. Egyrészt, magam számára összefoglalom a tapasztalatokat, másrészt azok számára szolgálok okulásul, akik még csak törik a  fejüket, hogy hogyan is kezdjenek bele egy építkezésbe? Senkit nem akarok megtanítani a szakma minden fogására, de a nagy buktatók és csapdák elkerülésének módja az idő múlásával biztosan le lesz írva.

Senkit nem akarok visszatartani a nagy kalandtól, még akkor sem, ha a mondás azt tartja, hogy az "első házát az ellenségének, a másodikat a barátjának, a harmadikat pedig magának építik az emberek".

Nem fogok kényszeresen írni, de ha valami érdeklődésre számot tartó dolog elém kerül vagy eszembe jut, megosztom Reménybeli Kedves Olvasóimmal!

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása