HTML

Mesterünk, NEM Mekk Mester

Azoknak, akik családi ház építését fontolgatják. Szeretnének mindent tudni, sőt annál többet is. Akiket elriasztanak az ismerőseik beszámolói, és tájékozottak szeretnének lenni. Azoknak, akik a mások kárán tanulnak.

Friss topikok

  • Mesterünk: @Szgya2: Egy jobb barkácsboltban érdemes olyan tiplit keresni,amit üreges téglához lehet használni... (2016.04.27. 17:08) Az okostégla. Átverés?

Címkék

10+10 (1) 10 millió (1) A+ (3) agyagcserép (1) akadálymentesítés (1) alacsonyenergiás épület (2) alapterület (1) alátámasztás (2) árnyékolás (1) árnyékoló (1) A kategóriás (3) bejelentés (1) betoncserép (1) Blower-Door (2) bruttó (1) büszke (1) construma (1) családi (1) családi ház (10) cserép (2) csok (1) dörken fólia (1) ellenőrzés (1) energetika (1) energia (2) energiacímke (1) energiatakarékos (1) engedélyezés (1) építés (6) építésfelügyelet (1) építésfelügyeleti (1) építésfelügyelő (1) építész (1) építész szemével (1) építkezés (8) építtető (1) épületkár (1) fólia (1) geológus (1) geometriai mintás (1) hampel katalin (1) ház (3) (1) hőszigetelés (1) hóteher (2) huzat (1) ítészek (1) jogszabály (1) kajakos (1) katalógus (1) katasztrófa (2) készház (1) kezdés (1) kiváltás (1) kivitelezés (4) klímaberendezés (1) klimatizálás (1) költség (1) költségek (1) költségvetés (1) kormányhivatal (1) kulcsrakész (3) lang szonja (1) légtömörség (2) lösz (1) löszpart (1) magyar tervezők (1) meleg (1) méret (1) mérnök (4) meteorológiai (2) minősítés (1) mintaterv (1) nagy átlag (1) nagy tér egyben (1) nap (1) négyzetméterár (2) nettó (1) nyár (1) okostégla (1) olimpia (1) olimpiai formaruha (1) omlás (1) oszlop (1) otthon (1) passzívház (2) reflexiós (1) sport (1) sportoló (1) szakember (1) szavazás (1) szél (1) szocpol (1) talajmechanika (1) tanusítás (1) teher (1) tél (1) tér (1) terasz (1) térlefedés (2) tervezés (6) tető (1) tetőomlás (1) tetőtér (1) tipusterv (1) titánbevonat (1) tornászlány (1) túlterhelés (1) új csok (1) varga kálmán (1) Címkefelhő

2016.07.03. 18:03 Mesterünk

Ügyesen szellőztetni

Amikor passzívházat tervezünk, akkor nagyon sokszor szó kerül arról, hogy tulajdonképpen mit is fogunk csinálni a szellőztető berendezéssel.

 6_oldal_13.JPG

Szellőzőberendezés csővezetéke álmennyezetbe szerelve. A képen a villanyszerelés kábelei, és a ragasztással folytonosított párazáró fólia látható még.

 

 

 

 

 

Nagyon sokan azt gondolják, hogy ennek a szellőztető berendezésnek az a feladata, hogy kizárólagosan, egymagában megoldja az épület friss levegővel való ellátását.

A téli időszakra ezt mindenképpen elmondhatjuk, azonban nyári időszakban egy passzívházban is szükség van arra, hogy átszellőztessük az épületet. Ilyenkor meg szokták kérdezni, hogy miért van erre szükség, hiszen beépítettük a szellőző berendezést?

Arról lesz tehát szó, hogy mikor és hogyan szellőztessünk! Mikor nyissuk ki az ablakokat, és mikor ne. 

homero_2.JPG

 

 

 

 

 

 

Kánikula! Majdnem 34 fok van kint. Ilyenkor nem szabad ablakot nyitni! A szellőzőgép viszont üzemelhet egy passzívházban, mert talajkollektorral előhűtjük a bejövő forró levegőt.

Igen, ez valóban így van. Nyáron azonban, amikor napközben igen meleg az idő kint, akkor kifejezetten fontos, hogy a megfelelő szellőzést biztosítsuk, és ezt alapjáraton tudjuk rendszerint megoldani. Nem szerencsés, ha túlzottan nagy levegőáramokat létesítünk a szellőző berendezéssel, ugyanis ezzel a meleget behozzuk a házba – még akkor is, ha egy levegő előkezelő kollektort alkalmazunk.

Erről a levegő előkezelő kollektorról majd egy későbbi blog bejegyzésben fogunk beszélni. Most a lényeg az, hogy nyáron hogyan szellőztessünk a szellőzőgép esetén.

 

Tehát hiába van szellőzőgépünk egy passzív házban, nyáron akkor is javasolt az épületet átszellőztetni.

Akkor, amikor a passzívházat méretezzük, akkor egy külön vizsgálati pont az, hogy az ablakok kinyitásával, illetve buktatásával megoldható-e az éjszakai friss levegő áramoltatása olyan mértékben, hogy az épületet vissza tudjuk hűteni. Tudni kell azt, hogy a levegővel nehéz hőmennyiséget szállítani, mert a levegőnek alacsony a fajhője, különösen a vízhez viszonyítva. Az ért jegyzem meg ezt, mert ugye egy radiátoros fűtésnél néhány liter meleg vízzel fel tudunk melegíteni egy házat, azonban a szellőzésénél nagyon nagy légköbmétereket kell megmozgatni ahhoz, hogy nyári időszakban hűtsük az épületet.

 Mégis szükség van erre a levegővel történő éjszakai hűtésre, mert ezzel tudjuk biztosítani azt, hogy az épület ne melegedjen túl. Természetesen ennek a szellőzetésnek nagy jelentősége van akkor is, amikor egy normál alacsony energiás vagy akár teljesen hagyományos épületről beszélünk.

 Nagyon sokan nem tudják ezt és nagyon szerencsétlen módon használják az ablakokat. Egy jól megépített, normális mikrokörnyezetben levő épületnél teljesen életszerű az, hogy éjszakai ablaknyitással kellemesen fel lehet frissíteni a levegőt.

Panelházaknál lehet látni azt, hogy éjjel nappal tárva-nyitva állnak az ablakok és teljesen átmelegszik az egész lakás. Természetesen megérti az ember, hogy a még szigeteletlen panelek esetében az átforrósodó panel mögött nagyon kellemetlen lakni és a kinyitott ablak az a pillanatnyi felfrissülés illúzióját kelti, azonban minden épületnél elmondható, hogy nyáron a rekkenő hőségben célszerű az ablakokat zárva tartani és külső árnyékolással védeni az üvegfelületeket a felforrósodástól.

 Néhány gyakorlati tanács:

Célszerű vásárolni egy olyan küldő-belső érzékelővel ellátott hőmérsékletmérő állomást, amelyről le tudjuk olvasni, hogy mennyi az hőmérséklet az adott pillanatban kint, illetve bent. A hőmérőt szabályosan és szakszerűen kell elhelyezni. Ezalatt azt értem, hogy egy olyan árnyékos helyen kell elhelyezni a külső hőmérséklet-érzékelőt, ahol a meleg levegő nem felé áramlik, illetve ahol a talaj sugárzása nem befolyásolja a hőmérséklet mérését.

img_9064.JPG

 

 

Ilyenkor kell szellőztetni! A hidegfront betörése után 22 fokra esett  a külső hőmérséklet. Egész napos szellőztetés után a hőmérséklet még mindíg 23,7 fok a lakásban,mert a falak tartják a meleget.

 

 

Szabatos hőmérsékletet a talajtól 1 méterre egy árnyékos, hűvös helyen lehet mérni. Javasolt egy bokorba vagy alacsony növésű fának az ágai közé elhelyezni a hőmérsékletmérő állomást (nem a külső érzékelőt?) Nem célszerű falra felakasztani, mert a falnak a sugárzó hőmérséklete is zavarólag hathat a hőmérséklet-mérésre.

Épületen belül mindenképpen olyan helyre célszerű elhelyezni a hőmérőt, ahol szintén nem éri hősugárzás. Akár egy TV-ből kiáramló meleg levegő is megzavarhatja a belső hőmérséklet-mérésünket.

 Ha megfelelően elhelyeztük a hőmérőt, akkor már csak az van hátra, hogy elkezdjük figyelni a reggeli órákban a mutatott értéket.

Abban az esetben, ha a madarakkal kelünk - azaz korai órában -, akkor megfigyelhetjük, hogy a legnagyobb nyári kánikulában is bizony reggel igen hűvös a levegő. Ezt a hűvöset célszerű kihasználni, vagy úgy hogy korán reggeltől, amikor felébredünk, egészen addig, amíg nem kezd el a külső hőmérséklet rohamosan emelkedni célszerű ablakokat kitárva intenzíven szellőztetni. Javaslom, hogy folyamatosan figyeljük a hőmérőt, hiszen a napkelte után villámgyors emelkedésnek indul a hőmérséklet és innentől kezdve már a forró levegőt fogjuk a lakásba engedni.

 Ha olyan környéken lakunk, hogy ezt megengedhetjük, illetve megfelelő riasztórendszerrel rendelkezünk, akkor nyugodtan bukó állapotba helyezhetjük a nyílászárókat nemcsak reggel, hanem már előző este is. Ilyenkor is célszerű figyelni a hőmérőt, ugyanis nagyon sokszor kint már elviselhetőnek érezzük a levegőt, de a hőmérőt figyelve láthatjuk, hogy még messze magasabb a külső hőmérséklet, mint a belső. Ez adódhat a páratartalomból, illetve az esti hűs szellőből, hogy úgy érezzük, hogy kint már megfelelő a hőmérséklet. Megintcsak célszerű a hőmérséklet-mérésünkre támaszkodni.

Amikor azt látjuk, hogy megközelítette vagy akár el is érte a külső hőmérséklet a belső hőmérsékletet, akkor célszerű az ablakokat ismét bukó állapotba helyezni. Esetleg egészen addig, amíg ébren tartózkodunk az erkélyajtót és ablakokat kitárva kereszthuzattal szellőztetni.

 Ha sikerül megvalósítani a késő esti óráktól a reggeli órákig tartó intenzív szellőztetést, akkor megtapasztalhatjuk, hogy lényegesen kellemesebb lesz a lakás klímája, mint a korábbi időszakban.

 Azért tartom fontosnak ezt ilyen részletesen és aprólékosan leírni, mert folyamatosan azt látom, hogy össze-vissza szellőztetnek az emberek – nem sok tudatosságot vélek benne felfedezni. Nem látom magyarázatát annak, hogy a napközbeni rekkenő hőségben nyitva tartsuk az ablakokat. Természetesen a zárt lakásban előfordulhat, hogy kellemetlennek érezzük az adott hőmérsékletet.

 A klímakomfort javítására még mindig jobb megoldásnak tartom azt, hogy elindítunk egy szobaventilátort és ezzel a klímakomfortunkat javítjuk. A tapasztalatom az, hogy a legalacsonyabb fordulatra állított ventilátor oszcilláló - azaz váltakozva mozogva - nagyon kellemes klímát tud teremteni a lakásban.  A hőmérséklet ettől természetesen nem lett kevesebb, de becsapjuk a hő-érzékelésünket és ahelyett, hogy beengedjük a lakásba a  forró levegőt mégis jobban érezzük magunkat.

 A szellőzésnek természetesen része az is, hogy odafigyelünk arra, hogy a nyílászáró-felületeinket ne tudja a nap intenzíven sütni. Hiába van belső oldali árnyékoló szerkezetünk (reluxánk, sötétítő függönyünk), ha a kívülről érkező napsugarak felforrósítják az ablaküveget. Mindenképpen törekedni kell arra, hogy a külső felületeken legyenek az árnyékoló szerkezetek.

 Tovább javíthatjuk az épületünk klimatikus állapotát, ha a nyílászárók előtt növényzettel vagy valamilyen mozgatható árnyékoló szerkezettel árnyékolunk. Azért hangsúlyozom a növényzetet, vagy a mozgatható szerkezetet, mert a téli időszakban viszont arra lesz szükség, hogy napsütés érje az épületet.

Ezért nem célszerű fix árnyékoló szerkezeteket építeni, illetve ha ilyeneket telepítünk, akkor ezeket is méretezni kell a tájolás függvényében, hogy nehogy téli túlárnyékolás keletkezzen.

A szellőztetéshez hozzá tartozik az is, hogy amikor burkolatokat tervezünk az épület körül, akkor minimalizáljuk az olyan burkolatokat, amelyek elnyelik a hőt napközben, majd pedig azt este visszasugározzák.  Tehát célszerű a növényzetet minél közelebb telepíteni az épülethez, célszerű faburkolattal, esetleg kavicsburkolattal fedni az épület környékét, mert ezeket nedvesítve még mindig egy kellemesebb klímát tudunk kialakítani az épület körül, mint ha nagy betonozott vagy térkövezett felületeket hozunk létre.

 

A szellőző berendezés üzemeltetése folyamán oda kell figyelni arra, hogy nyári üzemmódba legyen kapcsolva a készülék. Jellemzően a készülékek ezt automatikusan meg tudják oldani, azonban vannak olyan berendezések, ahol a hő-visszanyerést a nyári üzemmódban ki kell iktatni, azaz nyáron nem cél, hogy az épületből eltávolított levegőből a hőenergiát kinyerjük. Nyári üzemmódban csak elszívjuk az elhasznált levegőt és a friss levegőt bejuttatjuk az épületbe.

Szólj hozzá!


2016.06.09. 11:20 Mesterünk

10% locsolási kedvezmény! Te tudtál róla?

 

Az 58/2013-as Kormányrendelet alapján a május 1-szeptember 30-ig terjedő időszakra kérelem alapján 10% locsolási kedvezmény illeti meg a 2000 m2-nél nem nagyobb lakossági felhasználókat, ha nincs külön locsolási vizet mérő vízórájuk. 

 

10-percent.jpg

 

A kérelmet az illetékes vízműhöz kell beadni.

A kedvezményt az elbírálás utáni időszakban érvényesítik.

 

A vízművek oldalán általában megtalálható a kitöltendő nyomtavány.  Mivel ezt nem a főoldalon reklámozzák, célszerű  a „locsolási kedvezmény” szavakra keresni az oldalon.

 Néhány vízművet kigyűjtöttem:

 Fővárosi Vízművek:

http://vizmuvek.hu/files/public/Fovarosi_vizmuvek/tarsasagi_informaciok/pdf/NY-09_nyomtatvany_locsolasi_kedvezmeny_igenybejelento_20150507.pdf

 Északdunántúli Vízmű Zrt.

http://www.edv.hu/letoltesek/nyomtatvanyok/

 Fejérvíz:

http://www.fejerviz.hu/images/%C3%BCzletszab%C3%A1lyzat/9_b._sz._mell._Megrendel%C5%91_locs.kedvezm.pdf

 Duna Menti Regionális Vízmű zrt.

http://www.dmrvrt.hu/static/internet/download/U72054_v8.pdf

 

58/2013 Kormányrendelet vonatkozó részei:

62.§ (4)116 A víziközmű-szolgáltató legfeljebb 2000 négyzetméter alapterületű ingatlanok esetében, árutermelést részben sem szolgáló házikert öntözéséhez a locsolási vízhasználatot elkülönített mérés nélkül, a 63. § (6) bekezdés d) pontja szerint, mennyiségi korrekció útján is biztosítja a lakossági felhasználó számára, ha azt a lakossági felhasználó - az ellenőrzés lehetőségének előzetes értesítés mellőzésével történő felajánlásával - kéri.

63.§ (6) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:

d)126 elkülönített mérés hiányában a lakossági felhasználó által a házikert öntözéséhez május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízfogyasztás 10 százaléka, valamint

Szólj hozzá!


2016.06.04. 18:19 Mesterünk

Csak a fal a fontos? 2.rész

Az optimális falszerkezet kiválasztása során megkezdett vizsgálódásomat tovább folytattam. Megannyi kérdést kapok tervezői és kivitelezői munkám során, tehát nem volt nehéz kiválasztani a  haladási irányt.

200_m2-es_modellepulet.jpgEgy általunk megtervezett, 200m2 alapterületű épületet a  PHPP számitás segítségével vizsgálom , és az ebből levont tapasztalatokat osztom meg ! 

 

 

Legfőbb célomnak ezt tekintem, hogy a hagyományos gondolkodás keréknyomából kizökkentselek.

Sok jó szakember megelégszik azzal, hogy legyen egy jó rétegrendünk, és akkor az épület is jó lesz. Ez szerintem nem  így van!

 

Ha van mód választani, akkor okosan válasszunk!bicikli_tegla.jpg

Az optimális falszerkezet kiválasztása során is látható volt ettől eltérő gondolatmenetem. Ugyanis nem egyetlen réteget vizsgáltam egy rétegtervező programmal, hanem ennek a fel rétegrendnek a viselkedését és hatását az egész épületben! Ezzel persze nem tettem semmi újat az igazán jó szakemberek szerint, hiszen ők már így gondolkoznak régóta. Természetesen a rétegrend ellenőrzésének továbbra is jó módja pl. egy összehasonlításban egyetlen réteg hőátbocsátásának kiszámitása, de sokkal értékesebb adatokat kapunk, ha ezt egy egész épületet vizsgálva elemezzük.

 A bevezetőt követően lássuk mostani vizsgálódásom tárgyát. Nézzünk egy olyan épületet, ami jó rétegrendekkel épül fel, de messze nem passzívház.

 

 A falazat 30 cm vastag vázkerámiából készül, 8 cm EPS Grafit hőszigeteléssel, kívül hálóval+gletteléssel, belső oldalon gépi gipszvakolattal. Ez a falszerkezet U=0,236W/m2K értéket tud, ami igazán nem különleges. Éppen megfelel a rendeletben leírtaknak, azaz a 2020 -ra tervezett "közel nulla" energiaigényű épületek szerkezeteinek(!) szintjét célozzuk meg. (Hogy mi a bajom a "közel nulla" fogalommal, azt most nem taglalnám. Itt elég annyi, hogy ez a közel nulla sajnos nagyon messze van az igazi nullátol..)

 

Szóval korábbi passzívház szintű épületünket kicsit megkopasztottuk,

  1. kidobtuk a hővisszanyerős szellőzőgépet, és
  2. leszedtünk róla annyi hőszigetelést mindenhonnan, hogy "elérjük" a 7/2006 TNM rendelet szintjét. Igy maradt a fent említett 8 cm EPS.

 

Ezzel elértük hogy bő háromszorosára nőtt az energiafelhasználásunk!

 ph_lesporolt_hoszig_elonytelen_alaprajz_160530_1.jpg

A "megkopasztás"után a 15 kWh/m2/év értékről egészen 46 kWh/m2/év értékig romlott az éves fűtés energiaigénye.

 

De sebaj, így mulat egy magyar úr! Épp lefelé megy az energia ára a világpiacon, értelemszerűen azért, hogy utána ismét emelkedhessen.

Az, hogy háromszorosára nőtt, még mindig nem lenne baj, mert a bázis kicsi volt, tehát még mindig elfogadható lenne az energetikai szint, és az energiafogyasztás.De mi történik akkor, ha ugyanebből az építőanyagból egy kicsit másabb alaprajzot építünk meg?

 

p4101239.JPGMi történik, ha az épület formájának  energetikára gyakorolt hatására nem vagyunk figyelemmel? Például kihasítunk az alaprajzból egy fedett terasznak való területet!! Például igy:

 

 

 

Ekkor történik a katasztrófa, ugyanis az épület szintenként 25m2-rel lesz kisebb, az energiafelhasználás pedig már a 4x-es !! a kiindulási épülethez képest. Azaz 61 kWh6m2 /évnél járunk, ami még mindig jobb a rendeletben leirt 100kWh/m2 éves értéknél.

ph_lesporolt_hoszig_elonytelen_alaprajz_160530_1.jpgA harmadik oszlopon látható, hogy már 4x-esére növekedett az energiafelhasználás!

 

 

 

 

 

Természetesen ez ritkán fordul elő, hogy egy jó épület felől visszakozunk, és tervezünk egyre gyengébbet.

A jó gyakorlat az lenne, hogy egy adott épületet elkezdünk tuningolni, és igyekszünk minél jobb szintre felhozni.

 

Tehát akkor nézzük forditva, és kezdjük feljavitani  a mintaépületünket!

 

Ezt a kétszintes, összesen 150m2 alapterületű épületet úgy módosítjuk, hogy az épülettömegből kiszakított teraszokat az alaprajzba integráljuk. Fűtött térré, és beépített lakóterületté válik, miközben a falfelületem, annak költsége nem növekszik, így az építési költsége sem nőtt, feltételezve hogy ez egy burkolt terasz lett volna. Az épület alapterülete így 2x25m2-rel megnőtt!

A fajlagos energiafelhasználásom csökkent, az alábbiak szerint.

61kWh/m2/év értékről

46kWh/m2/év értékre.

 

 Abszolút értéken pedig a fűtési  energiaköltség változatlan maradt. A 150 és 200m2 -es alapterülettel felszorozva  a fenti számokat azt kapjuk, hogy a kisebb alapterületű épület éves energiaigénye 9150kWh/év, míg a 200m2-es épületé 9200kWh/év.

Hangsúlyozom, ez nem került pénzbe!

 

Tettem egy tétova kísérletet, hogy az optimálisan tájolt épületet elkezdtem forgatni, mi változik? Az derült ki, hogy ennél a szintnél hiába jó tájolású az épület, annak hatása nem érvényesül szignifikánsan. A forgatás 10%-os mértékű változást okozott. Azaz a jóminőségű ablakokon sem lehet számottevő nyereséget elérni, ha az egész épület nem ér el egy magasabb energetikai szinte, legalábbis eszerint a modell tanúsága szerint.

A helyes következtetés az lenne, hogy ha szeretnénk a napsütésből eredő nyereséget a ház javára fordítani, akkor érdemes egy jó energetikájú épületet létrehozni. Akkor már a  jó tájolásból eredő napsütés-nyereség is  hatványozottan érvényesül.

 

Ezért a  következő lépés az az lenne, hogy a családi malacperselyt kirázva, a fent emlitett 7/2006 TNM rendelet szintjét meghaladóan falat hőszigeteljünk. Hogy miért? Mert tudjuk, hogy a politika, és a világ változik, mi is idősebbek leszünk, a fizika pedig marad. Tehát télen fázni fogunk, a nagyi méginkább, neki pedig magyarázhatjuk  a kilowattokat. Ha azt karjuk, hogy ne fázzunk, fel kell tekerni azt a termosztátot.  Nyáron pedig melegünk lesz, egyre hamarabb, lehet, már kora tavasszal be szeretnénk kapcsolni a klímát.

De mégis mibe kerül egy komolyabb hőszigetelés? Szerintem nem vagyunk rossz helyzetben, mert az állványozás úgyis kell, a ragasztó és a színvakolat mindenesetben kell, egyedül a hőszigetelés vastagsága növekszik.

Abban az esetben, ha passzívház szintre szeretnénk eljutni, akkor a falazatra 22 cm többlet hőszigetelést kell felpakolni. Ez 4800Ft-ért megkapható a legjobbak közül való  gyártó anyagából, ami a 245m2-es felületet figyelembe véve nettó 926.000Ft. A dübelek költsége is növekedik a hosszúság változása miatt. Ezzel azonban nem számolok, mert van olyan speciális dübel, aminek költsége nem érzékeny a hosszváltozása!

Egy milliós nagyságrendű  költség nem elhanyagolható, de ennek a 200m2-es épületnek a főösszege eléri az ötven milliót. Ehhez képest  az 1,8 százalékos többletköltség nem vészes. 

 

A közel nulla energiaigényű épülettől a padlás és a padló extra hőszigetelésével juthatunk el a passzívház szerkezetig. Ez természetesen már túlmutat ennek a  cikknek a keretein, de ki fogom számolni azt is, mekkora többletköltség egy rendeletnek megfelelő épülettől eljutni a passzívházig.

 

A sok szám után a szubjektív élményeket is vegyük sorra! Egy téli estén a lakásban igen hamar észrevesszük, ha nem érezzük magunkat komfortosan. Leszáll az este, és egyszer csak megborzongunk. Ilyenkor a fűtési rendszer is kapcsolt már, és elkezdte a növekvő hőveszteséget pótolni. De minél távolabb vagyunk az U= 0,15W/m2h értéktől, annál érzékelhetőbb lesz az épület hővesztesége.

Erre a jelenségre a nők fokozottan érzékenyek, mert jellemzően kevesebb testzsírral rendelkeznek, és ugyanígy az idősebb korosztály.

((Asszonyom, egy  téli estén Ön átdughatja a hideg lábát a paplan alatt ?? Remélem! :-) )

 

Saját házam 20 évvel ezelőtt az akkori rendeletnek megfelelő,  közkedvelt és jó minőségű téglából építettem, ami 2x jobb volt, mint az addig alkalmazott B30-as falazóelem. A délre tájolt épületben napnyugtakor mégis érzékelhető a kellemetlen hőveszteség, pedig az északi falat 1996-ban  4!!  :-)) cm EPS-sel hőszigeteltük, még a színvakolás előtt. Ez érzékelhető javulást hozott, és sokkal  jobb lett a falszerkezet U értéke mint a követelményérték, de a hőkomfort terén nem kielégitő. Most már vicces a 4 cm hőszigetelés, ugye?

Mindezt azért írom le, mert az a tapasztalatom, hogy az 1988 óta folyamatosan szigorodó hőtechnikai előirások és elvárások nagyon csak a számok világában mozognak, az olyan szubjektív tényezőket, mint a hőérzet, kevésbé vizsgálnak.

 

Egy kis személyes sztori: A B30-as téglából épült  irodánk utólagos hőszigetelése 2004-ben készült, az akkori követelményeket meghaladó 8 cm-es EPS vastagsággal. Ezzel egy 0,34-es U értéket produkáltunk, amit az idő és  a tapasztalat ismét meghaladott.

 

Ne higgyetek nekem! Próbáljátok ki a saját bőrötökön!

 

Mivel jár majd ez? Nézzük, ha a 22 cm-es hőszigetelést valaki utólag rakná fel! Ismét állványozni, és dolgozni vele, színezni. Mindez 12.500Ft-os költséget is jelenthet négyzetméterenként, amire már a 27%-os áfát kell számolni! Igy a korábbi egymilliós költséggel szemben később 3,9mFt-os költséggel kell kalkulálni.

varhato_tobbletraforditas_160530_1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És,amint látjuk, az elmúlt évtizedek épületeit sorba hőszigetelik. Ki jobban, ki kevésbé.

 

Te mire költenél 3 millió megtakarított forintot?

Szólj hozzá!


2016.04.25. 13:00 Mesterünk

Az okostégla. Átverés?


wp_20160331_13_16_59_pro_li_1.jpgAz okostégla még újdonságszámba megy, de a tavasz és az építkezési kedv ismét rátereli a figyelmet.Tudják, ez az, amikor a hőszigetelés a tégla belsejébe van dugdosva. Ezért "töltött téglának" is hívják .

 

Biztosan olyan okos ez az okostégla?

 

Ha ért valaki a marketinghez, tudja, hogy az újdonságokkal komoly pénzt lehet szakítani. Sokat el lehet kérni azoktól, akik nyitottak az új, és innovatív dolgokra. Ha ez beleillik a kor fő problémái közé, és arra jó megoldást kínál,  eleve nyert ügye van.

teglaszellem.png

 Fontos erről beszélni, hiszen amikor 10+10 millió forintos CSOK , az 5%-os áfa, az egyszerű bejelentéses építkezés kezdés fűtik az építési kedvet, sok mindennel meg lehet téveszteni az embereket.

 Az energiaválság, a környezetvédelem mainstrem témák, és mi kell más, találjuk ki az okostéglát !

És itt jön  a nagy okostégla -átverés, mert nem tudom máshogyan nevezni!

 Logikusan gondolja azt egy hétköznapi ember, hogy  legyen  a ház egy jó téglából , mi több, okostéglából, és akkor minden rendben lesz.

 Miért tartom ezt egy felesleges dolognak, mi több lehúzásnak?

 

Mert elsőre nagyon jónak tűnik az okostégla, de egy tiszta, egybefüggő falfelületre igazak a közölt adatok.  Mi van a csomópontoknál, az ablakoknál, a sarkoknál koszorúnál, födémeknél? Megannyi probléma, ami ugyan megoldható, de messze bonyolultabban, mintha egy réteges, kivülről hőszigetelt falszerkezetről beszélnénk.

nagy_fal.jpgAmire szánták, épp arra nem volt jó. A Kinai Nagy Fal.

 

 A tégla hőszigetelési értéke jónak tűnik , de mi van akkor, ha ezt az U értéket behelyettesítjük egy mintaépület számításába?

 A döbbenet ekkor jön! Ugyanis nem egy passzívházba, hanem a lerontott, a TNM rendeletnek épp hogy megfelelő épület számításába illesztjük be ezt az okostéglát.

 Szóval, az eredmény: ha figyelembe vesszük a betonkoszorúk hőhíd hatását, a fal átlagos U értéke már csak 0,28!! W/m2K. Pedig a bótba 0,16 volt még?? Ez hogyan lehet? Hát úgy kérem, hogy ott téglát tetszett venni, mi pedig már egy falat, és egy épületet vizsgálunk!

 És az árak? Ez az igazán szép!

Az okostégla  falazat 36%-kal drágább, mint a rendeletnek éppen megfelelő, de összességében  jobb energetikai tulajdonságokat produkáló, 8 cm polisztirollal szigetelt fal!

 

 Ami nem meglepő, de elgondolkoztató, hogy a passzívház minőségű falszerkezethez képest 12 %-kal  drágább ez a megoldás! 

Álljanak itt a konkrét számok is!

Az első, zöld sorban egy passzivház falszerkezet viszonyitási alapként szerepel.

A második, szürke sorban a TNM rendeletnek éppen megfelelő megfelelő 30 cm-es falazat 8 cm kiegészitő hőszigeteléssel.

A harmadik, sárga sorban az "okostégla" szerepel.

okostegla_excel.jpg

Azonos műszaki tartalmat hasonlítottam össze, ugyanis az "okostégla" falazatra  egy alapvakolatot számoltam, így már csak egy színezővakolat szükséges rá.

Szándékosan nem szerepel egyetlen gyártó neve sem, mert nem egy termékkel, hanem egy elgondolással van gond szerintem. De ha másként gondolja valaki, kérem ne rejtse véka alá, várom a véleményeket!

 TNM rendelet: (tárca nélküli miniszteri rendelet 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról) az aktuális energetikai direktívákat tartalmazza, meghatározza egy épület optimális energetikai szintjét, és meghatározza  a számítási módszereket. A szakemberek véleménye megoszlik róla, mert sok tekintetben elavult a szemlélete, pl.  az energiahordozók pillanatnyi  költsége erősen befolyásolja a hosszútávú javaslatokat. A megtérülés hangsúlyosabban érvényesül, mint a lakók hőkomfortigénye, és ez további energiapazarláshoz vezet.

U érték: egy négyzetméter felületen 1 óra alatt elszökő hőmennyiség értékét adja meg azt feltételezve, hogy 1 fok különbség van a külső és belső hőmérséklet között. 

 

12 komment

Címkék: építkezés energetika hőszigetelés passzívház családi ház A kategóriás A+ alacsonyenergiás épület okostégla


2016.04.03. 15:37 Mesterünk

Miből épüljön a fal? 1. rész

 Egy tipikus kérdés és nagy dilemma azután, hogy eldőlt, építkezésbe kezd a család. Hiszen mindenki úgy gondolja, ez az első munkafolyamatok egyike, és egyben olyan szerkezet, amivel közvetlen kapcsolatba kerülnek a családtagok.

 another_brick_in_the_wall.jpg
Ennek a kérdésnek az eldöntését megfontoltan kézbeveszi a családfő, internetet bújva felkészül a szakirodalomból, mielőtt a tavaszi építőipari kiállításon az aktuális akciókat megnézné. Itt a korábban egyszerűnek tűnő döntés hihetetlenül nehézzé válik, hiszen minden tavasszal 3 új falazati megoldás robban be a köztudatba.

Az energiahatékonytól, az olcsón át a környezettudatosig mindenféle szlogennel bombázzák az amúgy is sokk alatt levő nagyérdeműt. Ebből kellene nekünk választani? Állnak tanácstalanul a standok előtt.

 

Egyetlen megoldás marad, Józsi  kőműves véleményére támaszkodni, és persze ott vannak a barátok, akik  megdönthetetlen véleménnyel segítik az amúgy sem egyszerű helyzetben levő építkezőket.

 

Lehetne esetleg mégis másképp? Nem vélemények, hanem tények és számok alapján dönteni?

 

Erre teszek én most kísérletet, mikor többféle falszerkezetet hasonlítok össze, szigorúan számszerűsitve, és persze a költségekről sem megfeledkezve.

 

200_m2-es_modellepulet.jpgAz elemzést egy kétszintes, összesen nettó 200m2-es épület alapján készítettem el. az inspirációt egy mérnök ügyfelem adta, aki a fent leírt dilemmában volt, és mindenképpen számokkal alátámasztott döntést szeretett volna hozni. Ez megkönnyítette a munkámat. Az is segitségemre volt, hogy készítettem egy PHPP (passzívház energetikai méretezés ), számitást is , mely jól monitorozta  a lehetséges alternativák energetika és költség vonzatait is.

 


wp_20160331_13_16_59_pro_li_1.jpgA kiindulás az volt,
hogy falazott épületszerkezet készül, a szükséges hőszigetelőréteggel.  Azt az optimális falazati anyagot kellett megválasztani, aminek kellő mértékű a hőtartása (hőkapacitása), a hozzávaló hőszigeteléssel pedig energetikailag is kielégítő lesz. A falazat és a hőszigetelés egyértelműen különvált, réteges szerkezetben gondolkoztunk.

A képen LeierPlan 30 N+F téglafalazat látható vékonyágyazatú habarcssal. Lábazatnál 2 sor hőhídmegszakító pórusbeton falazat .

A számitási modell minden finomságát nem részletezném itt, hiszen cikkemet nem szakembereknek, hanem laikus felhasználóknak írom. Erre  külön kitérek később, ha valakit a részletek is érdekelnek.

 

Két nagyon fontos kérdést kellett megválaszolnom a költségeket nem figyelmen kívül hagyva:

  1. érdemes -e a passzivház kritériumnak megfelelni a falazati rétegrend megtervezése során, vagy elé a "közel nulla" energetikai szint megcélozása?

  2. szükséges-e nehezített falszerkezetet építeni a nyári felmelegedés ellen?

 

 

Ezt követően pedig a legmegfelelőbb falazati rétegrendet kellett összeállítani, az optimális energetikai szint eléréséhez. Nézzük, mit vizsgáltam ezen a  200m2-es, kétszintes mintaépületen?

  • 7 falszerkezeti rétegrendet hasonlítottam össze,
  • arra törekedve, hogy az U érték közel azonos legyen
  • és az épület PHPP szerinti hőenergiaigénye a passzivház kritériumot kielégítse

falazat_ktsg.png

 A diagramon több falazati megoldás műszaki és költség tényezőit mutatom be. Először azokat a megoldásokat vizsgáltam, ahol a kitűzött energetikai szint a passzivház kritérium, méghozzá nem rétegrendi, hanem épület szinten.

Ebben a 200 négyzetméteres, kétszintes épületben a passzívház  szintet  a 0,09-es "U" falazati értékkel értük el.

 

 Ezt  a követelményértéket a 30 cm téglafalazat+30 cm grafitos EPS hőszigeteléssel tudta kielégiteni. Ennek a falazati megoldásnak a költsége anyag+díj (a+d) 21eFt *. Mostantól tekintsük ezt  a bázisnak, amihez minden mást hasonlítani fogunk!

 Kiváncsiságból megvizsgáltam, hogy mészhomok tégla falazat alkalmazása esetén mi történik?

 Ennek abban az esetben van létjogosultsága, ha  a telek beépíthetősége a vékonyabb falazatot teszi indokolttá.

 A mészhomok tégla falazat alkalmazása 21% **-os, illetve 38%-os drágulást okozott . Forintosítva 24eFt és 29eFt  -os négyzetméterár adódott.

Fontos megjegyezni,hogy  a vastagabb mészhomok tégla falazat rosszabb(!) energetikát eredményezett azonos hőszigetelőanyag-vastagság mellett. Ennek oka a nagyobb épülettérfogatban keresendő. Mindkét esetben kismértékben meghaladja az épület energiagénye a követelményszintet. Ezt az első 3 kék oszlopon szemléltettem.

 Gyakran felmerül a természetes anyagok használatának igénye. Bár senki nem tudta még megindokolni, hogy a polisztirolnál (EPS) miért természetesebb  a kőzetgyapot, de azért lássuk a számokat!

 Ezt az összevetést kékeket  következő zöld oszlopokon lehet látni.Ismét itt a grafikon:

falazat_ktsg.png

 

 Egy 30 cm-es téglafal lehőszigetelése 30 cm kőzetgyapottal azt eredményezi, hogy  a kiindulási falszerkezethez képest 61%-kal drágábban építünk egy gyengébb minőségű falszerkezetet, ami csak 16,5kWh/m2/év értéket tud.

Aki számolt PHPP-t, tudja, ezt nehéz helyrehozni. A négyzetméter költség  (a+d) itt már 33.700Ft.

Ha tovább ínyenckedünk, és egy 20 cm vastag mészhomok falazatot hőszigetelnénk  továbbra is 30 cm kőzetgyapottal, akkor 82%-os többletköltségnél és 38eFt feletti költségnél járunk.

Pusztán érdekességképpen a 30 cm-es mészhomok falazat +kőzetgyapot kombó költségét is kiszámoltam. Ez a megoldás 99%-os többletköltséggel, és az összes verzió közül a leggyengébb energetikával jár. Forintosítva 41.700Ft-os költséggel ez viszi el negatív értelemben a pálmát.

120705_093.jpg

Amikor nagyon kicsi a beépíthetősége egy teleknek, a 10 centiméterrel vékonyabb fal is számitásba jöhet!

20 cm SILKA mészhomok+30 CM Grafit EPS

 

 

 

 

A végére egy megvalósitható, de megkérdőjelezhető alternatívát hagytam. A falazat 20 cm mészhomokból épül, és egy olyan szigetelést tettem rá, amivel legalább elvben teljesül a passzivház kritérium. Ez 33 cm kőzetgyapottal érhető el. Igy a költségek a bázishoz képest 91%-kal magasabbak, azaz 40eFt-ra rúgnak. Ez majd' a duplája  a kezdeti 21 eFt-nak.

Ezek után nézzük meg, hogy mi történik, ha a közel nulla energiaigényű épületek szintjét célozzuk meg, legalábbis a fal rétegrendjének tekintetében.

 

 Ebben az esetben már 8 cm homlokzati hőszigeteléssel ki tudjuk elégiteni azt  a követelményt, ami  a fal "U" értékére vonatkozik. Mivel az épületünk továbbra is változatlan, gyakorlatilag egy passzivház, csak éppen a falazat hőszigetelését vékonyítjuk el. Itt az U érték 0,236 lett, a 0,24 -es követelménnyel szemben. A költségek bázishoz képest értelemszerűen csökkentek, méghozzá 14%-kal. A falazat összköltsége 19.000Ft-ot tesz ki.  4.000Ft-ot sem, legfeljebb 3700 Ft-ot takaritottunk meg  négyzetméterenként. Ez a megtakaritás az egész épületre vonatkoztatva 1.070.000 eFt-ot tesz ki, mivel a falazatunk összesen 288m2.

 És mibe kerül még ez a megtakaritás?

34-121001_069.jpg Érezhető lesz a falfelület hőmérsékletében a különbség, és szerencsétlen esetben a penész is megjelenik egy-egy eldugott sarokban! És mi lesz a fűtésszámlával?

 

 

Homlokzat hőszigetelése 2011-ben

20 centiméter vastag grafit EPS rendszerrel.

 

 

A fűtésszámla nem lesz rettenetes továbbra sem, hiszen az épület hőigénye ha százalékosan nagyot is nő, abszolút értéken még mindig alacsony lesz. Azaz energiában közel a dupláját használja fel, mint egy passzivház, de még igy is évi 33.000Ft csak a többletköltség.Természetesen úgy, hogy a szellőzőgépet továbbra is beépitjük!

Logikus következtetés lenne, hogy nem éri meg passzívházat, vagy  a passzívház szintű hőszigetelést megépíteni. Mégis miért épül mégis annyi passzivház, és rezsicsökkentés ide vagy oda, még hazánkban is egyre több ilyen épület készül?

Nem szabad megfeledkezni a falfelület hőmérsékletéről! A falfelület hőmérséklete érezhetően el fog maradni a levegő hőmérsékletétől, ha nem épül meg a passzivház standardnak megfelelő hőszigetelés. Nagyobb lesz a hőingás, és a szubjektiv komfortérzet is romlik.

A család legfázósabb tagja odamegy a termosztáthoz, és feltekeri. ezzel ismét csak a hőmérséklet ingadozását segíti elő, és még kevésbbé lesz egyenletes a hőmérséklet.

 

 Fentiekből megítélésem szerint az következik, hogy

  1. érdemes megépíteni a passzivház szintű falszerkezetet

  2. azt pedig a legolcsóbban oldjuk meg, ha a legkézenfekvőbb megoldást választjuk, azaz a téglafalazatot egy méretezett EPS hőszigeteléssel borítjuk

 

Egy kérdés maradt megválaszolatlan, érdemes -e neheziteni a falszerkezetet?

 

Látható volt, hogy a mészhomok tégla beépitése nem csökkentett a téli  energiafogyasztáson, hanem amint az várható volt, inkább rontott rajta. De mi a helyzet nyáron?

 A méretező program, és a mérnöki gyakorlat mindegyik falszerkezetet nehéz falszerkezetnek tekinti, és  a felmelegedés szempontjából azonos elbírálás alá esnek.

 Azaz az ablakok szükséges árnyékolásával, az éjszakai kereszthuzattal az épület kellemes belső klímán üzemeltethető még akkor is, ha klímaberendezést nem építenek be.

 Ez a diagram azt mutatja, mekkora többletköltségekkel lehet számolni a példában szereplő 200m2-es épület esetén, ha nem körültekintően választunk falazatot. Az oszlopokon milliós osztásban szerepelnek a forintok!
grafikon_1.png

 Azaz kettő, vagy akár 5 millió forintot is el lehet tapsolni egyetlen tételnél! 

 És utoljára egy táblázat a számokkal, mely alapján a fenti cikk készült.

excel_teglak5.png

 
A fenti adatokat kérem tájékoztató jellegűnek tekinteni, mely egy példa épület alapján készült. Minden épület más és más lehet, a környezeti és egyéb hatásokról nem is beszélve, ezért megalapozott döntést csak egyedi elemzés és számítás alapján lehet hozni!

A következő blogban arról lesz szó, hogy egy épület energetikáját  változatlan falszerkezet mellett hogyan befolyásolja, ha az alaprajzon jól vagy éppen rosszul változtatunk. Megvizsgáljuk azt is, hogy a friss levegőn kívül mennyit lehet nyerni egy hővisszanyerős szellőztetőberendezéssel?

 

Rezsnyák Péter

kivitelező építész

www.mesterunk.hu

 

* Minden forintösszeg nettó értendő. CSOK jogosult épületnél, generálkivitelezés esetén 5%, egyéb esetben 27%áfa terheli.

**A kalkulált anyagárak  és munkadíjak kisipari normagyűjtemény, és magán megrendelők részére kiadott ajánlatok alapján kerültek kiszámolásra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!


2016.01.12. 22:26 Mesterünk

Nekem CSOK ,kinek CSOK, pénz számol, építkezünk,10 millió, gyerekcsinál, nem kell engedély, árajánlat kell, drágábban adja a szemét, nekünk nem marad, hol az építész, áfa vagy nem, ereszd el a hajam!

 

Az alábbi blogbejegyzésben szeretném összefoglalni, azokat az információkat, amiket pillanatnyilag az új CSOK-kal, családi ház építésével, tervezésével kapcsolatban, illetve hitelezéssel kapcsolatban tudni lehet vagy tudni érdemes.

 

csok.jpgEgy hét alatt is rengeteg minden történt, és lehet, nem is lett ez alatt a hét alatt tisztább a dolog. Mindenesetre megpróbálkozom vele!

2016.január 7-én kezdtem el ezt az anyagot írni. Természetesen lehet, hogy gyorsan fog változni, ezért kérem odafigyelni, hogy időközben egyes pontok változhatnak.

Amennyiben úgy látom, hogy valahol módosítani szükséges, úgy igyekszem folyamatosan frissíteni az anyagot

Bankok és hitelek


Január elején néhány kollegát megkérdeztem, akik a hitelügyintézés, illetve hitelfolyósítás terén járatosak. Gyakorlatilag semmilyen érdemi információt nem tudtak egyelőre mondani. A bankoknak még nincsen a kezében az végrehajtási utasítás, ami alapján meg tudnák mondani pontosan, hogy kinek és hogyan tudnak hitelt, illetve támogatást adni.
Egy fontos információ úgy tűnik, hogy már van:
 az is megkaphatja a támogatást, aki esetlegesen nem vesz igénybe hitelt. 


ÁFA mértéke


Az év végi, illetve januári hírek egyik fontos része volt az ÁFA, az ÁFA visszaigényelhetősége és a mértéke. Egy mellékelt linken be fogom csatolni azt a dokumentumot, amelyet egyik jogász ügyfelünk készített el, elemezve a szituációt, hogy tulajdonképpen egy családi ház építése folyamán milyen ÁFA vonatkozású változások vannak.
Amikor Ön egy családi házat építtet egy kivitelezővel, mondjuk velünk vagy bármelyik másik kivitelezővel és ez a kivitelező vállalkozás az Ön telkére felépíti a családi házat, úgy tűnik, az áfa törvény szerint , hogy egyetlen egy lehetőség van (amennyiben jogosultak rá) mégpedig a következő:

5 MFt mértékéig az áfát vissza lehet igényelni. Ez a korábbi néhány százezer forintos visszaigényléssel szemben elég jelentős összeg. Zárójelben jegyzem meg, hogy itt egy kis ellentmondást vélek felfedezni, ugyanis egy 300 m2-es ingatlant, ha egy projektcégtől vásárol valaki, akár 300.000- Ft/m2 áron, azaz 90MFt-ért, akkor 5%-os áfát fog fizetni, míg egy családi házat építő család ennek a töredékéhez fog hozzájutni az ÁFA visszaigénylés kapcsán. Nekem van olyan érzésem, hogy ez a későbbiekben még valamilyen módon változtatásra fog kerülni, de pillanatnyilag ez a helyzet. Mindemellett jogász partnereinkkel megpróbálunk pontosan utánajárni, hogy valóban csak a kivitelezési projekt végén értékesítésre kerülő lakások esetén érvényes-e az 5%-os ÁFA mérték.

Változott!!

"Vagyis a gyakorlatban ez a következőképp néz ki: ha az építkező magánszemély fogad egy generál kivitelezőt és az kulcsrakészen elkészíti a kívánt ingatlant, akkor a magánszemély az 5%-os alacsonyabb áfakulcsban részesülhet az előnyös kormányzati döntésből, míg

aki magánépítkezőként saját maga bízza meg a különböző szakembereket, veszi igénybe a különböző szolgáltatásokat (kőműves, ács, festő, stb.) és maga szerzi be a szükséges anyagokat, az a rendelet szerint jogosult legfeljebb 5 millió forintos áfa-visszatérítésre(-miután a 27 % áfát befizette -Blogger)" Portfolio.hu 2015 január 11.

 

Családi kedvezmény (régi CSOK)


A családi kedvezmények részleteibe nem mennék bele két okból:
- egyrészt, mert a korábbi családi kedvezmény is éppen eléggé bonyolult volt, rengetegen kimaradtak belőle ugyanakkor nem is volt túlságosan bőkezű.

Az új CSOK


Az új családi kedvezmény a régire épül. Itt aztán tényleg nagy káosz van pillanatnyilag, hogy ki, hogyan és miképpen kaphatja meg. Folyamatosan változnak a sarokszámok. Inkább belinkelném ide a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tájékoztatóját, akik kifejezetten jól összeszedték az ezzel kapcsolatos információkat. Hozzáteszem az itt leírtakért nem tudok garanciát vállalni, leginkább azért nem, mert talán még a jogszabályalkotó sem tudja, hogy pontosan mit csinál, vagy mit szeretnének csinálni. Mindenesetre tájékozódni, elindulni, gondolkozni már ez is egy hasznos anyag.

Milyen tervek kellenek? Kell egyáltalán építési engedély?


Ha építkezésről beszélünk, akkor nagyon fontos része ennek a feladatnak az engedélyek, illetve az engedélyezési tervek. Már ki is mondtam néhány olyan szót, ami teljesen okafogyottá vált az elmúlt napokban, ugyanis építési engedélyt nem kell kérni. Azonban mindenkinek nagyon felhívnám a figyelmét, hogy nagyon komoly dokumentációra továbbra is szükség van. Hogy milyenre, azt megint csak nem részletezném, hiszen a jogalkotó sincs teljesen tisztában azzal, hogy mit szeretne, vagy hogyan szeretne. Az építészkamara is tiltakozott közleményt adott ki az előkészítetlen rendelet miatt.

Annyit viszont tudunk, hogy bankok, illetve hitelfolyósítók egészen biztosan ragaszkodni fognak ahhoz, hogy egy olyan dokumentáció készüljön, amiből a jogosultság és a fedezet megállapítható. Pillanatnyilag a jogszabály nincs összhangban ezekkel a banki igényekkel.

Ebből még komoly feszültség származhat a későbbiekben.
A jogszabályalkotó arra törekedett az építési dokumentációval kapcsolatban, illetve az engedélyezéssel, hogy tulajdonképpen az engedélyezést magát ki is iktatta a folyamatból. Úgy áll hozzá a kérdéshez, hogy felelős magyar állampolgárok, úgymint a tervező és Ön, mint építtető megállapítják, hogy mit szeretnének csinálni, tájékozódnak a jogszabályokról, majd elkészíttetnek egy, a jogszabályoknak megfelelő dokumentációt. Azt, hogy ezt a dokumentációt hogyan publikálják, hogyan töltik fel az elektronikus tárhelyre, ahogyan azt korábban megettük, erről a jelenlegi rendeltek mélyen hallgatnak.

Találgatások folynak, azok annál inkább.

Ezek után az Építésfelügyelet továbbra is fenntartja magának az ellenőrzés jogát, ahol nagyon komoly szankciókra lehet számítani továbbra is. Tehát az, hogy építési engedély nem kell, az nem jelenti azt, hogy nem kell ide valamilyen komoly dokumentáció és azt sem jelenti, hogy nem lesz ellenőrzés.
Tekintve azt, hogy itt már nagyon komoly támogatási összegekről van szó, amik pillanatok alatt kérdésessé válhatnak bizonyos nagyon egyszerű dokumentálási hibák miatt, ezért nagyon komoly odafigyelést igényel az építkezés megkezdése és az építkezés megkezdésének az írásbeli előkészítése is.

Mindenképpen üdvözlendő az új jogszabályban, hogy a Hivatalnak a korlátlanul történő packázását próbálja keretek közé szorítani, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy egyes értelmezések szerint elvileg korlátlan számban válaszolhatja a beadott dokumentációra a Hivatal azt, hogy nem veszi tudomásul az építkezés megkezdését. Ez aztán az igazi patthelyzet, hiszen lehet, hogy azt sem fogjuk tudni, hogy miért nem akarják tudomásul venni.

Helyi építési szabályzat


Egy építési tervdokumentáció folyamán elég sok irányból kell különféle követelményeknek megfelelni. Egyrészt van egy Országos Építési Törvény, ami alapján az építkezést végezhetjük, ez kiegészül különféle helyi elvárásokkal, amik a helyi építési szabályzatban, rendezési tervben vannak megfogalmazva. Bizonyos helyeken főépítészi véleményt kérhettek korábban, azért, mert különféle helyi szempontokat és érdekeket kellett érvényesíteni az engedélyezés folyamán.
A pillanatnyi helyzetben, hogy ezekből mit kell figyelembe venni és hogyan, megoszlanak a vélemények.

Építész kollégám, Koós Miklós ezt a témát blogjában nagyon jól körüljárta.

A jogszabály, egészen pontosan a kormányrendelet elkészült, azonban többek szerint is ez sok esetben nincsen szinkronban az építési törvénnyel. A helyi építési szabályzatokról pedig már ne is beszéljünk.

Mindezzel együtt azt mondom, hogy aki úgy érzi, hogy az új támogatási rendszerben nagyobb lehetősége lenne az építkezésre mindenképpen érdemes elgondolkodni rajta, hogy mit szeretne és elkezdeni vizsgálgatni a lehetőségeit.


Természetesen, ha az egyéni igények már ismertek, akkor ezek után már lehet tájékozódni, hogy ezeket, hogyan és mint lehet megvalósítani.

Azt mindenképpen javasolnám, hogy ingatlanvásárlás, telekvásárlás előtt építésszel kellene konzultálni arról, hogy az adott helyszínen pontosan mit és hogyan lehet megépíteni.

Szólj hozzá!

Címkék: építkezés tervezés szocpol csok 10 millió készház építtető családi ház kulcsrakész új csok 10+10


2015.12.06. 21:26 Mesterünk

Megszűnik az építkezési engedélyezés – komment egy újságcikkhez

....az építkezés alulról kezdődik...(a végére kiderül, miért került ez a gondolat ide)

datei-iustitia_van_heemskerck.pngÖrömmel szembesül az ember azzal, amikor a szakmája egy országos napilap címoldalára kerül. Aztán jobban végiggondolva rájön, hogy ez nem is biztos, hogy akkora öröm.

Kezdjük mindjárt a címadással: Megszűnik az építési engedélyezés

Szakemberként olvasva is igencsak meglepődik az ember, hogy hogyan létezik ez.

Magam - a jogszabályokat egyelőre csak felületesen áttanulmányozva - nem tudtam olyat kiolvasni, hogy megszűnne az építési engedélyezés.

Lehet, hogy a formája, módja változik, de azért ez egy elég erős felütés.

itt az eredeti cikk-azóta ebben a témában sok másik is megjelent: 

Ha a cikket elkezdjük olvasni, sok olyan dolgot találunk, amivel egyet tudunk érteni és valóban örvendetes tény hogy központba kerül az építés ügye, azonban van néhány olyan dolog, ami mindenképpen helyreigazításra vagy árnyalásra szorul. Bízzunk benne, hogy a jogalkotó és a hatalomgyakorló valóban azért foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, mert látja azt, hogy az építőiparban hatalmas potenciál van.

Igen, ez egy kétélű dolog. Egyrészt van benne egy nagyon nagy lehetőség, másrészt nagyon nagy veszély is van benne. Ugyanis, ha az építőipari szakmában dolgozó rengeteg ember értékteremtő képességét figyelembe vesszük, akkor hatalmas nagy lehetőség van benne. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük azt is, hogy ha ezeknek az embereknek a munkáját nehezítjük, ellehetetlenítjük, akkor bizony hatalmas veszély is. Arról nem is beszélve, hogy ez a téma nagyon keményen érinti az otthonteremtésben érdekelt emberek életét.

Magyarul: lakni kell valahol és előbb-utóbb az építkezés, mint olyan megkerülhetetlen tényezőként előkerül mindenkinek az életében. Lehet, hogy nem mindenki építkezni fog, de lehet, hogy azért fog tudni valaki reális áron megvásárolni egy panellakást, mert az, aki addig ott lakott épít magának egy családi házat.

Az építőipar, a tervezés, a kivitelezés az egy nagyon-nagyon fontos tényező még akkor is, ha manapság egészen más iparágakat tekintenek hazai húzóágazatnak.

Ha építési engedélyezésről beszélünk, akkor a hosszasan elhúzódó engedélyezési folyamat és a hatósági ügyintézés nehézségei mindenképpen szót érdemelnek. A jogalkotó ezt szeretné egyszerűsíteni. 

Pillanatnyi meglátásom szerint nincs alapvető baj az engedélyezési gyakorlattal és a jogszabályokkal. Elég normálisan le vannak írva, hogy mit lehet, hogyan lehet, miképpen lehet. Én azt gondolom, hogy ezeket a jogszabályokat kellene tudni alkalmazni és ezeket a jogszabályokat nem feltétlenül jogászoknak kellene alkalmazni még akkor sem, ha jogszabályokról beszélünk. Ezeket a jogszabályokat építőipari szakembereknek kellene alkalmaznia, a józan ész használata mellett és szakmai gyakorlat ismerete mentén.

Sokkal inkább azt látom problémának, hogy a jelenlegi hivatali eljárásban nagyészt a jogalkalmazók azok, akik részt vesznek ezekben a folyamatokban az olyan építőipari szakemberek helyett, akik rendelkeznek kellő tapasztalattal. Hogyan várjuk el egy pályakezdő fiatal építésztől, ne adj Isten, jogásztól, hogy bonyolult építészeti és jogi ügyekben fognak tudni úgy állást foglalni, hogy az mindenki számára kielégítő lesz és közben még normális épületek is épülnek. Arról persze lehetne beszélni, hogy ezek a jogszabályok mennyire bikkfanyelven fogalmazódtak és lassan egy magyar ember számára érthetetlenek.

Ha egyszerűsítésről beszélünk, akkor itt valóban lehetne egyszerűsíteni, hogy egy normális magyar nyelven megfogalmazott jogszabály írja le, hogy mit és hogyan lehet, illetve kell.

Az egyszerűsítésnél felmerül a tudomásulvételi eljárás. Meg kell jegyezzem, ez egyáltalán nem új dolog, mert a használatbavétel most is így zajlik. Amikor bekerült a gyakorlatba az úgynevezett tudomásulvételi eljárás a használatbavétel folyamán, mindenki azt hitte, hogy ez egy nagyon egyszerű dolog lesz. El kell, hogy áruljam: egyáltalán nem az. Ugyanez történt eddig is, minden dokumentumot ugyanúgy be kell szerezni és csatolni kell, fel kell tölteni az ÉTDR elektronikus rendszerébe. Majd kijön a hivatali ügyintéző,-valamikor- szemléz, jegyzőkönyvet készít, stb. Gyakorlatilag semmiben nem különbözik a korábbi használatbavételi eljárástól.

Tulajdonképpen nem is baj ez, mert ez nem egy katasztrofális eljárás.

Az a baj, hogy egy összekészített dokumentáció átnézésére kb 2 hónapot kell várni, mire egy hivatalnok hozzá tud fogni.

Egyszerű példa: július legvégén adtunk be egy használatbavételi engedély kérelmet, most szeptember közepét írunk és a jövő héten fog csak kijönni a hatósági munkatárs. Tehát, hetek, hónapok telnek el még a tudomásulvételi eljárás esetén is ügyintézéssel. Nem tudom, hogy miért gondolja a jogszabály alkotója, hogy egy építési engedélyezési eljárásnál a tudomásulvételi eljárás bármiben is egyszerűbb lenne, hiszen terveket biztosan kell készíteni, rengeteg körülményt figyelme kell venni. Amennyiben a használatbavételnél sem megy sokkal egyszerűbben a tudomásulvételi eljárás, akkor itt mitől lenne az. Úgyhogy őszintén szólva, én csodákat nem várnék.

További érdekes újdonság a Nemzeti mintaterv katalógus készítése és az erre való miniszterelnöki utasítás.

Itt szeretném jelezni a kedves jogalkotónak és a szakma felügyeletét ellátó hatóságoknak, hogy a mintaterv egy halott ügy. Miért? A 70-es 80-as években láthattunk rengeteg ilyen mintatervet, ahol az épületek jól/rosszul megvalósultak ezekből a mintatervekből. Tapasztalhattuk azt, hogy ezeknek a mintaterveknek a legnagyobb problémája az volt, hogy hogyan lettek a helyszínre adaptálva. Mondhatnánk azt is, hogy adaptálva, hiszen nem egyszer ilyen igények futnak be a kedves építtetők részéről.

Aki manapság építkezni szeretne, az a legkevésbé sem szeretne mintaterv alapján építeni.

Ezt erősen alátámasztja az, hogy irodánkban is megtalálható több építőanyag-ipari konszernnek a mintaterv katalógusa, amiben nagyon jó és nagyon használható alaprajzok vannak, de mégsem fordult még elő, hogy ezeket a terveket változatlan formában használni lehetett volna. Ha pedig már változtatni kell rajta, akkor tulajdonképpen miért is beszélünk mintatervekről? Arról nem is beszélve, hogy az építészi tervezés sajnos manapság már nagyon kis részben áll csak magából a tervből. Azaz az építész munkájának nem kis része aktakukackodássá silányult! A környezethez való alkalmazkodás, terepviszonyok, szomszédos épületek elhelyezkedése, a  tájolás mind olyan egyedi körülményeket teremtenek, ami alapján a mintaterv gyakorlatilag nem fog előrelépést hozni. Természetesen ebbe lehet hatalmas nagy állami pénzeket belelocsolni, majd szép kötetben kiadni, de gyakorlati egyszerűsítést nem fog jelenteni. A műszaki dokumentációkat így is, úgy is el kell egyedileg készíteni. Én úgy érzem, hogy ez egy zsákutca.

Ha már itt tartunk, sokkal inkább azon kellene elgondolkozni, ami ebben a tervezetben, ebben a cikkben is egy kicsit összemosódik, hogy mi az, ami az építési engedélyezéshez és mi az, ami a kivitelezéshez szükséges dokumentáció.

Az építési engedélyezés lehetne valóban egy egyszerűsített folyamat, ami alapján a helyi építési hatóság el tudja dönteni, hogy az adott ingatlanra a megrendelő elképzelései szerinti épület megvalósítható-e? Ennyi, és nem több.

Azt azonban ne higgyük, hogy – és itt visszautalok a cikkben szereplő osztrák példára is – az építési engedélyezési dokumentáció egyben kivitelezésre is alkalmas. A magyar gyakorlatban folyamatosan ez a két dolog feszül egymásnak. Hol engedélyezési tervről, hol kiviteli tervről beszélünk. A jogszabály-alkotó pillanatnyilag szépen egybemossa a két dolgot, azaz az építési engedélyt és az építkezésre szükséges vagy kötelező kiviteli tervet. Igy bizonyos épületméret alatt nem kell kötelezően kiviteli tervet késziteni, ahogy eddig sem kellett.Ez a gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelenlegi a magyar gyakorlat szerinti családiház-építés folyamán az építtető tudtosságára van bízva, hogy részletes kiviteli tervek szerint vagy éppen ötletszerűen épül valami.

„Felmerül a gondolat, hogy a mintatervekkel megkerülhetőek lesznek e, az amúgy drágábbá váló építészek.”

Nagy tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy amikor valaki komoly pénzeket áldoz arra, hogy vásároljon egy gépkocsit, majd azt néhány év múlva eladja, hatalmas pénzügyi veszteséggel vagy éppenséggel befektetést csinál olyan céggel, aki aztán eltünteti a teljes pénzét, akkor

pont egy építészt kellene éppen drágállani, aki mondjuk lehet, hogy a család teljes vagyonát jelentő épületet fogja megtervezni?

Ezen a tervezési munkán fog múlni, hogy ez az ingatlan egy használható és likvid tőkének tekinthető épületet hoz létre, amelyet az ingatlanpiacon bármikor értékesíteni lehet vagy pedig egy holt tőkét hoznak létre, amit hatalmas anyagi veszteséggel tudnak csak értékesíteni. Én erőteljesen megkérdőjelezném, hogy az építészek drágábbá válnak e. Természetesen meg lehetne az építészeket jobban fizetni. Elég csak egy ingatlan-forgalmazóra figyelni, aki pillanatok alatt keres akár többet is az ingatlan eladásával, mint egy építész, aki azt a munkájával megtervezte és létrehozta. Hozzá kell, hogy tegyem: a tervezési díjnak csak a töredéke kerül az építészhez.

Az új tervezetben üdvözlendő az, hogy a feladat és felelősségi köröket tisztázzák.

Magyarul: a tervező, a felelős tervező, az építésügyi igazgatási szakértő, a beruházás-lebonyolító mind olyan fontos funkciók, amiket tisztázni kell. További nagyon fontos teendőnek tartanám azt, hogy igenis tisztába legyen téve az, hogy egy családi ház építése folyamán mi az, ami engedélyezési tervezésnek számít és mi az, ami kivitelezési tervezésnek. Ki ezért a felelős, mi az, amit kötelező megcsinálni. Ne lehessen a kiviteli terveket egy egyszerű jogszabályi ponttal átugrani és azt mondani, hogy egy átlagos méretű családi házhoz bizony nem kell kiviteli terv.

Én azt gondolom, hogy egy családi ház költségeit figyelembe véve nem engedhető meg az, hogy hozzáértő emberek közreműködése nélkül legyen az elkészítve.

Összefoglalva eddigi gondolataimat és a bennem felmerült észrevételeket azt kell, hogy mondjam, nem olyan rossz a jelenlegi rendszer, mint amilyennek tűnik. Sokkal inkább azt mondanám, hogy ezt jól kellene működtetni, ami már van. Legeslegfontosabbnak azt tartanám leszögezni, hogy tapasztalt és "öreg", rutinos szakemberek elengedhetetlenül szükségesek a rendszerben.

Nem engedhető meg az, hogy pályakezdőkkel és szervilis hivatalnokokkal töltsék fel azt a szakmai állományt, aki korábban képes volt ezt a folyamatot szakszerűen és gyorsan menedzselni. Jelenleg is vannak olyan határidők, amelyeket ha betartanának, akkor mindenki nagyon-nagyon elégedett lenne az építési engedélyezés folyamatával. Itt térnék rá a cikk zárógondolatára, hogy egy ideig nemhogy csökkenni, hanem növekedni fog a hivatalnokok száma, ami egy üdvözlendő dolog. Igen, érdemes ebben az ágazatban növelni a hivatalnokok számát, hogy egy gyors és profi szolgáltatást tudjanak nyújtani. És ha gyors és profi folyamat lesz, akkor nem fog előfordulni az, hogy mire építési engedélyt kap végre az építtető, addigra az élethelyzete olyan szinten megváltozik, hogy akár teljesen elmegy a kedve az építkezéstől és hagyja a fenébe az egészet. Sajnos erre volt példa a saját gyakorlatomban is.

Még egy zárógondolat: nagyon szomorúnak tartom, hogy egy országos napilap - amely egyáltalán nem tekinthető bulvárlapnak - megengedheti magának ezt a hatásvadász címadást. Ennek a szakmának már rengeteget ártott, amikor különféle tervezeteket, elképzeléseket belengettek, majd megvalósítottak, de egészen más formában. Gondolok itt akár a különféle támogatások mértékére és módjára. Ez mind-mind megzavarja a piacot és korántsem azt segíti, hogy egy ilyen nagy elszánást és hosszú átgondolást igénylő folyamat nyugodtan lefuthasson egy család életében.

PS: Köszönet Mari nénémnek, aki a megjelent cikkre meglepetten felhívta a figyelmemet. Azóta voltam egy fizetős továbbképzésen, továbbá egy országos építészkamarai gyűlésen, ahol mindkét alkalommal minisztériumi előadó beszélt a tervekről. Őszinte leszek. Nettó ötletelésnek tűnt az egész koncepció. Ha egyáltalán lehet arról beszélni...Kiderült, nem volt előzetes felmérés és tanulmány arról, pl. mekkora igény lenne típustervekre. Ugyanakkor elhangzott, a minisztérium és a kormányzat "alulról jövő építkezést" szeretne. 1. még nem késő...2. Minden jobbító szándéknak örül a szakma....csak ne hagyják ki belőle a szakembereket!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: jogszabály építkezés mérnök katalógus építés építész engedélyezés családi ház tipusterv mintaterv


2015.09.13. 16:17 Mesterünk

Passzívház építési hibák

Alacsonyenergiás, A+ -os, passzívház közeli...

 

Kedvelt hívószavak, melyek egy ingatlanos hirdetésben azonnal felkeltik az érdeklődést. Sajnos, a hiénák és  a csibészek jobban kezelik ezt a dolgot, mint a szakemberek. Ezért előfordulhat, hogy ezek csak írott szövegek lesznek, és semmi közük a valósághoz. Előbb utóbb persze kiderül, hogy ez csak kábítás volt, és rájön mindenki, hogy egy átverés részesei. Le kell szögezzem, nem a a valóban alacsonyenergiás, A+ vagy éppen passzívház kritériumoknak megfelelő épületekkel van a probléma! Azokkal az épületekkel van a probléma, amelyeket valótlanul felruháznak ilyen szuper, trendi címkékkel.

De van lejjebb! Nem elég a marketingsóder, hanem még úgy is csinálnak, mintha! Mintaprojekt, bemutatóház, energiamonitorozás és egyebek, úniós pályázattal körítve...

 

Aztán megnézi az ember az épületet, és egyik ámulatból a másikba esik. Az, hogy tervezés szintjén sincsenek rendben a dolgok, az sajnos egyből látszik. Miből gondolom ezt? A homlokzati és a padlás hőszigetelésnek itt-ott alig lesz helye. Aki látott alacsonyenergiás csomópontokat építés közben, egyből látja, hogy nem lesznek maradéktalanul hőhídmentesek a csomópontok, mert nem fog elférni a szükséges anyagvastagság. Ennél csak az rosszabb, amikor a megfelelő anyagokat trehányul, és  a legkisebb gondosság nélkül építik be.

 

Miért gondolom ez? Hát nézzünk meg egy-két képet!

 img_6908_1.JPGA monolit vasbeton kéreggel semmi gond, de ez biztosan nem légtömör. így már nehezen lesz az, hiszen az ablakok bent vannak, légtömörségi fólia fent van, de az épület összeillesztései nyitottak, sőt az egész betonfelület légáteresztő!

 

 

Az ablak körül elkészült a fóliázás, megítélésém szerint egy párazáró fóliával, ami itt nem szerencsés. A külső oldalon páraáteresztő fólia a javasolt. Ezt tetézi, hogy a rögzítőcsavarok megannyi kis piramisként dudorodnak ki a fólia alól, egészen addig, amíg a szigetelő szakmunkás (festőtanonc)  a hungarocellt rá nem pofozza a felületre. Onnantól annyi a légtömörségi szalagnak és  a légtömörségnek.

 

 

 

Nem dőlt el, kívül vagy belül lesz a légzáró burokfelület. Belülről glettelik a hézagokat,  a felületet nem. Ugyanakkor kívülről ragasztják körbe a légzáró szalaggal az ablakot. ez nem egy következetes kialakítás!

img_6926.JPG

Ablakcsatlakozás kialakítása. A légtömörségi szalagot a piszokba engedik le,az ablak alatt a toktoldó eleve nem szerencsés, de nyitott kamrákkal mégis mit és? Jár benne a levegő...

img_6912_1.JPG

A kritikus erkélyajtó csatlakozás. A betonpadló készül, de nyoma sincs a légtömörségi fóliázásnak sem kint, sem bent. Igy belülről már biztosan nem lesz értelme légtömörségi szalagozni, ha  a küszöbhöz nem férünk hozzá. A párát pedig jó lenne megfogni minél beljebb!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

img_6922.JPGEzen a fotón a sajnálatos módon már sérült, kilyukadt légtömörségi szalag látható. Ezt a lyukat vajon befoltozza-e valaki?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha alacsony energiás épületet építünk, akkor elsődleges hogy az ellenőrizetlen légmozgást minimalizáljuk, magyarul ne legyen huzatos  a ház. A burokfelület áttörése elengedhettelen, de nem mindegy hogyan tesszük. Ha ilyen szoros csokorban visszük át a falon a védőcsöveket, nem sok esély van a tömítettségre. Ha bordás csöveket használunk, még nehezebb a dolgunk.

img_6928.JPG

 

 A kegyelemdöfés az, amikor egy vastagabb védőcsőbe több vékony védőcső van bevezetve. Itt szerintem már esély sincs a légtömörségre. Aki már résztvett ilyen mérésen - Blower - Door teszten, annak ez nem újdonság.

img_6925.JPG A felületen rendezetlenül futó védőcsövek lehetetlenné teszik a felület leglettelését, tehát megint csak nem lesz légtömör burokfelület. A védőcsövek a szigetelőlapok szakszerű felhelyezését is akadályozzák. Ki fog matyóhímzést faragni a lapok hátoldalába?

 

 

 

 

 

 

 

 

img_6923.JPGAz ablakok beszerelése egy rendhagyó dolog az alacsonyenergiás építésben, de nem lehetetlen feladat. Mégis egy elég lehetetlen megoldást alkalmaztak itt: festetlen acél rögzitőlemezeket alkalmaztak, amit tetéztek azzal, hogy a nagyobb nyílásba egy natúr acél profillal erősítették be a nagyméretű nyílászárót. Ez a profil jelentős beépítési hőhidat eredményez majd, festetlen, előbb utóbb korrodál, a belsejében áramlik a levegő. Egy ilyen megoldás esetén egyáltalán számít az, hogy milyen minőségű az ablak? Nem sokat! Lehet, ezért alkalmaztak alumínium!! távtartókat a 3 rétegű nyílászárókban.

 

 

 

 

 

 Nem célja ennek a bejegyzésnek egy teljeskörű leírást adni , de ennyiből is látható, hogy jelentős veszteségek lesznek ezeken a szerkezeteken, a hibás és átgondolatlan megoldások miatt.

 

Szólj hozzá!

Címkék: energia kivitelezés passzívház légtömörség A kategóriás A+ Blower-Door alacsonyenergiás épület


2014.06.21. 10:50 Mesterünk

Biztosan huzatos házat szeretne?

Nehezen hinné, hogy valaki ilyet szeretne, ugye?szélzsák.jpg Pedig naponta hallom, hogy ez nem fontos azoknak, akik nem elég tájékozottak. De kiknek fontos ez? Azoknak, akik nem akarják az utcát fűteni, és nem akarnak fázni a meleg lakásban. Hogyan lehetséges ez?

Hiába van meleg a lakásban, ha közben ellenőrizetlenül mozog a levegő.

 A termosztát már 23 fokon áll, és mégis fázik? Igen, lehet, hogy az ellenőrizetlen légcsere, huzat, másnéven infiltráció olyan mértékű, hogy hiába fűt, a meleg az utcán lesz igen hamar.

 

Nem írnám ezt a blogot, ha nem tudnánk a megoldást. A megoldás a légtömörség-mérés. Ugyanis a meleg bentmarad, ha levegő nem szökik az épületből!

Hol szökik el a meleg levegő, és hol ömlik be  a hideg?

 

Az ablakok beépítése mentén, a pontatlan gumitömítés mellett, a villanyszerelési dobozokon és csöveken, a fóliák összeeresztése mentén, a kimaradt vakolatoknál, a kéményáttörésnél, a redőnyszekrénynél, ha csak a legfontosabbakat vesszük. Elkeserítő, hogy ennyi hibalehetőség van! Éppen ezért, jobb, ha lebeszéljük az építtetőt, és az építtető is lebeszéli magát a légtömör épület építéséről, és megspórolja magának ezt a macerát.

Én mégis azt gondolom, hogy jobb a huzatmentes, légtömör otthon. Ha friss levegőt szeretnénk, kinyitjuk az ablakot! Ennek meg van az az előnye, hogy ha már felfrissült a levegő, becsukhatjuk az ablakot. Hogy ablakszellőztetés esetén éjjel kettőkor mitől lesz friss levegő a hálószobában, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy egy szellőztetőrendszer egész nap friss levegőt biztosít a légtömör házban is.

IMG_2688.JPGEzen a képen a mérés látható.

De hogyan lesz légtömör a ház? Először is meg kell tervezni. Nem elég nagyon akarni, és nem elég ezt egy szerződésben kikötni. Egy jogász gondolhatja azt, hogy ez egy alpont lesz egy szerződésben, de amikor egy megyei épitészkamara többszáz fős tagságából egy tucatot érdekel a téma, el lehet képzelni, valójában hányan értenek hozzá.

Az az épület lesz légtömör a valóságban, amelyik  már a terveken is az!

 

Tehát kell egy jó terv, egy jó szerződés, amiben a résztvevők elköteleződnek a légtömörség, mint cél mellett. Ezek után kellenek megfelelő anyagok, melyekkel valóban légtömör lesz a megtervezett szerkezet. Nem árt, ha van tapasztalat, mert az első ellenőrző Blower – Door légtömörség mérésig rengeteg munkaművelet van, megannyi hibalehetőséggel. Mi történik, ha az épület mégsem lesz légtömör? Ekkor jön jól a rutin, hogy a megfelelő korrekciókat el tudjuk végezni. Methogy a cél, az bizony nem kicsi!

Óránként legfeljebb 0,6 lehet a légcsere, azaz az épület légtérfogatának 60%-a cserélődhet ki.

 

Ezért meg kell dolgozni. Hogy ezt hogyan lehet megcsinálni? Egyre jobban! Az első épületünkél 1,8-as értéket mértünk először, majd a korrekciók után sikerült leszorítani 0,6-os értékre. A második épületünknél, tanulva a korábbiakból, az első mérés már 0,63-as értéket adott. Majdnem jó! Egy kicsit rá kellett gyúrni, és a következő mérés  0,55-os Blower Door teszt értéke a 0,6-os légtömörségi küszöbérték alá került. A cél az, hogy minden épületünk elérje ezt a szintet.

 

Az Ön épülete huzatos lesz, vagy már van légtömörségi célja?

 

Tudva azt, hogy mennyire szigorú egy ilyen légtömörség mérés, megértem, hogy ettől igyekeznek távol tartani magukat a kollégák és az óvatos építtetők. Én mégis jó dolognak tartom a magam részéről, mert itt egyértelműen kiderül, hogy hogyan is dolgoztunk. Két hitelesített Blower- Door után nem aggódom! Szerencsére a megfontolt építtetőim is így gondolják, és légtömör épületet építtetnek!

Ha nem szeretne huzatos házat, akkor Blower –Door légtömörség ellenőrzött épületet építsen!

Szólj hozzá!

Címkék: huzat légtömörség A+ Blower-Door


2013.08.11. 19:55 Mesterünk

Ne féljünk az „ e” építési építési naplótól!

...inkább tanuljuk meg minél előbb hatékonyan használni!

 

 

A közelmúltban volt szerencsém részt venni egy kétnapos képzésen, ahol a rettegett „e”  építési naplóval ismerkedhettünk meg. Két nap alatt nagyjából megismerhettük hogyan működik, és hogy tulajdonképpen mire is való.

 

A cél az volt, hogy akik ezen a képzésen részt vesznek, a későbbiekben másoknak is megtanítsák az e napló használatát.

 

Nem is erről akarok írni!

Sokkal inkább arról írnék, hogy nagyon határozott a szándék, hogy október 1.-én valóban elindítják az "e"-naplót.

Látva az útdíj rendszer példáját, de azzal nem összehasonlítva, biztosak lehetünk benne, mindenképpen el fog indulni az e napló.A kérdés az lesz, ki mekkora előnnyel rendelkezik a bevezetéskor, ki mennyire ismeri már a a rendszert.

papírnapló.jpgrövidesen ez már a múlt része lesz!

1

1

1

1

Kibúvót jelenthet az előbb megnyitott építési napló, de már két hónap sincs, és csak az e napló marad!

 

Ha pedig elindul az e építési napló, nézzük onnan, mégis mi jó lehet ebben?

 

Mivel elektronikus, és központi adattároláson alapul, nem fog elveszni. Legalábbis nem olyan könnyen, ahogy egy papír alapú napló.

 

A nap 24 órájában hozzáférhető, bárhonnan. DE! Csak annak, aki jogosult!

 

Ügyfélkapus azonosítóval férhetnek hozzá ahhoz az e naplóhoz a jogosultak, akik  a napló megnyitásakor, vagy később arra fel lettek jogosítva.

 

Az építtető bárhonnan elolvashatja a napi bejegyzéseket, megnézheti, mit írt bele a kivitelező, mit reagált a műszaki ellenőr.

 

A "e" építési napló kezelése nem bonyolultabb, mint egy email fiók kezelése!

Ezt határozottan állítom. A műszaki ellenőröknek van kicsit több feladata van az e építési  napló megnyitásakor, de ők rövidesen képzéseken vehetnek részt, és állítom, egy nap alatt meg lehet tanulni.

 

A naplóba be lehet csatolni a különféle fontos dokumentumokat. Így ezek ott lesznek, nem kallódnak el. Például egy nyomáspróba jegyzőkönyvet, vagy akár egy fotódokumentációt egy vasszerelésről. Azt hiszem, későbbi bírósági vitákat csírájában folyt el egy jól elkészített teljesítésigazolás, a becsatolt fotódokumentációval.

e napló.JPGÍgy néz ki egy napi jelentés az "e" építési naplóban.

A rendszert fejlesztik, és a tervek között van a mobil alkalmazások kialakítása is. Ennek késlekedését hiányosságnak kell tartsam, ugyanis manapság már temérdek okostelefon van. Egy okostelefonnal készített fotó akár azonnal csatolható lenne a naplóhoz, eseti bejegyzéssel kiegészítve.

 

Ami elengedhetetlen lesz, az a következő:

 

  • Egy jó és üzembiztos mailcím, amit bárhonnan, akár okostelefonról, vagy idegen számítógépről is el tud érni. Akinek nincs jól bevált, napi használatú(!) mailcíme, annak a Gmail renszerében javaslom, hogy regisztráljon egy mailcímet. Ez olyan elengedhetetlen lesz,mint az, hogy golyóstoll, papír és ceruza van egy értelmiségi embernél.
  • Ügyfélkapus belépés lehetősége, . (már itt szükség lesz az email címre!) melyet a kormányablakoknál lehet igényelni. Építészeknek felelős műszaki vezetőknek, és építtetőknek mindenképpen. Akinek tervező, kivitelező, műszaki lebonyolító cége van, annak a cég részére is célszerű kérni belépő kódot!
  • Egy bármilyen, internetképes számítógép szükséges , ami napi használatra alkalmas, és kéznél van. Tulajdonképpen nincsenek nagy igények a géppel kapcsolatban, mert az "e" napló nem nagy gépigényű valami. Nem kell feltétlenül az építkezésen és azonnal vezetni, azonban  tárgynapi bejegyzéseket még aznap meg kell tenni. Ehhez egy asztali gép is megfelelő. Eseti jelleggel , 3 napon belül visszamenőlegesen is lehet adatokat feltölteni a naplóba, úgy, hogy ennek nyoma marad a naplóban.

 

Tehát összefoglalva, 3 teendő gyorsan elintézendő, ha nem akarunk elakadni az október elsejei naplóbevezetéskor:

 

  1. ügyfékapus regisztráció
  2. emailcím regisztrálása
  3. számítógép beüzemelés, internetkapcsolat biztosítása

 

Ha valakinek mindez megvan, akkor az  "e" építésügy oldalt célszerű figyelnie, és résen lenni, hogy egy adódó tanfolyamra mielőbb beiratkozzon!

 

Következő blogbejegyzésemben arról írok, hogy miben hasonlít és miben különbözik az e napló a hagyományos , papír alapú naplóhoz képest!

Egy javaslat: Ha a neten rá akarnak keresni az "e" építési napló kifejezésre, akkor pontosan azt írják be, mert az iskolák már lefoglalták az "e" napló kifejezést. Így nagyságrenddel több releváns  találat érhető el az "e" építési naplóra!

 

 

Szólj hozzá!


2013.05.19. 11:02 Mesterünk

Egy régi ház, +1 belsőépítész, +1 építész

Egy régi épület felfedezése és újragondolása

 

Alcím:

Előbb vagy utóbb szakembereket kell igénybe venni ahhoz, hogyan is újítsuk fel az újonnan megvásárolt házat. Ennek a folyamatnak az első lépéseit olvashatjátok alább:

 

Egyre több kedves ismerősre tehetünk szert, már nem elsődlegesen a valóságban, hanem a virtuális térben barangolva. Házat építő, felújító ügyfeleim jó része is az internet segítségével talált ránk. Szintén a virtuális térben történt barangolás nyomás ismerkedtünk meg Dittával és az ő otthonprojektjével az otthonkommando.blog.hu-n keresztül. Egy építész mindig szakmázik, így pillanatok alatt náluk találtuk magunkat, az ő Új Világukban.

 

A blognak köszönhetően elég sokmindent tudtam arról, hogy mit is szeretnének, így szinte ismerősökként kezdtünk el beszélgetni, félbeszakítva a kertfelszabadítási akciót. Ezt az új világot kellet felfedeznünk, most már közösen, megbeszélni, hogy ez a régi ház hogyan gondolható újra. A helyiek elmondása szerint az épület az 1940-es években épült. Ezt egyelőre kizárni nem lehet, de az alkalmazott vert vályogfal alapján én öregebbnek gondolnám. Egy nagy és elegáns épületet nehezen tudok elképzelni, hogy az akkoriban kis presztízsűnek tartott vályogból építsenek.

Mivel építészeti, berendezési elképzelés már volt, így a beszélgetés, és kutakodás arra irányult, szerkezetileg mit várhatunk az épülettől.

Ez a repedés egy régi esemény nyomait mutatja. Azért elég ijesztő volt elsőre.repedés.jpg

A dolog megnyugtató, még ha van is néhány kérdőjel egyelőre. Az épületet kő alapra építették. Ezt mondják terméskőnek is, de hát melyik kő nem „termés”, a természet terméke? Valószínű, hogy a közeli bányákból kitermelt kőzetből készítették az épület lábazatát és alapját, ami általában szilárd kőzet, kivéve egyes, mállottabb darabokat.. A falazat vert vályog, ami annyit jelent, hogy a földből, sárból készült elegyet szalmatörekkel, lótrágyával keverik, majd deszkazsaluzatba döngölik. A zsaluzás 30-50 cm-enként zajlik, egyre feljebb haladva. Ezt akkor alkalmazták, ha nem volta közelben olyan állandó téglagyártó kapacitás, ahol legyártották volna a tégla kinézetű vályogtéglát. Ezzel a technikával egy stabil, egybeöntött-döngölt, monolitikus falszerkezetet kaptak. Ha nem kap vizet, még száz év múlva is fal lesz. Kézi erővel nehezebb bontani, mint a téglafalat. Gondoltad volna?

Az épület födémszerkezete az eddigi információk alapján borított gerendafödém, ami annyit jelent, hogy alulról és felülről deszkával beborították a fagerendázatot a mennyezeten. A padlás felől, felülről agyagsárral tapasztották le. Ez a szerkezeten átdiffundáló, átszivárgó párát jól felfogta, és nem engedte kicsapódni a deszka felületén. A rettegett vörös kakastól, tűzvész esetén megvédte a fafödémet, volt idő menekülni. Legfeljebb téglává égett az agyagsár. Apropó, azt hallottam, hogy az újonnan felfedezett vályogtégla minősítése során a nagyhatalmú (magyar) minőségvizsgáló intézet azt akarta bevizsgáltatni, mi történik az agyagtéglával a tűzben? Na, mi? Hát kiég, és tégla lesz belőle…már ötezer éve.

 

 A borított gerendafödém nem lesz alkalmas a jelenlegi formájában a beépítésre, mert ha a teherbírása megfelelő is lenne, az alakváltozása több az ideálisnál. Magyarul, ha elkezdtem ugrálni a padláson, a lányok kis híján sikoltoztak. Mármint az ugrálástól.

 Ennyi elég is lenne  a teljes kétségbeeséshez, de hogy mégis derűsen fejeződött be a nap, az kiderül a következő részből.

Akkor már a felújítási lépesek is sorra kerülnek, pontos és részletes ütemterven fogunk gondolkodni!

A tetőszerkezet egy hagyományosnak mondható faszerkezetű tető. Ez a pont volt az, ahol kicsit elbizonytalanodtam. Ugyanis a megszokottnál lényegesen egyszerűbb, filigránabb, nagyobb fesztávolságú ácsolatot láttam a padláson, mint vártam volna. Lehet, mégis van abban valami, hogy ez az épület a nagy gazdasági világválság után épült?

betűk a fán.jpgEgy régenvolt ácsmester jelölése a faszerkezeten

Az ácsszerkezet még rendben is lenne, ha eddig bírta, eztán is fogja, bár egy statikusi ellenőrzést fontosnak tartanék a későbbi beépítés megtervezése előtt. A problémát a tetőn leginkább a sérült palák jelentik, és azok az elnagyolt részletek, ahol a szél be tudja hordani a vizet és a havat. Ezt mindenképpen meg kell javítani, mielőtt bármi továbblépés lesz. A födémen egyébként ezeknek a bizonytalan pontoknak a beázása okozta azokat a foltokat, amik már a szobából is látszottak. 

Ennyi elég is lenne  a teljes kétségbeeséshez, de hogy mégis derűsen fejeződött be a nap, az kiderül a következő részből.

Akkor már a felújítási lépesek is sorra kerülnek, pontos és részletes ütemterven fogunk gondolkodni!

Szólj hozzá!


2013.03.26. 22:06 Mesterünk

Az energetikai tanúsítványról

Az energetikai tanúsítványról egy 2008 –as kormányrendelet intézkedik, de sokan ma is csak egy kötelezően előírt koloncnak tartják. Pedig ez az első igazán reális mérőszám egy épület energetikai minőségéről. Másképpen megközelítve, az energetikai tanúsítvány alapján megtudhatjuk,mekkora terhet jelent havonta a pénztárcánknak egy adott ingatlan. Biztosan megtudjuk? A végére kiderül!

A szabványok pontosan leírják, hogy egy adott épületet hogyan kell hőszigetelni, és milyen anyagokból, szerkezetekből kell megépíteni, hogy éppen kielégítsék a jelenleg érvényes energetikai követelményeket.

Ha egy épület precízen megtervezve és szakszerűen kivitelezve éppen kielégíti a szabványban megkövetelteket, akkor az 100%-os energetikai minősítést kap.

 

energetikaioszt

A 100%-os értékkel „C” kategóriára jogosult az épület..

Ezt a 100%-os energiamennyiséget hétköznapi nyelven hívhatnánk  energiaporciónak is. Ennyi jár, nem kaphat többet! Persze, kaphat, de az az épület már nagyon nem lesz gazdaságos, és piacképes sem.

Ha ennek az energiaporciónak a 75%-a elég az épületnek, akkor energiatakarékosnak mondható, és a kategória jele „A” lesz.

Ha az energiaigény 55%, vagy annál kevesebb, akkor „A+”  kategóriáról beszélhetünk. Mint látható, ezek a számok nem energiaadatok, pusztán viszonyszámok az ideálisnak tartott értékekhez képest.

Az energiahatékonysági kategóriából nem derül ki, pontosan mennyit kell fizetnünk az energiáért!

Ami biztos, minél kisebb a százalékos érték, annál takarékosabb az épület.

 

Lakásvásárlásnál ez ezt jelentheti, hogy két azonos alapterületű és adottságú lakás esetén döntő tényező lehet, melyiknek jobb az energetikai besorolása?

 Legközelebb arról írok, miért érdemes "A" kategóriás, sőt akár sokkal jobb épületet építeni!

Szólj hozzá!

Címkék: energia energiatakarékos energiacímke tanusítás A kategóriás A+


2012.01.07. 22:10 Mesterünk

Akadálymentesítés rendhagyó módon

Akadálymentesítés rendhagyó módon

Az akadálymentesítéssel, illetve a hiányával,ha máskor nem, akkor találkozunk, amikor a bevásárlókocsit próbáljuk a lejtős parkolóban megfékezni. Nem egyszerű! És mit szóljanak azok a mozgáskorlátozottak, akik annyira már képesek közlekedni, hogy állandó segítségre nem szorulnak, de mégiscsak szembetalálkoznak nap mint nap lehetetlen megoldásokkal.

111102 100-1.jpgEzt a lépcsőt egy szálló előtt fényképeztem. Kíváncsi vagyok, mit tudnak ezen a rampán feljuttatni.? Arról ne is beszéljünk, hogy felérkezés után nincs korlát, semmi nem védi a leséstől a jobbsorsra érdemes felhasználót.

a

a

a

a

 

A minap olyan rendhagyó megoldást láttam, ami eszembe nem jutott volna! Izraelben a Dávid Torony múzeumba kötélpályán juttatják le a kíváncsi túristát, akit a tériszony állíthat már csak meg az izgalmas kaland előtt.

rokkant-1-REU-N2has.jpgÉletre szóló élmény garantálva!

 

a

a

 

 

Remélem, azért senki nem gondolja komolyan, hogy a vázolt megoldások gyakran alkalmazandók lenének. Mégis, egy családi ház is okozhat meglepetéseket. Ott, ahol egészségesen könnyedén elmozgunk, egy lábtörés esetén is bizony bajba kerülhetünk. A hatvan centiméter széles ajtók, a keskeny közlekedők és a szűk WC.-k bizony nem kis kockázatot rejtenek.

A neten alig hihető példákat lehet találni.De ne higgyük, hogy ezek egyedülállóak:

kicsi WC 2.jpg Alig hihető, de a szemétlapát is befért még.

 a

a

a

a

a

Ez pedig kizárólag óriási szükség esetén jelent megkönnyebbülést:szükség törvényt bont2.jpg

 

Ha ezt a blogbejegyzést elolvassa valaki, és nem tervez 75-ös ajtót-mert ugye annak az átjárható mérete 60 cm, akkor már megérte leírnom!a

a

a

a

a

 

Gondoljunk azokra, akik kerekesszékben élik életüket, és előzzük meg bajt körültekintő tervezéssel.

Szólj hozzá!

Címkék: akadálymentesítés tervezés családi ház


2012.01.07. 19:25 Mesterünk

Az év fordulóján

Egy nagy folyamnak tűnik életünk, ami egyszer elindult, anélkül hogy tudatosan felfogtuk volna.

Duna.jpgAztán pedig hömpölyög a nagy messzeségbe, és eltűnik az idő horizontján.

Manapság különösen így érezhetünk, amikor eleinkhez képest lényegesen hosszabb életkilátásokkal bírunk, legalábbis a  szerencsésebbek.

 

Ebben a hömpölygő időfolyamban szeretnénk némi szilárd pontot, kiszámíthatóságot találni. Ha az elejét és a végét nem ismerjük, legalább valami stabilitást adó ciklikusság nyújtson biztonságot. Ez a  törekvés az emberiséggel egyidős. Tanúsíthatja bármelyikőnk, hogy ezek az időfordulók fontosak az életünkben. Az ezekhez kapcsolódó ünnepek és azok rituáléi teszik élhetővé és emberivé hétköznapjainkat.

A nagyon távoli időkben is megünnepelték már a téli napfordulót, amikor a hosszabbodó éjszakák uralkodás megtörik, és átveszi a fény az uralmat a sötétség felett.

szertűzgyújtás.jpgSzertűz gyújtás 

Csak pár nap elmúlásával már a keresztény Karácsonyt ünnepelhetjük, amikor a valódi fényhozót, Krisztust ünnepeljük.

a

a

a

a

a

a

a

 

karácsonyfa.jpgAz örökzöld fenyő a fényekkel Krisztus születése napján

A Luca napi búza is ekkorra szökken szárba, és fennen hirdeti a megújulást, az elhaló magból kiserkenő új életet.

a

a

a

a

a

a

Lucabúza.jpgAz idei évben elvetett Lucabúzát a jövő év reményei segítik szárba szökkenni.

 

A polgári év fordulóját is most ünnepeljük, hol több, hol kevesebb pozitív előretekintéssel. Nem mindegy, hogy ezeket az ünnepeinket mivel töltjük meg. A következő időszakra az ünnep impulzusaival és reményeivel tekintünk előre. Az idei Luca-búzánk nagyon szépen szárba szökkent, kívánom hogy minden egyéb hang ellenére ilyen évünk legyen, mint ez a búza!

Házaink ne csak lakások legyenek, hanem igazi otthonok, a szó valódi értelmében családi házak!

Boldog új évet!

Szólj hozzá!

Címkék: otthon családi ház


2011.12.19. 08:04 Mesterünk

Az olimpiai formaruha egy építész szemével

Egybillió légy nem tévedhet!

 

Egy kicsit rendhagyó ez a mai blogbejegyzés, mert elég távol esik az építészettől. Annál inkább inspirál a téma. Kivitelező építészként nem tudok elmenni szó nélkül a londoni olimpiára tervezett formaruhák mellett. Nézze meg a képeket, és gondolkozzunk rajta!

Én erre szavaztam volna!

Önmagában az alapgondolat is meredek számomra, hogy a 16 éves 38 kilós tornászlány ugyanazt a formaruhát fogja felvenni, mint amit a kétszer annyi idős, súlyzókon nevelődött kajakos. De lépjünk ezen a problémán túl, és nézzük önmagában a ruhákat!

Azt gondolom, egy ilyen ruhának olyannak kellene lennie, hogy ha meglátja egy kisgyerek ezt mondja: Olimpikon szeretnék lenni!

Hát az a formaruha, amelyik az ítészek voksait begyűjtötte, az minden, csak nem ilyen. Tisztelet azért, hogy az alkotói energiát fektettek bele és vállalták a megmérettetést. A választás viszont az ítészeket minősíti. A netet böngészve óhatatlanul szembetalálkozik az ember különféle jelzőkkel, a takarító nénitől a stewardessig terjed a skála. Nem gondolom, hogy feltétlenül szavazásra kell mindent bocsátani, mert mint tudjuk a nagy átlag sokszor nem megfelelő eredményhez vezet. Mint ahogy a régi amerikai reklám paródiájában is elhangzott: Egyél lócitromot, egybillió légy nem tévedhet!

Mégis, egy ilyen formaruhának úgy kellene kinéznie, hogy aki felveheti az büszke lehessen rá, és aki pedig csak a TV-n láthatja, ne akkor meneküljön ki a konyhába csipszért, amikor honfitársaink vonulnak be. Csak utalnék arra, végül milyen sikeres eredményt hozott a formaruhák internetes pályázata, ahol végül a magyar tervezők nyertek.

Remélem, nem futott le ez a dolog végleg és a ruhájukért is büszkék lehetünk majd sportolóinkra! Ha szavazni lehetne a sportolókra a geometriai mintás Varga Kálmán és Lang Szonja által tervezett ruhát adnám.

 A Hampel Katalin-féle kreációt nem érzem annyira sportosnak, de nagyon tetszik.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: sport sportoló szavazás olimpia tervezés olimpiai formaruha büszke minősítés kajakos magyar tervezők nagy átlag építész szemével geometriai mintás ítészek tornászlány hampel katalin lang szonja varga kálmán


2011.12.05. 22:40 Mesterünk

Nyílászáró választás-nem lehet róla eleget beszélni!

 „Ablakomba, ablakomba besütött a holdvilág…”

 

Ha a Holdban szeretnék gyönyörködni, hamar megakadályoznának az élvezetben jégcsappá vált ujjaim. Nincs ennél rosszabb nekem, a Nyár gyermekének. A forró radiátor ellenére megcsap a hűvös légáramlat is. Az ablak és az erkélyajtó szinte ontja rám a hideget. Visszamenekülök vastag takaróim mozdulatlanságába.

 

Városunkban zajlanak a panelprogramok, amelyek keretében a nyílászárókat is lecserélik. A régebbi családi házakba új ablakokat tesznek be, és látom, hogy új családi házak épülnek modern ablakokkal.

Mi alapján választják ki a beépítendő nyílászárókat? A panellakók kénytelenek rábízni magukat a döntéshozókra, kapnak amilyet kapnak. A családi házban lakók vagy családi házat építeni szándékozók maguk dönthetnek a kérdésről, ráadásul szakember segítségét is igénybe vehetik.

 

Ma könnyen elérhető ajánlatok hada kering az interneten. Ezeket böngészve egy laikus hamar elveszve találja magát és az átverések céltáblájává válik. Lehet, hogy nagyon alacsony áron kapunk egy ajánlatot, de ezzel legyünk óvatosak! Körültekintően vizsgáljuk meg a kínált minőséget is! Attól, hogy szupernek találunk egy lehetőséget, még nem kell sajnálnunk az időt, hogy megvizsgáljuk a többit is. Azt sem tartom butaságnak, ha a netes fórumokon utánajárunk mások tapasztalatainak az egyes cégekkel és márkákkal kapcsolatban.

szakértő(1).jpgVéleményem szerint a legbiztonságosabb módszer, ha átbeszéljük a kérdést egy hozzáértő és tapasztalt szakemberrel. Egy igazán jó szakember gondos és hosszas keresgélés, folyamatos ellenőrzés mellett választotta ki partnereit, akiktől rendeli a nyílászárókat és azokat is, akik beépítik.

 

Egy ablaknak többet kell nyújtania, mint az énekben:

 

„Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha már mindent megmutattam.”

 

Megtudtam, hogy nagyon fontos tényező a hőátbocsátási érték (jelölése: U). Én nem értek ezekhez a dolgokhoz, így eképp fordítottam le magamnak: annak a mértéke, hogy mennyi hőt enged ki az ablak egy óra alatt .. Ahogy olvasgattam azt is sikerült megértenem, hogy sok ajánlatban csak az üvegezés hőátbocsátási értékét adják meg, ami nem egyenlő az ablak hőátbocsátási értékével, mivel a tokszerkezetet nem veszik bele. Teszik ezt azért, mert lényegesen jobb az üvegezés U értéke, mint a tokszerkezettel együttvéve az egész nyílászáróé. És itt már le is lepleztünk egy csalást. Sok ajánlatban így adják meg ezt az értéket vagy meg sem említik,helyette kamrákról és származási helyről beszélnek. Pedig a fontos, hogy hideg télen se fázzunk az ablak előtt

 

Az építészeknek rengeteg jó és rossz tapasztalata van nyílászárókkal kapcsolatban, akár a gyártót, akár a kivitelezést tekintjük. Ez a tapasztalat magabiztosabbá teszi mozgásukat a nyílászárók piacán, jobb ha rájuk támaszkodunk a kérdésben. Érdemes értékszemléletűen vizsgálni a kérdést, nem elsősorban az ár szempontjából. Ha minőséget választ (Uw= 0,8 érték már nagyon jónak számít), lehet, hogy nagyobb a befektetés, de jobban és hamarabb meg is térül. De azt is meg kell vizsgálni, hogy  a megadott értékek valósak –e, és bármikor tudja-e azt produkálni a gyártó.

 

Végül egy saját történet:Szüleim családi házban élnek és nyílászáró cseréjüknél ismerős ajánlására választottak nyílászáró gyártót, aki elkészítette és be is építette az ablakokat. Ma már a műanyag ablakok minőségi fölényét hirdetik mindenütt a faablakokéval szemben. Szüleim mégis fanyílászárót kértek. Érezni lehet, ahogy bejön a hideg. Az ablakkilincsek szorulnak, nehezen nyílnak-záródnak. Az ablakos ígérte, orvosolja a hibát, de azóta sem látták.

 

Arról álmodom, hogy egyszer végre nem fázok az otthonomban- még télen sem. Biztosan szakemberre fogom bízni, hogy segítsen a választásban!

 

 

 

Szólj hozzá!


2011.11.27. 20:00 Mesterünk

Ablak választás és az U érték

 Ablakot választani-de mégis hogyan?

 
Itt és most nem az esztétikai és építészeti szempontokat szeretném sorra venni, de az is megér egy külön posztot. Most azokba a műszaki fogalmakba szeretném bevezetni a kedves olvasót, amit úgy gondol hogy ismer, de egy rövid beszélgetés után bizony az erdőben érzi magát. Nem is csoda, hiszen akár a szakkereskedésekben, vagy akár szakembereknél sem tiszták ezek a fogalmak.
 
 
 
 
De mik is azok szakkifejezések, amit egy laikusnak is ismernie kell? Az ablak legfontosabb tulajdonságait leíró fizikai jellemzőket kell ismerni. Melyek ezek? Az egyik jellemző, a hőátbocsátási tényező az, hogy az ablak mennyi energiát enged ki a szabadba. A másik, a laikusok által egyelőre nem vizsgált, de nagyon fontos tulajdonság a napsütéssel, és a nap melegének beengedésével függ össze.
 

Nézzük először a hőátbocsátási tényezőt. Jelölése: ”U”

 
A hőátbocsátási tényező egy olyan mérőszám, ami azt mondja meg, hogy egy négyzetméter épületszerkezet mennyi hőt bocsát át egy óra alatt akkor, mikor a külső és belső hőmérséklet között 1 Kelvin fok különbség van. (A Kelvin fok ne zavarjon be, megegyezik 1C fok különbséggel).
Ez "U" érték segítségével kiszámolhatom, hogy mennyi hő távozik  azon az adott épületszerkezeten. Ez az érték egy adott szerkezeti vastagságra és adott anyag 1 négyzetméterére vonatkozik.
Tehát ha egy 30 cm vastag tégla falszerkezetem ”U” értéke 0,45 W/m2K, akkor egy 60cm vastagságú fal hőátbocsátása  (majdnem) 0,225 W/m2K lesz. Ha különböző anyagokból állítok össze egy szerkezetet, például egy réteges falat, vagy összeépítek egy ablakot, akkor a különböző anyagok vastagságából, felületi arányából és hőátbocsátási tényezőjéből ki tudom számítani az átlagos hőátbocsátási tényezőt. Ennek részleteibe nem mennék bele itt. Egy felkészült szakember ezt ki tudja számolni, ha megvannak a  hitelesített gyártói adatok.
 
Miután áttekintettük a hőtechnikai hátteret, nézzük meg konkrétan, mindez hogyan fest az ablakok esetében?
 

Honnan tudom meg az ablak ”U” értékét? De melyik ”U” értékét? Az üvegét? A tokszerkezetét?

 
Már láthatjuk, hogy az ablak U értéke nem lehet azonos az üvegezés ”U” értékével. Bevett szokás az üvegezés ”U” értékéről beszélni, ugyanis az egy látványosan jó érték lehet egy kész nyílászáróhoz képest.
Az is tény, hogy az üvegezés minőségét lehet látványosan változtatni, javítani. Ugyanakkor a tokszerkezet jelentősen befolyásolja a kész ablak U értékét. Fontos tényező az üvegezés távtartó szerkezete. Míg a hőszigetelő üvegezés megjelenésekor általános volt az alumínium távtartó, mára kerülendő lett, ugyanis jelentős vonalmenti hőhidat jelent az ablakszerkezeten, azaz a környező szerkezetekhez képest sokkal több hőt enged át. Mára műanyaggal vagy nemesacéllal helyettesítik, amiknek sokkal rosszabb a hővezetése, és így a hőátbocsátásuk is kisebb.
 

Új fogalmakat kell bevezetnünk a jelöléshez!

 
Az ablak Uw (U windows) értékét a fenti adatok ismertében számítással tudhatom meg. Azaz kell tudnom az üvegezés Ug (Uglas) értékét, a tokszerkezet U (Uframe) értékét, és az adott ablakon e kettő felületi arányát.
Azaz egy adott ablakgyár, azonos anyagokból eltérő U értékű ablakokat fog gyártani, ha az ablakok mérete eltérő! Azaz egy kisebb ablak, a nagyobb tokrészarány miatt nagyobb hőátbocsátással fog rendelkezni.
Ezért az a gyártó, aki az ablakokra Uw értéket megad, anélkül, hogy meg tudná adni a vonatkozó ablak méretét, fenntartásokkal kezelendő!! Ugyanis a szabvány szerint egy 120x150 cm-es ablakra kell az "U" értéket közölni.
 
Igazán komoly gyártók laboratóriumban vizsgáltatják be egy-egy terméküket, ahol minden egyes hatás egy műszeres mérésben feltárásra és beszámításra kerül. Ez lesz végül a bevizsgált ablakszerkezet hiteles Uw értéke.
 

Hogyan befolyásolja az "U" érték a választásunkat?

 
Amikor "U" érték alapján ablakot választunk, akkor arról döntünk, mennyi hő elszökését toleráljuk. Ez egy pénzügyi döntés, a jobb szerkezet nagyobb befektetést igényel, és ez egy bizonyos határig megtérülő befektetés.
Egy másik elhanyagolt szempont a hőkomfort kérdése. Egy nagy hőátbocsátású szerkezet előtt ülve érezhetjük a hideg felület sugárzását, különösen ha átellenben egy kandalló a meleget ontja. Ezt sugárzási asszimetriának nevezzük. A nyílászáró előtt lehűlő levegő a padló felé süllyedve huzathatás érzetét keltheti.
A passzívháztervezés körében van arra normatíva, hogy mikor nem érezzük meg az ablak hűtő hatását, azaz az emberi testre nem lesz kellemetlen hatása az ablaknak,  a leghidegebb télen sem. Ebben az esetben az egész szerkezetnek 0,8-as Uw értéket kell produkálnia. Ezt kevés gyártó meri vállalni, és igazoltan teljesíteni még kevesebb tudja. Ha megkérdezzük az árakat, látni fogjuk, ezeknek az értékeknek az elérése komoly pénzbe kerül.
Nem is javasolt egyes komponensek számszaki értékét prezstízsből hajszolni. A célszerűség azt kívánja, hogy egy megfelelő méretező programmal optimalizáljuk az összes épületszerkezet hőátbocsátását. Egy megfelelő méretezés után rendelkezésünkre áll az épület éves hővesztése, melyből kiszámolható az éves fűtési költség. Ennek ismeretében reális döntés hozható arról, hogy mekkora pluszbefektetést érdemes tennünk ablakvásárláskor.
Egy további szempont ahhoz, hogy miért nem szabad a műszaki paramétereket önmagában hajszolni. Ez az üvegezés napsugárzás átbocsátó képessége. Ugyanis minél jobban benntartaja a hőt az ablak üvegezése az épületben, annál kevésbé engedi be a napsugárzást a helyiségbe. Ez a téli napsütésből eredő nyereséget jelentősen csökkenti. Azaz, amit nyerünk a réven, veszítjük a vámon.
További tény, hogy a helyes beépítés elengedhetetlen az ablakszerkezet minőségének érvényesüléséhez. Egy nem megfelelő pozícióban beépített ablak sokkal rosszabb is lehet, mint azt a katalógusban előre jelezték.(szadai passzívház, építész :Szekér László
 

Összefoglalva,

Fontos az Uw érték, de nem mindegy, hogy végül mekkora nyílászárókat építünk be, mert az Uw értéket befolyásolja a tok és az üveg részaránya. Nem mindegy, hogy az ablak üvegezése mennyi fényt enged be a belső térbe, ugyanis a szoláris nyereség nem eshet áldozatul a hőszigetelőképességnek. Az ablak beépítési pozíciója, hőszigeteléshez való térbeli viszonya, a beépítés során történő tömítettség szintén olyan tényezők, amik nagyban befolyásolják a hőmegtartó képességet. Azaz  önmagában nem elég egy jó nyílászáró! Más megközelítésben egy jó minőségű, de nem elitkategóriás termékkel is elérhető jó eredmény, ha gondosan és előre megtervezetten építjük be!
Az épületszerkezetek értékelése során ismét emlékeztetnem kell arra, hogy a tervezés nem jelentheti egy-egy épületszerkezet önmagában való vizsgálatát. Az épület teljességében és összefüggéseiben kell vizsgálni, és az egész épület összesített energetikai tulajdonságait kell megvizsgálni.
 
 
 
 

 

Szólj hozzá!


2011.10.13. 10:00 Mesterünk

Ki kicsoda az építkezésen? 1. Az építésfelügyelő

 Ki kicsoda? 1. Az építésfelügyelő

 

Az építésfelügyelővel kezdem sorozatomat, mert eddig róluk keveset lehetett hallani, újabban azonban családi ház építkezésen is egyre sűrűbben találkozhatunk velük.

Kik ők valójában?

Kormányhivatalnokok, építőipari felsőfokú végzettséggel és államigazgatási képzéssel felvértezve.

Kinek a megbízásából dolgoznak az építésfelügyelők?

A Megyei Kormányhivatalok kötelékében, kormányhivatalnokként a Kormány  építéssel, kivitelezéssel kapcsolatos rendeleteinek betartását ellenőrzik, mint építésfelügyelő.

Hol találkozhatunk velük?

A Kormányhivatalok irodáiban lehet őket elérni, ügyfélfogadási időben, illetve akár egy családi ház építkezésen, kivitelezés közben.

Mikor kell kapcsolatba lépni az építésfelügyelőkkel?

Az építkezés kezdésekor biztosan, mert be kell jelenteni a családi ház kivitelezés, és minden más építési engedély köteles kivitelezés megkezdését a rendszeresített nyomtatványon, személyesen vagy levélben.

Még nem jogerős az építési engedély, bejelenthetem az építkezés megkezdését?

 

Csak jogerős építési engedély birtokában lehet bejelentést tenni, és elkezdeni az építkezést.Más szabályozás vonatkozik az 50 millió forint alatti illetve az azt meghaladó építkezésekre, bejelentés szempontjából is!

 

 

 Mikor és hogyan ellenőriznek egy családi ház kivitelezésén?

Általában egy levelet küldenek ki a tulajdonosnak, építtetőnek, az ellenőrzés tárgyát megjelölve. Rendszerint egy héttel az ellenőrzés előtt.

Az építés helyszínén megtekintik az épület és  a kivitelezés pillanatnyi állapotát, összevetik a tervekkel, építési naplóval. Ellenőrzik a terveket, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályoknak. Például  a tervező rendelkezik-e megfelelő tervezési jogosultsággal?  Ellenőrzik, hogy  a szükséges kiviteli tervek rendelkezésre állnak-e? Be kell mutatni a műszaki ellenőrrel, a kivitelezőkkel,  a tervezőkkel kötött szerződéseket, és igazolni kell a kivitelezők szakmai jogosultságát. Igazolni kell a beépített termékek minőségét műbizonylatokkal.

Hogyan zajlik az építésfelügyeleti ellenőrzés?

Ha  az engedélyezési,  a kiviteli tervek, és az építkezés összhangban vannak, akkor részben fellélegezhetünk. Sajnos, vannak rossz példák!

Ezt követően egy elektronikus kérdőívet tölt ki az építésfelügyelő,  ahol a fontos témaköröket igen-nem feleletválasztással, adatok megadásával kell ellenőriznie. Nem a pillanatnyi ötletelésén múlik, mit ellenőriz.

Kisebb hiányosságok esetén, mint pl. egy kamarai regisztrációt igazoló dokumentum nincs a helyszínen, lehetséges a hiánypótlás.

Ha egy kiviteli terv hiányos, vagy esetleg nincs, akkor az már nagyobb baj, akkor bírság várható, amire szintén szabályok vonatkoznak, nem egyéni elbíráláson múlik.

 

Hogyan zárul az építésfelügyeleti ellenőrzés?

A helyszínen egy jegyzőkönyvet nyomtatnak, mely alapvetően háromféleképpen zárulhat. Jó esetben minden rendben van, és akkor nincs más teendő. Elképzelhető a hiánypótlás, amikor a hiányzó dokumentumokat  egy adott határidőig kell bemutatni. A harmadik, szomorú eset, amikor bírság kiszabására kerül sor egy, vagy több nagyobb hiányosság miatt. Ekkor az építkezés leállítása, vagy egyéb szankció is előfordulhat.

Hiányosság esetén kit bírságol az építésfelügyelet?

Az építkezés azon résztvevőit, akik abban a témában felelősek. Vegyünk egy egyszerű esetet:Az építési napló vezetése hiányos, egy hónapja nem történt bejegyzés. Ezért felelős a felelős műszaki vezető, de akár  a műszaki ellenőr is. A tulajdonos ebben az esetben nem felel.

Egy cifrább eset, ha nincs a tetőszerkezetről kiviteli terv. Megjegyzem, ma már szinte minden ács tetőszerkezet abba a kategóriába esik, ahogy szükséges a kiviteli terv! Ekkor a felelős műszaki vezető, a kivitelező vállalkozó, a műszaki ellenőr, de akár a tulajdonos is kaphat bírságot, hiszen alapdokumentum hiányzik. Természetesen a műszaki ellenőr is felel ebben az esetben. A tulajdonos bizony pácba kerülhet, hiszen szakemberek veszik körül, és akár ő is kaphat bírságot.

Kitől lehet segítséget kérni?

Az építésfelügyelőktől a kormányhivatalban, egy felkészült tervezőtől, vagy kivitelezőtől.

Célszerű elolvasni a jogszabályt is, mert ez az írás sem teljeskörű, alapvetően csak a saját, körülbelül 6-8 ellenőrzés tapasztalatára épül.

Hol lehet tájékozódni , hogy pontosan mit ír a jogszabály?

Az érvényes jogszabály, mely a kivitelezésre, a tervek tartalmára vonatkozik itt található:

191/209 (IX.15.) Korm .rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

Fő címek a rendeletből:

·        Építőipari kivitelezési tevékenység

·        Építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői

·        Kivitelezési tervdokumentáció, annak tartalma, mikor szükséges

·        Az építési napló, a vezetés szabályai

·        Építkezés kezdés, befejezés, a szükséges teendők

·        Melléklet a tervek részletes tartalmáról, a hulladékkezelésről, az építési és  a felmérési naplóról

Ez a jogszabály természetesen azokra a kivitelezésekre vonatkozik, melyek a jogszabály keletkezése után kaptak jogerős építési engedélyt!

Ha tetszett az írás, írjon nekem!  cegvezeto@mesterunk.hu


 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: bejelentés ház építkezés kezdés építés ellenőrzés kivitelezés kormányhivatal családi ház építésfelügyelet építésfelügyelő építésfelügyeleti


2011.10.03. 17:35 Mesterünk

Passzívház elmélet a családi ház építésben

 Avagy amit a Passzív házról tanultam

 

Senkit nem kell, hogy érdekeljen az , hogy egy építész ,aki családi ház kivitelezéssel foglalkozik, egyszer csak el kezd foglalkozni a passzív házakkal. Ezt azért írom le, mindjárt most, hogy ez a cikk nem a passzív házak ellen vagy mellett akar szólni, hanem egyszerűen arról, hogy milyen élményeink lehetnek akkor, ha egy teljesen új dologgal elkezdünk ismerkedni, példának okáért most a passzív házzal.

Mint minden új dolog esetében , itt is vannak elhivatott vallásos követők, és hivatalból ellenkező kétkedők.  

Nagyon sok dolgot kétkedéssel fogadott már az emberiség, de ahhoz képest egészen megbarátkoztunk velük.

Gondolhatunk a vasútra, vagy akár a telefonra. Az informatika és a vasút a fenntartható fejlődés szűk kereteit sem feszítik szét, szemben az autóval, amelyről látjuk, hogy napjai meg vannak számlálva ebben a formában.  Ha a kínaiak és az indiaiak autóba ülnek, a szamárfogat is felértékelődik Európában.

Tehát a passzív házon nagyon is el kell gondolkozni, akkor is, ha most ugyan  nem létkérdés.

 A fosszilis energiahordozók fogyásával létkérdéssé fog válni az alacsony energiafelhasználás az élet minden területén.

 

Állítás 1.: -A passzívház rengeteg kompromisszumot követel meg.

Fotó:koos.hu

Ki mondta ezt? Lehet így megközelíteni a kérdést, de jól tudjuk, az élet minden területén állíthatunk fel célszerűségi, fontossági sorrendet. A passzív háznál előkelő helyen szerepel a gazdaságos üzemeltetés, azaz a kis energiafelhasználás. Ha jobban beleássuk magunkat, akkor kiderül, hogy a kellemes lakókörnyezet ugyanilyen fontos egy passzívház tervezésénél.Különben miért lenne a passzív házban precízen szabályozott szellőzés, vagy miért tervezzük meg az árnyékolást gondos alapossággal?

Állítás 2.: -A passzívházban nincs fűtés.

 


Ez talán a legnagyobb tévhit! Ha semmi energiavesztesége sem lenne egy háznak, akkor is kinyitnánk az ajtót, amikor bemegyünk, máris kell pótolni a hőt. Tehát valamivel fűteni kell! A napsugárzást fűtésnek tekinthetjük? Hát persze! De ne csak a napra építsünk, hanem vegyük figyelembe azt is, hogy a bevezetett friss levegőt is felmelegíthetjük. Vegyük figyelembe, hogy az elhasznált levegőből kinyerhetjük a hőt, amit eddig az ablakon engedtünk ki. És ha mindez kevés lenne, akár fűtést is szerelhetünk a passzív házba. Ez még mindig passzív ház! Mi az, amit biztosan nem léphetünk túl? Van egy konkrét szám, a 15Kwh a lakás egy négyzetméterére és egy évre vonatkozóan. Ezt az energiafelhasználást nem léphetjük túl. Hogy mennyi ez valójában? Egy nagyon durva megközelítéssel mondhatnánk azt, hogy egy 100 wattos izzólámpával fűtjük a lakás egy négyzetméternyi alapterületét, százötven napon át. Szóval, nem sok. Hogy ezt az energiát az előmelegített levegővel, gázkazánnal, vagy radiátorral oldjuk meg, az már ránk van bízva!

Állítás 3.: -A passzívház egy inkubátor.

Ez egy gyakori  vélekedés a passzívházakkal kapcsolatban. Be van zárva a passzív ház lakója egy burokba! Az, hogy a passzív ház tervezés során az egyik  legfontosabb feladat a napsütés biztosítása, szerintem ellentmond a bezártsággal. Egy passzívházban egész nap folyamatosan biztosított a friss levegő ellátás egy méretezett szellőztető berendezéssel, ami szintén kellemesebb a csak  alkalomszerűen kinyitott ablaknál. A legfontosabb érv a  friss levegő gépi bevezetésnél az, hogy a feldúsult széndioxidot már csak akkor vesszük észre, mikor ásítozunk, elfáradunk, és a  fejünk fáj. A szellőző viszont folyamatos , friss levegőt biztosít.

Állítás 4.: -A passzívház sokkal drágább.

Erről most nem nyilatkoznék, mert  személyesen nem végeztem még ellenőrző számítást. Azt viszont mindenképpen leszögezném, egy alaposan megépített épület mindig drágább, mint a slendriánul összedobált épület. Ez persze az építés pillanatában igaz! Egy jól megépített épület a magasabb építési költséget visszahozza az első tíz évben egészen biztosan, utána pedig tiszta nyereséget jelent a minőségi családi ház. Az eladásról pedig ne is beszéljünk, mert egy hozzáértő kendőzetlenül fog beszélni a lehetséges vevőknek épületünk erényeiről, de hibáiról is!

Legközelebb a passzív ház tervezéséről fogok írni!

 

 

Szólj hozzá!


2011.06.06. 23:52 Mesterünk

Bio-klímaberendezés, avagy természetes menedék a nyári nap heve elől

 Nem kell hosszadalmas magyarázat ahhoz, hogy megértsük, miért vágyunk a Nap forró sugarai elől az árnyékba. Miért van az, hogy nyáron több energia fogy a civilizáltnak mondott világban, mint télen? Egy egyszerű és szép megoldást mutatok:

Nem kell hozzá több, mint pár év, és a vadszőlő a trombitafolyondárral szövetkezve olyan napernyőt készít, mint ami itt is látszik. Az elenyésző költségekről pedig nem is beszélnék.Ja, és a téli napot pedig beengedi a lakásba ez a zöld bioernyő, mert az őszi fagyoknak engedve a levelek lehullanak, és a nap kellemesen átsiklik az ágas-bogas folyondártengeren.Szóval,  családi ház építés sem mindíg  a malterról és  a tégláról szól!

Szólj hozzá!

Címkék: nap nyár építkezés terasz árnyékolás klímaberendezés árnyékoló családi ház klimatizálás


2011.05.11. 09:39 Mesterünk

Ön egyből bekapná?

 A hal sem a horgot akarta bekapni. A csali volt kívánatos! Ön szerint a halak tanulnak más kárán? Minden bizonnyal a halak gyorsan tanulnak, mert az öreg pontyot a legnehezebb kifogni, ahogy  a horgászok mesélik.

Van annyi esze, mint egy pontynak?

Remélem igen! Tudom, durva vagyok, de nem véletlenül!

A családi ház építésére vállalkozó embereket  ugyanúgy kívánatos csalikkal kecsegtetik, mint a halakat a tóparton.

Elhiszi hogy Önt is át lehet verni? Tudom, nem nagyon.

Hát akkor nézzünk egy példát! Hirdetés a neten: Családi ház építés alappal, kulcsrakészen 152.00Ft+áfa négyzetméter ártól. Én már itt elakadok.

Lehet házat alap nélkül adni? Az egy opció? Ön venne autót kerék nélkül?

Azért egész jó ár , ugye?

Az ár valóban nem rossz, de nem azért, amiért Ön annak gondolja!

El kell olvasni, hogy ezért az árért könnyűszerkezetes, de semmiképpen sem tégla házat adnak. Ezen túl lehetne lépni, mert a négyzetméterár még mindig jól hangzik. Mennyibe is kerül egy ház, ami száz négyzetméter? Kiderül, nem tudjuk a harmadikos matekot, mert nem az az eredmény jön ki, amit a csali kiagyalója kiszámolt!

Kiderül, a szemfényvesztő a négyzetméterárba beleszámolja  a külső és belső falakat is!

Ez az első átverés. Nem egyedi esetről beszélek, ez általános, annak ellenére, hogy szabálytalan! Ingatlan adásvételnél a valós, hasznos alapterületeket kell megadni! Ez húsz százalékot jelent egy családi ház esetében! (Egy sztori , ami nem is olyan régen történt.Nem verték nagydobra, de volt lakóparképítő cég, akinek százszámra kellett szerződést és alapító-okiratot módosítani, pénzt visszaadni, amikor kiderült, a falak alatti területeket is lakásként adták el ! ) A másik simlisség, hogy „plusz áfa ” van megadva az ár.

Igen, azt hogy az ár tartalmazza az áfát, fel kell tüntetni, de nem lehet az a  cél, hogy  a szám kisebbnek látszódjon!

Tudják, van áruház, ahol nagyon meg kell nézni a  címkét, mert kis szám van feltüntetve, mégis többet kell fizetni.

Nézze meg mégegyszer a képet, és döntse el, ki kapja be a csalit!

Szóval, mennyibe is kerül az akciós épület? Számoljunk  a valós négyzetméterrel , és az áfát  is adjuk hozzá!

Egy száz négyzetméteres, ésszerű alaprajzú családi ház építtetése 22,8 millió forintba kerül.Tokkal, vonóval!

Valóban annyiba, kulcsrakészen, és tényleg száz négyzetméter hasznos lakóterületet kap. Ezért  a pénzen máshol maximum 80-82 négyzetmétert kap!

Nálunk ezért a pénzért valódi száz négyzetmétert kap úgy, hogy téglából vannak a falak, baromi vastag hőszigeteléssel.

Szóval, nem kéne az első csalit bekapni, amit az orra elé tesznek.  Én szóltam! Tárgyaljon szakemberekkel, akik az építőiparban szakemberek. Építészekkel, mérnökökkel, épületgépészekkel. (Persze kellenek marketingesek is, horogfényezők és kukacfelelősök!)

A hirdetésben szereplő esetet alapul véve Önnek egy 120 négyzetméteres házat kell rendelnie és kifizetnie, hogy végül 100 négyzetméteren lakhasson ! Azt se felejtsük el, hogy azonos pénzért végül könnyűszerkezetes épületet kap.

Döntse el, kivel építteti fel álmai családi házát!

Szólj hozzá!

Címkék: ház családi építés költség alapterület nettó bruttó négyzetméterár


2011.04.27. 08:41 Mesterünk

Válságkezelés a felkelő Nap országában

 "Egy közeli kis szentély nagy robajjal megadta magát, de az előtte aszfaltozó munkások dolgoztak tovább. Na ekkor éreztem, hogy a japánok mennyire lelkiismeretesek és mennyire együtt lélegeznek a természettel."

 –Eddig az idézet Gabi naplójából, aki magyar fiatalasszonyként élte meg a japánokkal a közelmúlt egyik legnagyobb katasztrófáját.

Hasznos olvasmánynak tartom, mert kiderül, hogy ez  a földrengés akkora volt, hogy a régi épületek összedőltek az ő környékükön is, míg a földrengésbiztos épületek állták a sarat.

El tudunk képzelni akkora rengést, ami a kilencedik emeleten a földre taszítja a mikrót, miközben elesünk a mozgó padlón?

Töltsön minket el büszkeséggel, hogy egy magyar építész találmánya az alapja a földrengésbiztos épületeknek, így Gabiék háza sem dőlt össze!

Az igazán megdöbbentő az a szívósság és elkötelezettség, ahogy a japánok felállnak a katasztrófa után. Nem kérdés számukra, hogy  a munka az, ami előbbre viszi őket. Ahogy az asztfaltozómunkások rendületlenül dolgoztak tovább, úgy könnyeiket visszanyelve dolgoznak a többiek most az újjáépítésen, és a termelés beindításán. Az épületeket, az utcákat, a gyárakat csak munkával lehet helyreállítani. Ez az alapja mindennek. Abban a katasztrófa sújtotta környezetben nem lehet mellébeszélni.

Nem fogják a piaci spekulációk, a tőzsdei manipulációk felépíteni a házakat, az utakat, azt az embereknek kell megtenni. Lehet azzal taszítani egyet rajtuk, hogy azt mondjuk, hogy felére csökkent  a japán autótermelés. Ez a kijelentés lehet, hogy  a tőzsdén okoz károkat a japán autógyárak részvényeseinek. Egyet felejtettek el. Amikor kézzel kellett kipumpálni a vizet a ciszternából, és áramellátás sem volt folyamatos, akkor a japánok még mindig tudnak feleannyi autót gyártani, mint máskor! Meggyőződésem, hogy  a japánok felállnak a tragédia után, és sokkal erősebbek lesznek, mint valaha!

 

 

A talpraállást pedig egy dolognak köszönhetik majd, a hitüknek és az elszántságuknak!

 

Azt hiszem, mi túlságosan sokáig meredünk magunk elé egy hasonló helyzetben. A világban meginduló folyamatokra más szemmel és más gondolkodással kellene néznünk! Ahogy a japánok egyből nekiálltak a helyreállításnak, úgy nekünk sem lenne szabad tétlenkednünk, és határozottan neki kell állni nagyon céltudatosan dolgozni.

A világ már túl van a válságnak nevezett sokkon, és új utakon elindult. A kínai lakásépítés soha nem látott lendületet vett, az elmúlt évben 25 százalékkal nőtt az átadott lakások száma! Azt mondják hozzáértők, hogy ez egy újabb ingatlanpiaci buborék lesz, az amerikaihoz hasonló. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy kínában emberek tízmilliói szeretnének a fejlettebb, iparosodott déli régiókba, a tengerparthoz közelebb költözni. Sokáig fog még tartani ez a folyamat. Nekünk erre kellene reagálni, és az ezt követő időszakra.

 

Észre kell vennünk, hogy ez a folyamat a nyersanyagárak és az energia tartós és folyamatos drágulását fogja hozni. Mielőbb meg kell építeni Magyarországon azokat az energiatakarékos és gazdaságos otthonokat, amelyek a változó világgazdaságban hátteret jelenthetnek nekünk.

Egyrészt azáltal, hogy munkát teremtenek, másrészt azáltal, hogy csökkentik energiafüggőségünket. Már most figyelembe kellene venni, hogy a nagy német autógyárak több luxusautót adnak el Kínában, mint a világon bárhol. A kínai gazdagok száma soha nem látott mértékben nő. Előbb vagy utóbb rá fognak jönni ők is, hogy a felhalmozás és a vásárlás nem boldogít hosszú távon, akkor turisztikai célpontként profitálhatunk a keleti ember kíváncsiságából.

Addig azonban nincs kevesebb tennivalónk, mint a japánoknak a földrengés után! Nem várhatjuk a sültgalambot, hanem igenis neki kell állni építkezni. Az átadott lakások száma az ötöde annak, amit a szakértők ideálisnak tartanak. Ennek ellenére a nyersanyagárak elindultak fölfelé. Nem lehet arra várni, hogy ez a kis magyarországi piac további csodákat produkál. Nem lesz ingyen továbbra sem semmi, és nem lehet arra sem számítani, hogy féláron lehet lakást vásárolni. Az energiaárak nem fognak lejjebb menni, és az építőanyagárak is csak felfelé fognak elmozdulni, hiszen azok jelentős részben energiát tartalmaznak.

Lehet, hogy a válság bizonyos értelemben megtépázta hazánkat, de ha most nem kapcsolunk új sebességfokozatba, akkor csak  folyamatos lemaradásban leszünk. Ugyanakkor ez egy lehetőség is, hiszen a hátrányainkból tudunk erényt kovácsolni. A viszonylagos lemaradás jelentheti azt, hogy amit most építünk azt takarékosan és energia-hatékonyra építjük. A természeti értékeink, a háborítatlan környezet egyre nagyobb kincset fog jelenteni, ezt meg kell őrizni, mert ez iparilag nem előállítható.

A következő évszázad pedig arról fog szólni, hogy a természet kizsigerelésében megfáradt ember a természet szépségeiben szeretne gyönyörködni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a  fent idézett Gabi japán blogjában az, hogy  a japánok egy hónappal a földrengés után, tömegével zarándokoltak el egy évezredes cseresznyefához.

Az idézett blog:http://napkeletikincseim.blogspot.com/2011/03/foldrenges_16.html

Szólj hozzá!


2011.04.20. 10:29 Mesterünk

Kész átverés show az építkezésen.

 Lehet, hogy önmagunkat csapjuk be?

 

Elmélkedés a becsületről egy zuhanytálca kapcsán.

 

Továbbra is kitartok amellett,hogy kíméletlenül lerántom a leplet azokról a praktikákról, amikor a gyanútlan , laikus családi ház építő embert, az építtetőt át akarják verni. Nem biztos, hogy ennek mindenki örülni fog, de nem bánom.

A minap olyat láttam, ami alapján azt kell gondoljam, ennél nincsen már lejjebb! Elértük azt a mélypontot, amikor az építkezni szándékozó embereket már olyan keményen félrevezetik, hogy az lélegzetelállító.

Az történt, hogy egyik ügyfelünk kiválasztotta az ízlésének megfelelő zuhanytálcát. Természetesen szakboltban, bizonylattal és garanciával ellátva. Megfordítom a zuhanytálcát, és ekkor jött a döbbenet!

Az zuhanytálca alátámasztását fenyőfa lécből vágott kockákkal oldották meg. A gyártó maga!

Típusmegoldásnak tűnt. Szépen műgyantával ragasztották oda a tálca aljára. Elvben nem éri víz, de aki bontott már ki zuhanytálcát, az tudja hogy ez egy reális veszély. Nem lennék nyugodt, ha ez épülne be a házba.Szerintem ez egy családi ház építésénél sem megengedhető!

Mi jön ezek után? Akár töltött pisztolyt is árusítanak majd a boltban, és a kockázatot a vevőre bízzák? Ért hozzá, nem ért hozzá, tökmindegy?

Meg kell állapítsam, sokkal nagyobb lett a tisztesség fontossága, mint valaha. Ezt vagy felismerjük mindannyian, és felmérjük döntésein valódi súlyát, vagy egyre nagyobb csalódásoknak nézünk elébe.

Ha a tisztesség ott fog állni az építkezés során a szakmai tudás mellett, mindezeken túl pedig elkötelezett is valaki, akkor lesz esély a tisztességes végeredményre.

Mindenesetre a kesztyűt nem vesszük fel, és ilyen versenyben nem veszünk részt, ahol a másik becsapása hétköznapi gyakorlat! Továbbra is ragaszkodom ahhoz, hogy vagy jól dolgozunk, vagy sehogy. 

Ezek után pedig felmerül annak a kérdése is, hogy saját magát csapja be az, aki azt hiszi, hogy egyre lejjebb lehet nyomni az árakat a családi ház építés során. Lehet, de eltűnik az anyag, a műszaki hozzáértés, a tisztesség, és marad valami „olyannak tűnő tárgy”!

A döntés Önnél van, lehet választani! 

Szólj hozzá!

Címkék: alátámasztás


2011.04.13. 09:23 Mesterünk

Csak a kezemet figyeljék!

 

-Mondta Rodolfo, és mindenkit átvert!

 

Mire figyeljen, hogy ne verjék át?

Ha át nem is akarják verni, csalódott azért lehet. Ebben a sorozatban  azokat a típushibákat veszem sorra, amiket rendre elkövetnek azok az emberek, akik családi házat építenek.

Szívesen elkerülné ezeket bárki, és tanulna a más kárán. Itt most összefoglalom a kivitelezés témakörében azokat a buktatókat, amiket én tapasztaltam, és eddig nem láttam így összefoglalva. Ha Önnek is a különféle zűrök jutnak az építkezésről eszébe,akkor érdemes elolvasnia. Egyrészt, mert a veszélyek valósak, ugyanakkor elkerülhetőek.

 

 1. Egyedit akar, mégis konfekciót kap

Lejárta a lábát azért, hogy megfelelő használt lakást vegyen, de nem találta az igazit. Az új építésű ingatlanokba sem szertetett bele. Terveztetett egy olyat, ami valóban tetszene , és szívesen élne benne. Az építész beleadott mindent, már csak meg kell építeni. Nem minden építész rendelkezik kivitelezői gyakorlattal. Ahogy  a kivitelezők sem építészek! Tanácsot tud adni a kivitelezőválasztáshoz, de dönteni Önnek kell!
Hiába a jó terv, ha az évtizedes kivitelezői gyakorlat és rutin maga alá gyűri az építészeti elképzeléseket.
A családi házak többségéhez nem  kell külön kiviteli tervet készíteni, elég az engedélyezési terv. Ez sosem olyan részletes , hogy  kivitelezés minden részletére kiterjedjen. Nem elég az épületet megtervezni, meg kell tervezni a szerkezeteit is!

Magát  a kivitelezés menetét is meg kell tervezni. Ha a rutinra hagyatkoznak, elveszik az egyediség!


Esettanulmány:

Egy épület befejezését szerették volna megrendelni, a tetőteret kellett  beépíteni. Gyönyörű új ház, a tetőtérben az összes közmű, a tetőszerkezetben a hőszigetelés is kész volt már. Már  csak a gipszkartonozás volt hátra. Egy sugallat hatására megbontottuk a hőszigetelést a tetőben, és kiderült, hogy egy olyan tetőfólia került beépítésre, amelyik a párát nem engedi ki, a hőszigetelésben bennrekedő párát nem szellőztették ki!Tetézte  a bajt, hogy klímaberendezést nem akartak beszerelni, ugyanakkor  a tetőfólia egy elavult típus volt, nem volt rajta hővisszaverő réteg. Három hatalmas hiba, ami alapjaiban borította fel a programot.

Az építés során nem vették figyelembe az építtető távlati terveit!

 2. Tudja mit szeretne,a kivitelező is tudja, és mégsem azt kapja.

Manapság több olyan szemlélet megjelenése és térnyerése tapasztalható, ami meghatározó a tervezés  és az építés szempontjából. A legfontosabbak közül az egyik az energiatudatos épület, ami az alacsony energiafelhasználású szinttől a passzívházig terjed.  A futurisztikus elképzeléseket megvalósító, parádés elektromos és gépészeti megoldásokat felvonultató intelligens épületek szintén  egyre gyakoribbak.  Ezek mellett a tények mellett nem extra elvárás az, hogy egy radiátoros fűtés esetén is minden szoba egyenletesen fűthető legyen, és tetszőlegesen szabályozhat legyen minden helyiség. Természetesen mindez féken tartott költségek mellett! Mégis, rendre találkozom elhibázott gépészettel és hőszigeteléssel, ahol nem a passzív vagy intelligens épület volt a cél, csak egy kellemes komfort és a gazdaságos üzemeltetés, és ez sem teljesül!


Esettanulmány:

Egy tréningen megismerkedtem egy szervezetfejlesztésben profi hölggyel. Pár éves épületére panaszkodott. Egyrészt nem tudta kellőképpen felfűteni, nagy fűtésköltség mellett sem. Az épület egyik fele mindig hideg maradt, míg a másik már túl meleg lett. A fűtés tervezésénél nem vették figyelembe az épület alaptulajdonságait, azt, hogy ez egy hosszú, elnyújtott alaprajzú épület volt. Nem szigetelték le egyáltalán a mennyezetet, majd amikor lehőszigetelték, akkor a párával eláztatták a födém      hőszigetelését. Ezt tetézte, ahogy a fűtési rendszernek a szabályozása nagyon kezdetleges volt.

A legkönnyebben felfűthető helyiségbe tették a hőérzékelő és szabályozó termosztátot.

Az csak tetézte a bajt, hogy az ablakok hőszigetelés szempontjából elavultak voltak már beépítéskor, továbbá  a vasalataik is primitívek voltak, így nem tudtunk érdemben utánaállítani. A problémát részben meg tudtuk oldani, és sokkal komfortosabban tudnak az épületben lakni azóta, de ez egy újépítésű háznál nem lenne megengedhető!

 Mi lehet ezekre a dolgokra a megoldás? Kézenfekvő egy műszaki ellenőr alkalmazása. Megítélésem szerint egy jó műszaki ellenőr legalább olyan fontos a sikerhez, mint egy jó statikus vagy villamos tervező.

Miért nem elég csak egy jó műszaki ellenőr? Egy zenekarhoz sem elég egy sztárkarmester, oda színpadképes zenészek is kellenek!  Nem lehet karmester nélkül összhangot teremteni, de a hiányosságok kiküszöbölését nem lehet a nyakába varrni!

Fontos, hogy olyan kivitelezővel dolgozzon, aki kiemelt figyelmet szentel az Ön épületének, otthonának, és azonosulni tud az Ön elképzeléseivel.

Ritka az olyan kivitelező, de nem elérhetetlen Önnek sem, aki nem csak  házakat épít, hanem az ÖN házát!

Szólj hozzá!


2011.04.06. 20:51 Mesterünk

Construma. Akció?

 Disznóól vagy malacsült?

 

Hallott róla?  Idén is lesz Construma, és idén is nagy akciók lesznek! Biztosan érdemes lesz cserepet, téglát, sőt akár ablakot is venni. Ezt a tanácsot akár az anyósa is adhatta volna, hiszen mindenki ért egy kicsit az építkezéshez. Sok ember él is a lehetőséggel, és vásárol nagy lendülettel.Mint annak idején a Centrum akcióban, amit adtak, vitték.

Még élnek azok a reflexek akár  a családi ház építés során is, amik arra vitték az embereket, hogy megvegyék ami az útjukba kerül.

Így örököltem én Apósomtól két Wartburg lengéscsillapítót a rendszerváltás hajnalán. A városi legenda szerint ezért vett az egyszeri ember egy karton melltartót még a szocializmusban egy vásárlási láz során. Elhinné, hogy az emberek gondolkodása ma sem sokkal másabb? Pedig sajnos nem sokat fejlődtünk, nekem elhiheti!

Miért van az, hogy megveszik a téglát, akcióban, lerakják a telken, majd a földmunka során átpakolják, alapozás után még egyszer megmozgatják, mire végre falaznak belőle? A töréskárról ne is beszéljünk!

Az akcióban elért nyereség dupláját költik rakodásra, és még a munkaszervezés is nehezebb.A legfontosabbról nem is beszéltem. Az Ön értékes idejéről! Az, hogy érdekli, miből épül a háza, teljesen természetes. Azonban az, hogy ön raklaplogisztikával foglalkozzon, szerintem képtelenség. Ha ez Önnek megéri, ne kezdjen el építkezni, nagyon kérem! Akkor vegyen egy kész házat, kicsit frissítse fel, burkolja ki, és fesse újra, de ne építkezzen!

 Ma annyiba kerül egy építkezés, hogy rövidtávú pénzügyi befektetésnek biztosan nem jó. Elhiheti, hiszen hány sorházépítő és lakóparkfejlesztő céget most talál a piacon? Egyre kevesebbet.

Az éri meg, amikor a saját kényelmébe és nyugalmába ruház be. Azaz saját magának építtet családi házat.

Tehát igaz az, hogy építkezni érdemes, de egyáltalán nem mindegy , hogy hogyan! Ez a hogyan a kérdés! Olyannal tárgyaljon, akinél ez a hogyan fő szempont. Aki különféle termékeket akar önre sózni, akár akcióban, az az Ön javát akarja szolgálni, vagy csak az éves tervét nyomja?

Tisztázza, mire van szüksége valójában!

Ha malacsültet szeretne, akkor Ön sem disznóólat vesz, ugye? Pedig kézenfekvő lenne!

 

Tehát, ha Ön egy kényelmes és kellemes otthont szeretne, ahonnan jó elindulni, akkor ne téglát és cserepet vegyen! Keressen egy jó kivitelezőt, állapodjon meg vele, és végezze tovább a saját munkáját. Ne felejtsen el már az elején bevonni egy jó műszaki ellenőrt a családi ház építés levezénylésébe. Egy építkezés során milyen a jó műszaki ellenőr? Nem titok, később erre visszatérek még.

Képzelje el, hogy az otthona épül, az építkezés halad, Ön pedig tud normális életet élni továbbra is.

Persze, lesznek kötelező feladatok, mert azért azt mégis Ön döntse el, milyen csempét vagy falfestéket szeretne. Abba gondoljon bele:azzal az alapossággal dolgoznak Önért és családjáért, ahogy azt Ön is teszi a saját munkájában. Ha fontos a munkája, az ügyfelei, nem akaszthatja a családi ház építés miatta szögre őket. A családjáról pedig ne is beszéljünk!

Továbbra is marad ideje a társára, pedig építkezik, és az esti mesét is Ön olvassa a gyerekeknek.

Az életébe nem rondít bele egy váratlan , reggel fél hat órai telefon, hogy meghoztam az anyagot, le kéne pakolni! Mert higgye el, a világ lassan 20 éve  a Toyota módszer szerint dolgozik, a magyar logisztika sajnos ezt a szintet még nem érte el. A szállító cégek kamionsofőrei várostérkép nélkül indulnak el a címre!

Ez ne Önt zavarja!

Döntse el, mire van szüksége, és válassza azt, de tudja, hogy mit választ!

 

 

A Construma természetesen jó program, érdemes kimenni, ismerkedjen  a szakmával. De ne feledje, mi a valódi cél!

 Tudja, disznóól vagy malacsült!

 

Szólj hozzá!

Címkék: építkezés cserép építés kivitelezés construma családi ház kulcsrakész