Az alábbi blogbejegyzésben szeretném összefoglalni, azokat az információkat, amiket pillanatnyilag az új CSOK-kal, családi ház építésével, tervezésével kapcsolatban, illetve hitelezéssel kapcsolatban tudni lehet vagy tudni érdemes.

Egy hét alatt is rengeteg minden történt, és lehet, nem is lett ez alatt a hét alatt tisztább a dolog. Mindenesetre megpróbálkozom vele!

2016.január 7-én kezdtem el ezt az anyagot írni. Természetesen lehet, hogy gyorsan fog változni, ezért kérem odafigyelni, hogy időközben egyes pontok változhatnak.

Amennyiben úgy látom, hogy valahol módosítani szükséges, úgy igyekszem folyamatosan frissíteni az anyagot

Bankok és hitelek

Január elején néhány kollegát megkérdeztem, akik a hitelügyintézés, illetve hitelfolyósítás terén járatosak. Gyakorlatilag semmilyen érdemi információt nem tudtak egyelőre mondani. A bankoknak még nincsen a kezében az végrehajtási utasítás, ami alapján meg tudnák mondani pontosan, hogy kinek és hogyan tudnak hitelt, illetve támogatást adni.
Egy fontos információ úgy tűnik, hogy már van:
 az is megkaphatja a támogatást, aki esetlegesen nem vesz igénybe hitelt. 

ÁFA mértéke

Az év végi, illetve januári hírek egyik fontos része volt az ÁFA, az ÁFA visszaigényelhetősége és a mértéke. Egy mellékelt linken be fogom csatolni azt a dokumentumot, amelyet egyik jogász ügyfelünk készített el, elemezve a szituációt, hogy tulajdonképpen egy családi ház építése folyamán milyen ÁFA vonatkozású változások vannak.
Amikor Ön egy családi házat építtet egy kivitelezővel, mondjuk velünk vagy bármelyik másik kivitelezővel és ez a kivitelező vállalkozás az Ön telkére felépíti a családi házat, úgy tűnik, az áfa törvény szerint , hogy egyetlen egy lehetőség van (amennyiben jogosultak rá) mégpedig a következő:

5 MFt mértékéig az áfát vissza lehet igényelni. Ez a korábbi néhány százezer forintos visszaigényléssel szemben elég jelentős összeg. Zárójelben jegyzem meg, hogy itt egy kis ellentmondást vélek felfedezni, ugyanis egy 300 m2-es ingatlant, ha egy projektcégtől vásárol valaki, akár 300.000- Ft/m2 áron, azaz 90MFt-ért, akkor 5%-os áfát fog fizetni, míg egy családi házat építő család ennek a töredékéhez fog hozzájutni az ÁFA visszaigénylés kapcsán. Nekem van olyan érzésem, hogy ez a későbbiekben még valamilyen módon változtatásra fog kerülni, de pillanatnyilag ez a helyzet. Mindemellett jogász partnereinkkel megpróbálunk pontosan utánajárni, hogy valóban csak a kivitelezési projekt végén értékesítésre kerülő lakások esetén érvényes-e az 5%-os ÁFA mérték.

Változott!!

"Vagyis a gyakorlatban ez a következőképp néz ki: ha az építkező magánszemély fogad egy generál kivitelezőt és az kulcsrakészen elkészíti a kívánt ingatlant, akkor a magánszemély az 5%-os alacsonyabb áfakulcsban részesülhet az előnyös kormányzati döntésből, míg

Családi kedvezmény (régi CSOK)

A családi kedvezmények részleteibe nem mennék bele két okból:
- egyrészt, mert a korábbi családi kedvezmény is éppen eléggé bonyolult volt, rengetegen kimaradtak belőle ugyanakkor nem is volt túlságosan bőkezű.

Az új CSOK

Az új családi kedvezmény a régire épül. Itt aztán tényleg nagy káosz van pillanatnyilag, hogy ki, hogyan és miképpen kaphatja meg. Folyamatosan változnak a sarokszámok. Inkább belinkelném ide a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tájékoztatóját, akik kifejezetten jól összeszedték az ezzel kapcsolatos információkat. Hozzáteszem az itt leírtakért nem tudok garanciát vállalni, leginkább azért nem, mert talán még a jogszabályalkotó sem tudja, hogy pontosan mit csinál, vagy mit szeretnének csinálni. Mindenesetre tájékozódni, elindulni, gondolkozni már ez is egy hasznos anyag.

Milyen tervek kellenek? Kell egyáltalán építési engedély?

Ha építkezésről beszélünk, akkor nagyon fontos része ennek a feladatnak az engedélyek, illetve az engedélyezési tervek. Már ki is mondtam néhány olyan szót, ami teljesen okafogyottá vált az elmúlt napokban, ugyanis építési engedélyt nem kell kérni. Azonban mindenkinek nagyon felhívnám a figyelmét, hogy nagyon komoly dokumentációra továbbra is szükség van. Hogy milyenre, azt megint csak nem részletezném, hiszen a jogalkotó sincs teljesen tisztában azzal, hogy mit szeretne, vagy hogyan szeretne. Az építészkamara is tiltakozott közleményt adott ki az előkészítetlen rendelet miatt.

Ebből még komoly feszültség származhat a későbbiekben.
A jogszabályalkotó arra törekedett az építési dokumentációval kapcsolatban, illetve az engedélyezéssel, hogy tulajdonképpen az engedélyezést magát ki is iktatta a folyamatból. Úgy áll hozzá a kérdéshez, hogy felelős magyar állampolgárok, úgymint a tervező és Ön, mint építtető megállapítják, hogy mit szeretnének csinálni, tájékozódnak a jogszabályokról, majd elkészíttetnek egy, a jogszabályoknak megfelelő dokumentációt. Azt, hogy ezt a dokumentációt hogyan publikálják, hogyan töltik fel az elektronikus tárhelyre, ahogyan azt korábban megettük, erről a jelenlegi rendeltek mélyen hallgatnak.

Találgatások folynak, azok annál inkább.

Ezek után az Építésfelügyelet továbbra is fenntartja magának az ellenőrzés jogát, ahol nagyon komoly szankciókra lehet számítani továbbra is. Tehát az, hogy építési engedély nem kell, az nem jelenti azt, hogy nem kell ide valamilyen komoly dokumentáció és azt sem jelenti, hogy nem lesz ellenőrzés.
Tekintve azt, hogy itt már nagyon komoly támogatási összegekről van szó, amik pillanatok alatt kérdésessé válhatnak bizonyos nagyon egyszerű dokumentálási hibák miatt, ezért nagyon komoly odafigyelést igényel az építkezés megkezdése és az építkezés megkezdésének az írásbeli előkészítése is.

Mindenképpen üdvözlendő az új jogszabályban, hogy a Hivatalnak a korlátlanul történő packázását próbálja keretek közé szorítani, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy egyes értelmezések szerint elvileg korlátlan számban válaszolhatja a beadott dokumentációra a Hivatal azt, hogy nem veszi tudomásul az építkezés megkezdését. Ez aztán az igazi patthelyzet, hiszen lehet, hogy azt sem fogjuk tudni, hogy miért nem akarják tudomásul venni.

Helyi építési szabályzat

Egy építési tervdokumentáció folyamán elég sok irányból kell különféle követelményeknek megfelelni. Egyrészt van egy Országos Építési Törvény, ami alapján az építkezést végezhetjük, ez kiegészül különféle helyi elvárásokkal, amik a helyi építési szabályzatban, rendezési tervben vannak megfogalmazva. Bizonyos helyeken főépítészi véleményt kérhettek korábban, azért, mert különféle helyi szempontokat és érdekeket kellett érvényesíteni az engedélyezés folyamán.
A pillanatnyi helyzetben, hogy ezekből mit kell figyelembe venni és hogyan, megoszlanak a vélemények.

Építész kollégám, Koós Miklós ezt a témát blogjában nagyon jól körüljárta.

A jogszabály, egészen pontosan a kormányrendelet elkészült, azonban többek szerint is ez sok esetben nincsen szinkronban az építési törvénnyel. A helyi építési szabályzatokról pedig már ne is beszéljünk.

Természetesen, ha az egyéni igények már ismertek, akkor ezek után már lehet tájékozódni, hogy ezeket, hogyan és mint lehet megvalósítani.

Azt mindenképpen javasolnám, hogy ingatlanvásárlás, telekvásárlás előtt építésszel kellene konzultálni arról, hogy az adott helyszínen pontosan mit és hogyan lehet megépíteni.