Alacsonyenergiás, A+ -os, passzívház közeli...
Kedvelt hívószavak, melyek egy ingatlanos hirdetésben azonnal felkeltik az érdeklődést. Sajnos, a hiénák és a csibészek jobban kezelik ezt a dolgot, mint a szakemberek. Ezért előfordulhat, hogy ezek csak írott szövegek lesznek, és semmi közük a valósághoz. Előbb utóbb persze kiderül, hogy ez csak kábítás volt, és rájön mindenki, hogy egy átverés részesei. Le kell szögezzem, nem a a valóban alacsonyenergiás, A+ vagy éppen passzívház kritériumoknak megfelelő épületekkel van a probléma! Azokkal az épületekkel van a probléma, amelyeket valótlanul felruháznak ilyen szuper, trendi címkékkel.
De van lejjebb! Nem elég a marketingsóder, hanem még úgy is csinálnak, mintha! Mintaprojekt, bemutatóház, energiamonitorozás és egyebek, úniós pályázattal körítve...
Aztán megnézi az ember az épületet, és egyik ámulatból a másikba esik. Az, hogy tervezés szintjén sincsenek rendben a dolgok, az sajnos egyből látszik. Miből gondolom ezt? A homlokzati és a padlás hőszigetelésnek itt-ott alig lesz helye. Aki látott alacsonyenergiás csomópontokat építés közben, egyből látja, hogy nem lesznek maradéktalanul hőhídmentesek a csomópontok, mert nem fog elférni a szükséges anyagvastagság. Ennél csak az rosszabb, amikor a megfelelő anyagokat trehányul, és a legkisebb gondosság nélkül építik be.
Miért gondolom ez? Hát nézzünk meg egy-két képet!
A monolit vasbeton kéreggel semmi gond, de ez biztosan nem légtömör. így már nehezen lesz az, hiszen az ablakok bent vannak, légtömörségi fólia fent van, de az épület összeillesztései nyitottak, sőt az egész betonfelület légáteresztő!
Az ablak körül elkészült a fóliázás, megítélésém szerint egy párazáró fóliával, ami itt nem szerencsés. A külső oldalon páraáteresztő fólia a javasolt. Ezt tetézi, hogy a rögzítőcsavarok megannyi kis piramisként dudorodnak ki a fólia alól, egészen addig, amíg a szigetelő szakmunkás (festőtanonc) a hungarocellt rá nem pofozza a felületre. Onnantól annyi a légtömörségi szalagnak és a légtömörségnek.
Nem dőlt el, kívül vagy belül lesz a légzáró burokfelület. Belülről glettelik a hézagokat, a felületet nem. Ugyanakkor kívülről ragasztják körbe a légzáró szalaggal az ablakot. ez nem egy következetes kialakítás!
Ablakcsatlakozás kialakítása. A légtömörségi szalagot a piszokba engedik le,az ablak alatt a toktoldó eleve nem szerencsés, de nyitott kamrákkal mégis mit és? Jár benne a levegő...
A kritikus erkélyajtó csatlakozás. A betonpadló készül, de nyoma sincs a légtömörségi fóliázásnak sem kint, sem bent. Igy belülről már biztosan nem lesz értelme légtömörségi szalagozni, ha a küszöbhöz nem férünk hozzá. A párát pedig jó lenne megfogni minél beljebb!
Ezen a fotón a sajnálatos módon már sérült, kilyukadt légtömörségi szalag látható. Ezt a lyukat vajon befoltozza-e valaki?
Ha alacsony energiás épületet építünk, akkor elsődleges hogy az ellenőrizetlen légmozgást minimalizáljuk, magyarul ne legyen huzatos a ház. A burokfelület áttörése elengedhettelen, de nem mindegy hogyan tesszük. Ha ilyen szoros csokorban visszük át a falon a védőcsöveket, nem sok esély van a tömítettségre. Ha bordás csöveket használunk, még nehezebb a dolgunk.
A kegyelemdöfés az, amikor egy vastagabb védőcsőbe több vékony védőcső van bevezetve. Itt szerintem már esély sincs a légtömörségre. Aki már résztvett ilyen mérésen - Blower - Door teszten, annak ez nem újdonság.
A felületen rendezetlenül futó védőcsövek lehetetlenné teszik a felület leglettelését, tehát megint csak nem lesz légtömör burokfelület. A védőcsövek a szigetelőlapok szakszerű felhelyezését is akadályozzák. Ki fog matyóhímzést faragni a lapok hátoldalába?
Az ablakok beszerelése egy rendhagyó dolog az alacsonyenergiás építésben, de nem lehetetlen feladat. Mégis egy elég lehetetlen megoldást alkalmaztak itt: festetlen acél rögzitőlemezeket alkalmaztak, amit tetéztek azzal, hogy a nagyobb nyílásba egy natúr acél profillal erősítették be a nagyméretű nyílászárót. Ez a profil jelentős beépítési hőhidat eredményez majd, festetlen, előbb utóbb korrodál, a belsejében áramlik a levegő. Egy ilyen megoldás esetén egyáltalán számít az, hogy milyen minőségű az ablak? Nem sokat! Lehet, ezért alkalmaztak alumínium!! távtartókat a 3 rétegű nyílászárókban.
Nem célja ennek a bejegyzésnek egy teljeskörű leírást adni , de ennyiből is látható, hogy jelentős veszteségek lesznek ezeken a szerkezeteken, a hibás és átgondolatlan megoldások miatt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.