Itt és most nem az esztétikai és építészeti szempontokat szeretném sorra venni, de az is megér egy külön posztot. Most azokba a műszaki fogalmakba szeretném bevezetni a kedves olvasót, amit úgy gondol hogy ismer, de egy rövid beszélgetés után bizony az erdőben érzi magát. Nem is csoda, hiszen akár a szakkereskedésekben, vagy akár szakembereknél sem tiszták ezek a fogalmak.

 

 

 

 

 

 

A hőátbocsátási tényező egy olyan mérőszám, ami azt mondja meg, hogy egy négyzetméter épületszerkezet mennyi hőt bocsát át egy óra alatt akkor, mikor a külső és belső hőmérséklet között 1 Kelvin fok különbség van. (A Kelvin fok ne zavarjon be, megegyezik 1C fok különbséggel).

Tehát ha egy 30 cm vastag tégla falszerkezetem ”U” értéke 0,45 W/m2K, akkor egy 60cm vastagságú fal hőátbocsátása  (majdnem) 0,225 W/m2K lesz. Ha különböző anyagokból állítok össze egy szerkezetet, például egy réteges falat, vagy összeépítek egy ablakot, akkor a különböző anyagok vastagságából, felületi arányából és hőátbocsátási tényezőjéből ki tudom számítani az átlagos hőátbocsátási tényezőt. Ennek részleteibe nem mennék bele itt. Egy felkészült szakember ezt ki tudja számolni, ha megvannak a  hitelesített gyártói adatok.

 

Miután áttekintettük a hőtechnikai hátteret, nézzük meg konkrétan, mindez hogyan fest az ablakok esetében?

 

 

Az is tény, hogy az üvegezés minőségét lehet látványosan változtatni, javítani. Ugyanakkor a tokszerkezet jelentősen befolyásolja a kész ablak U értékét. Fontos tényező az üvegezés távtartó szerkezete. Míg a hőszigetelő üvegezés megjelenésekor általános volt az alumínium távtartó, mára kerülendő lett, ugyanis jelentős vonalmenti hőhidat jelent az ablakszerkezeten, azaz a környező szerkezetekhez képest sokkal több hőt enged át. Mára műanyaggal vagy nemesacéllal helyettesítik, amiknek sokkal rosszabb a hővezetése, és így a hőátbocsátásuk is kisebb.

 

 

Az ablak U_w (U _windows) értékét a fenti adatok ismertében számítással tudhatom meg. Azaz kell tudnom az üvegezés U_g (U_glas) értékét, a tokszerkezet U (U_frame) értékét, és az adott ablakon e kettő felületi arányát.

Ezért az a gyártó, aki az ablakokra U_w értéket megad, anélkül, hogy meg tudná adni a vonatkozó ablak méretét, fenntartásokkal kezelendő!! Ugyanis a szabvány szerint egy 120x150 cm-es ablakra kell az "U" értéket közölni.

 

 

 

Amikor "U" érték alapján ablakot választunk, akkor arról döntünk, mennyi hő elszökését toleráljuk. Ez egy pénzügyi döntés, a jobb szerkezet nagyobb befektetést igényel, és ez egy bizonyos határig megtérülő befektetés.

A passzívháztervezés körében van arra normatíva, hogy mikor nem érezzük meg az ablak hűtő hatását, azaz az emberi testre nem lesz kellemetlen hatása az ablaknak,  a leghidegebb télen sem. Ebben az esetben az egész szerkezetnek 0,8-as U_w értéket kell produkálnia. Ezt kevés gyártó meri vállalni, és igazoltan teljesíteni még kevesebb tudja. Ha megkérdezzük az árakat, látni fogjuk, ezeknek az értékeknek az elérése komoly pénzbe kerül.

Nem is javasolt egyes komponensek számszaki értékét prezstízsből hajszolni. A célszerűség azt kívánja, hogy egy megfelelő méretező programmal optimalizáljuk az összes épületszerkezet hőátbocsátását. Egy megfelelő méretezés után rendelkezésünkre áll az épület éves hővesztése, melyből kiszámolható az éves fűtési költség. Ennek ismeretében reális döntés hozható arról, hogy mekkora pluszbefektetést érdemes tennünk ablakvásárláskor.

Egy további szempont ahhoz, hogy miért nem szabad a műszaki paramétereket önmagában hajszolni. Ez az üvegezés napsugárzás átbocsátó képessége. Ugyanis minél jobban benntartaja a hőt az ablak üvegezése az épületben, annál kevésbé engedi be a napsugárzást a helyiségbe. Ez a téli napsütésből eredő nyereséget jelentősen csökkenti. Azaz, amit nyerünk a réven, veszítjük a vámon.

 

Fontos az U_w érték, de nem mindegy, hogy végül mekkora nyílászárókat építünk be, mert az Uw értéket befolyásolja a tok és az üveg részaránya. Nem mindegy, hogy az ablak üvegezése mennyi fényt enged be a belső térbe, ugyanis a szoláris nyereség nem eshet áldozatul a hőszigetelőképességnek. Az ablak beépítési pozíciója, hőszigeteléshez való térbeli viszonya, a beépítés során történő tömítettség szintén olyan tényezők, amik nagyban befolyásolják a hőmegtartó képességet. Azaz  önmagában nem elég egy jó nyílászáró! Más megközelítésben egy jó minőségű, de nem elitkategóriás termékkel is elérhető jó eredmény, ha gondosan és előre megtervezetten építjük be!